Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai


A zene örök gyógyszer a lelkünknek

Élő koncertet adott a Molnár Dixieland Band a Zene Ünnepén

2020. június 25. - Hangversenyközpont

105884922_2965630773485482_8287445926273701948_o.jpg

Ismét megnyitotta kapuit közönsége előtt a szentesi Hangversenyközpont, június 21-én, a Zene Ünnepén a Molnár Dixieland Band koncertjével zárult a Zene-Világ-Zene sorozat idei évada.

Március közepe óta némán és hatalmas türelemmel várta a korlátozások megszűnését a Hangversenyközpont, és bár úgy tűnt a Zene Ünnepét zárt ajtók mögött, az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva ünnepli a város, a koncertet megelőző napok rendelkezései lehetővé tették, hogy a közönség a helyszínen élvezhesse a Molnár Dixieland Band műsorát. Szabó Zoltán Ferenc polgármester a koncertet megelőzően ünnepi gondolatait osztotta meg a közönséggel. –  Nagyon nehéz időszakon van túl az ország és Szentes városa is. Az összes oktatási, kulturális és sportintézményeinket be kellett zárnunk. Büszke vagyok arra, hogy Szentes a járványügyi időszakot követően elsőként lépett nagyon sok mindenben, és ez a ma esti koncert is bizonyos tekintetben az elsőnek számít. Hosszú hetek tárgyalásai állnak a rendezvény mögött, és örülök, hogy a Zene Ünnepén közösen tekinthetjük meg a Molnár Dixieland Band koncertjét itt, a Hangversenyteremben – hangzottak el a polgármester szavai.

A Hangversenyközpont 13 éves fennállása alatt nem voltunk ilyen nehéz szituációban – ezt már Kertész Ákos intézményvezető mondja megnyitójában. – Úgy gondolom, az utóbbi időszak több volt annál, minthogy korlátozták mindennapjainkat. A járványhelyzet megfosztott bennünket azoktól az élményektől, melyektől igazán érző emberek lehetünk. Mi más, ha nem a kultúra az, amely minden nap ápolja az emberi lelket. Manapság számos platform rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy pótoljuk az élő zene jelentette űrt, de lássuk be, a Facebook előtt azért ez mégsem kelt ugyanolyan hatást – fogalmazott a Hangversenyközpont vezetője.

105822503_2965631186818774_2525557133148309007_o.jpg

A szegedi Molnár Dixieland Band hosszú évek óta visszatérő fellépője a Zene-Világ-Zene sorozatnak. A századeleji jazz-zene hazai helytartói mindig pompás hangulatot varázsoltak a helyi közönségnek. Molnár Gyula zenekarvezető egy szájmaszkban lépett a színpadra melyet a korlátozások megszűnésének jelképeként vett le, ahogy mondta: „Ha ez rajtam van, nem tudom megszólaltatni a hangszerem.”

Az együttes a XX. század elején New Orleans-ból induló stílus jeles képviselője immáron 56 éve töretlenül vannak jelen a hazai zenei vérkeringésben. Koncertjüket a Perzsa vásár című operasláger feldolgozásával indították. Ahogy a zenekar vezetője elmondta, az egyes népek zenéje is hatást gyakorolt az együttesre, repertoárjukat ékesítették magyar, orosz és francia dalok feldolgozásai, de Oscar Peterson egyik kissé feledésbe merült „himnusza”, a Hymn to Freedom, vagy Acker Bilk slágere, a Creol Jazz is felcsendült sajátos előadásukban. A műsort a leginkább rock ’n’ rollos stílusjegyeket magában hordozó Bring Me Sunshine zárta.

A koncertet a Szentes TV és a Kurca TV élőben közvetítette.

104817670_2965631590152067_3990157158278681906_o.jpg 

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Live koncerttel adózik a Zene Ünnepének a Hangversenyközpont

60346483_2133371290044772_4396968830794989568_o.jpg

Bár a koronavírus miatt elrendelt korlátozások megpecsételték a Zene-Világ-Zene sorozat tavaszi évadát, a Zene Ünnepén ez alkalommal is különlegességgel szolgál közönségének a Hangversenyközpont. Június 21-én, vasárnap 19 órától élőben tekinthetik meg a Molnár Dixieland karantén-koncertjét a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán, valamint a Kurca TV és Szentes TV közvetítésében.

Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland nagy sikerrel, és úgy tűnik, ez most sem maradhat el. Ám az idei rendhagyó előadás lesz, a mindig szépszámú közönséget ezúttal a képernyők elé várják szervezők.

– Érthető okokból nagyon sokáig úgy tűnt, ez a rendezvény nem fog megvalósulni, mi pedig az utolsó pillanatig vártunk, hiszen bíztunk benne, hogy változik a helyzet és ezt az előadást valódi élő koncertként tarthatjuk meg. Ám mivel ez ma (június 16.) a korlátozások miatt nem valósítható meg, ezért bár a Molnár Dixieland színpadra lép a Hangversenyközpontban, a közönség számára nem nyit ki az intézmény. A helyi média közreműködésével, valamint a Hangversenyközpont közösségi felületein azonban élőben követhetik az ünnepi előadást – jegyezte meg Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

 

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Misztrál-koncert

misztral.jpg

Virtuális koncertmaratonunk utolsó epizódjához érünk június 19-én. Az Ál Live Zene-Világ-Zene sorozatot a Misztrál Együttes 2011-es ünnepi koncertjével zárjuk. A Bartók Béla-díjas, aranylemezes zenekar előadásáról Olasz Sándor írt beharangozót. A koncertet pénteken 19 órától a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán tekinthetik meg.

A tisztító tavaszi szél nevét viselő, 1997-ben alakult, számos díjat elnyert zenekar október 21-én, pénteken 19 órakor Szentesen is bemutatkozhat végre, mégpedig a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat bérleten kívül előadásán! Az alkalom ünnepi: legutóbbi forradalmunk évfordulójának elő-előestéje. Egyet biztosan tudok: a Misztrál meg fog felelni a felfokozott várakozásnak, és olyan előadást produkál majd, amely hangsúlyossá teszi ’56 méltóságát. Állításomat ők maguk igazolták előzetesen, mégpedig lemezeik és DVD-jük segítségével, amelyek között aranylemezzel fémjelzett is akad.

Ezek túlnyomó többségén bebizonyították, hogy ott a helyük abban az előkelő sorban, amelyet – mások mellett - a Sebő együttes, a Kaláka és a Szélkiáltó fémjelez. Ez a sor – az említett zenekari nevekből kitalálható - az énekelt verseké! A Misztrálra azonban különösen jellemző az alábbi, magyarra fordított Jethro Tull-sor (hiába, ki kellett bújnia valahol a rockernek belőlem): „a múltban él és a jövőbe mutat”! Janus Pannonius megzenésített verseinek például egy teljes CD-t szenteltek, csakúgy, mint Balassi Bálintnak és Dsida Jenőnek. (Utóbbi érdekessége, hogy az épp a Kaláka kiadójánál jelent meg, a Hangzó Helikon sorozatban.) Természetesen, más magyar költők verseihez is szívesen írtak zenét (Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Mécs László, Kassák Lajos, Nagy László, és még sorolhatnám). Színes műsort várok a fiúktól, amelyik úgy ad élményt, hogy gondolkodásra és befelé fordulásra készteti hallgatóit. Mindezt változatos hangszerelésben, hiszen az immár hagyományosnak számító gitárokon és ütőhangszereken kívül például hegedű, klarinét, doromb, cselló és koboz is a rendelkezésükre áll.

Ezek után nem árt tudni azt sem, hogy a zenekar rendezi Nagymaroson évről évre a Regejáró Misztrál Fesztivált.

És ha már Szentesre jön a csapat, délelőtt gyermekkoncertet is adnak ugyanazon a helyszínen, hiszen a legutóbbi albumuk, az Álomkófic minőségi gyermeklemez. De az egy másik történet, és egy másik koncert.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Újabb legendás zenész-vendég

sebo.jpg

Ezen a héten sem marad virtuális koncert nélkül a tisztelt közönségünk. Ez alkalommal 2015-be pörgetjük vissza a Zene-Világ-Zene időgépét, és a Sebő-együttes nemzeti ünnepünk tiszteletére adott előadásával várjuk önöket a képernyők elé, pénteken 19 órától. Addig is íme egy kis kedvcsináló Olasz Sándortól.

Ismét Kossuth-díjas zenészt üdvözölhetünk a városunkban. Olyan formátumú személyiséget, aki nélkül tán el sem indult volna a máig működő táncház-mozgalom, nem emelkedett volna ekkora rangra a magyar népzene-kultúra, és nem tartana ott a magyar világzenei kultúra sem (a maga sokszínűségével), ahol jelenleg tart. Sebő Ferenc érkezik hozzánk a róla elnevezett együttes élén október 22-én csütörtökön, hogy ünnepi koncertet adhasson társaival 19 órai kezdettel a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat „könnyűzenei” nyitányaként.

Ha az 1972-ben (a már más dimenzióban élő Halmos Béla társaságában) készült József Attila-lemezét Berek Katinak „adjuk”, elmondhatjuk, hogy a Sebő együttes stílust teremtett az első két lemezével, mégpedig két különbözőt. A cím nélküli első az autentikus népzenére irányította a figyelmet, azt pedig, hogy a beszédes című Énekelt versek miről szól, nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy a zenekar később az utóbbi irányzatot preferálta inkább, olyannyira, hogy a munkásságával (akarva-akaratlan) számos zenekar iránytűjévé, példaképévé vált. Közben persze maguk is tovább léptek. Nagy László, József Attila, Lázár Ervin: a költők, akiknek Sebőék önálló lemezt szenteltek, jó néhány további (koncepcionális) válogatás összeállítása mellett. A szentesi koncert műsora is minden bizonnyal ezeken az anyagokon alapul.

A mostani trió-formáció tagja egyébként (nem tegnap óta) a számos hangszert megszólaltatni tudó Barvich Iván, aki Guessous Majda Mária, alias Mesi együttesével az előző évadban járt nálunk. Az ő közbenjárásával jöhetett létre Sebő Ferenc – tudomásom szerint – első szentesi fellépése. Azé a Sebő Ferencé, akiről a 60. születésnapja alkalmából csodálatos portréfilm készült, és akinek zenei, zenei szervezői és -szerkesztői munkája mellett az építészi tevékenysége sem jelentéktelen. Aki a mai napig aktív, és nélkülözhetetlen kutatómunkát végez a magyar népzene szolgálatában: a felgyűjtött anyagok feldolgozása, rendszerezése tárgyában.

Akinek – legendás zenészhez méltó módon - legendás történetei vannak (amelyek közül kiemelkedik Aczél elvtárssal való találkozása a táncházmozgalom hőskorában), és aki – természetesen – zenélni sem felejtett el.

Igen. Újabb kihagyhatatlan koncert vár ránk, és nem kizárólag az októberi ünnep kapcsán. Becsüljük hát meg önmagunkat is vele és általa!

2017 - Szentesen az új Djabe!

djabe.jpg

Az 'Ál' Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozatban ez alkalommal nem lapozunk sokat vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében. A 2017-es évad egyik emlékezetes koncertjével várunk benneteket a képernyők elé április 10-én 19 órától, addig is itt egy kis ízelítő Olasz Sándortól.

Igen, volt „régi” is, tudjuk. Az Genesis egykori gitárosával, Steve Hackett-tel érkeztek Szentesre, és „szétvertük a házat” - nem csak a világhírű gitáros miatt, hiszen a Djabe maga is kitett magáért. A Djabe és Steve Hackett munkakapcsolata töretlen (irigylésre méltó nemzetközi szereplésük közben október elején Magyarországon is játszani fognak együtt), ám a zenekar összetétele átalakult – nem kicsit. Kvázi „sorcsere” történt, ahogyan az a jégkorongban szokás. A korábbi csapatból a zenekarvezető, gitáros Égerházi Attila maradt meg, vele egy másik kulcsfigura, a sokoldalú basszusgitáros, zeneszerző (zenei rendező stb.) Barabás Tamás.

Az új fiúk hárman vannak. Névsorba rendezve: Kaszás Péter – dob. A magyar zenei élet beváltott ígérete ő, aki nem kevés időt töltött Al DiMeola zenekarában! A jazzrock úttörője pedig nem vesz maga mellé akármilyen kvalitású muzsikust. Nos, Peti immár a Djabét erősíti!

Koós-Hutás Áron trombitán és szárnykürtön játszik. Jól tudják ezt azok a szerencsések, akik a szólólemezét vihették haza nyeremény gyanánt a Zene-Világ-Zene valamelyik előadásáról. Mindez úgy történhetett meg, hogy a koncertsorozat egyik támogatója a Gramy Records (újabb nevén: GR1993 Records), nem mellesleg a Djabe saját kiadója, amely Áron albumát is megjelentette. Mintha megérezték volna, hogy lesz még dolguk egymással.

Ha invenciózus billentyűst keresünk a magyar jazzben, Nagy János neve biztosan szóba kerül. Természetesen nem Szentes köztiszteletben álló, nyugalmazott igazgatójáról beszélünk, aki ugye, továbbra is koncertezik. Nem tudom, ismerik-e egymást a névrokonok, de azt gondolom: az elismerés egyaránt és kölcsönösen kijár nekik!

Marton László Távolodó szavaival élve: hát így!

Magánvélemény, de azt gondolom, a hegedűhang sokunknak hiányozni fog nekünk, akik a Djabét megszerettük az idők során. Mint tudjuk, Kovács Ferenc szólaltatta meg, aki már játszott a csapat első lemezén, de „rendes taggá” később vált. Zenei utóéletének érdekessége, hogy Steve Hackett meghívta őt és leányát, Sárát (aki szintén fellépett anno a szentesi közönség előtt) vendégmuzsikusnak az idén megjelent (egyébként remekül sikerült) lemezéhez (The Night Siren), egyetlen szám erejéig.

Ami pedig a Djabe új felállásban készült albumát illeti: nos, nem vacakoltak vele sokat. Rögtön az első koncertjüket rögzítették a Budapest Jazz Clubban, New Dimension Update Live címmel publikálva az eredményt. Ebből biztosan hoznak majd Szentesre is, de nem tartom kizártnak, hogy a hivatalosan október elején megjelenő, Steve Hackettel és Gulli Briemmel felvett Life is A Jurney című stúdióalbum is ott fog várakozni a lemezeket kínáló asztalon. Időben szólok, nehogy lemaradjunk valamiről, mert mondanom sem kell: ez az élményszámba menő esemény kihagyhatatlan, a vásárlás csak ráadás!

Nem indul rosszul a Zene-Világ-Zene újabb évada, ugye? (Elárulom: a folytatás sem lesz gyenge. Olyannyira nem, hogy szerénytelen véleményem szerint soha nem érte meg ennyire bérletet vásárolni!) Adós vagyok még a Djabe-koncert időpontjával: szeptember 29. (péntek)  óra. A helyszínről szívem szerint csak annyit mondanék: a szokásos, de számítok más településekről érkező vendégekre is. Tehát a koncert a Zeneiskola hangversenytermében kerül megrendezésre – a zenekar nívójához méltó technikai feltételek mellett.

Djabe - magyarul: szabadság! Szentesen? Ez igen, ezt szeretem, és már nem kifejezetten türelmesen várom!

 Olasz Sándor

Könyv készül Anglia egyik legjobb énekesének karrierjéről

paulrodgers-website-slider-1-copy-1.jpg

A rockzene hőskorának egyik újabb oszlopos tagja örökíti meg hamarosan könyv formájában színes karrierjének történetét. Paul Rodgers a Free énekeseként vált világszinten ismertté, majd a Bad Company, a Firm és a Queen frontembereként is a színpadon kápráztatta a közönséget. A 70 éves énekes ma is kivételes és egyedülálló tehetségéről tesz tanúbizonyságot, fáradhatatlanul viszi tovább néhai zenésztársainak emlékét. 

Paul Rodgers Middlesbroughban született, blues zenén nevelkedett, testvérével kezdett zenélni. A 60-as évek második felében költözött Londonba, ahol Paul Kossoffal és Simon Kirke-kel közösen megalapították a Free-t. A zenekar a korszak egyik nagyágyúja lett, a Led Zeppelin mellett. 1972-ben először és utoljára hazánkban is koncerteztek, - egy nem épp a sikere miatt emlékezetes koncertet adtak – a Kisstadionban, ahol a Radics Bélával felálló Taurus volt az előzenekaruk.

Rogders azonban nem utoljára lépett fel magyar színpadra, 2004-ben a Queen énekeseként látogatott ismét Budapestre. Korábban azonban világraszóló sikereket ért el a Bad Companyval és a rockzene krémjét (Jimmy Page (Led Zeppelin) - gitár, Tony Franklin – Whitesnake, David Gilmour, Roy Harper – basszusgitár, Chris Slade -AC/DC - dobok) verbuváló csapattal, a Firmmel is.

Legújabb könyvében közel fél évszázad történetét meséli el, és a fenti sorok mind bizonyítják, nem lesz unalmas olvasmány...

írta: Sebők Tamás
fotó: paulrodgers.com

Mókus és a Fabula Rasa: Hűhó much ado

1-2.jpgMárcius 27-én, pénteken 19 órától a képernyők elé várjuk önöket, a Fabula Rasa és Müller Péter 'Sziámi' közös koncertjével indul a Hangversenyközpont virtuális koncertsorozata. Ehhez kapcsolódóan Olasz Sándor tollából olvashattok egy kis ízelítőt. Pénteken 19 órától várunk benneteket a képernyők elé.

A hazai world music-szcéna egyik meghatározó formációjának számító Fabula Rasa a borítója szerint 2012-re datált, ám az idei évre átcsúszott CD-je nem multinacionális cégnél jött ki, mint az utóbbiak, hanem a független Gramy Recordsnál. Érett ez a váltás, magam is számítottam rá, hiszen a cég (egyik barátom szóhasználatával élve) „minőséges” stúdióval rendelkezik. (Gondoljunk a Djabe zenekar számos, az adott kort megelőző színvonalú technikai eszközökkel készült kép- és hangfelvételeire.)

Égerházi Attiláék nem hogy nem szóltak bele a Fabula művészi törekvéseibe, de hozzájárultak egy sor vendégművész szerepeltetéséhez. Minden szempontból jó helyre került tehát Szirtes Edina „Mókus” csapata.

Az elmúlt év végén, amikor hírét vettem a lemeznek (tudom, elsőre furcsán hangzik), tartottam annak címétől. Nem mintha nem illene az eddigiek sorába, hanem azért, hogy vajon mit fog szólni hozzá Müller Péter Sziámi, a szöveg-centrikus magyar underground rock élő legendája, aki a versek többségét írta, ezúttal a Fabula-dalokhoz? A CD-t meghallva  megnyugodtam, hiszen újfent meggyőződtem (szó-)játékos énje  létezéséről, amelyet ezek a szövegek, bár nem mindig direktben, de igazolnak. Ha feldobja, szó, ha leesik: poén, jogos a taps!

Az első szám címe célirányos, de nem a legeredetibbek közül való: „One woman show”. Kivételesen nem a humor a dal erőssége, hanem az, hogy tökéletesen telibe találta vele Szirtes Edina „Mókus” belső énjét. Talán maga sem írhatta volna meg különbül... Hozzá a muzsika! Nos, az jellegzetesen Fabula Rasa: alapból balkáni, ám számos más zenei elemmel gazdagon díszítetten tálalva. Mintegy előrevetíti mindazt, ami a lemezanyag egészét  jellemzi. Nevezetesen.

Más legalább három lemezt írt volna ekkora ötlethalmazból, de hát a Fabula Rasa nem az a zenekar. (Ha most jön az invenció, most kezdenek vele valamit, nem jegelik, nem dédelgetik.) Már nem csupán dalonként, hanem egy-egy számon belül is számtalan váltást hallunk. A virtuozitás, az előadás temperamentuma eddig is mintegy a védjegyüknek bizonyult. Most egy újszerű líraiság került melléjük a palettára.

Lényegében az utóbbiak egyike a másodikként beszerkesztetett Lélekvesztő is, ahol a szöveg egyik olvasata az önkritika, a másik pedig a szatíra, mint a humor egyik (majdhogynem szélsőséges) megnyilvánulása. A Pupalu címet viselő dal zeneileg és gondolatilag szintén többszörösen összetett. (Hogy ki az a Pupalu? A kérdésre jóval később kapunk választ a Pupalu meséje című rövidke darabban, prózában, mégpedig Müller Péter Sziámi színészeket megszégyenítő színvonalú tolmácsolásában.)

A Tündérpor nőisége (Sziámi tollából!) szintén önmagáért beszél. Nem mehetünk el szó nélkül a dobos-zongorista Kertész Ákos instrumentális szerzeménye, az Abigél mellett sem. A darab lírai szépsége annyira megkapó, mint egy fényképé, amelyen gyermekmosolyt látunk, a kislány önfeledt pillanatában.

Néhány újraértelmezett Fabula-számot is tartalmaz a lemez, amelyeket indokolt volt rögzíteni ebben a formában is, hiszen – amint említettem - népes „vendégsereget” mozgósított a zenekar ehhez a lemezhez, akik által valóságosan újjászülettek a dalok. A legtöbb segítséget a Four Bones Quartet adta, de Kovács Ferenc és Unger Balázs is hozzátette a magáét.

Összességében a legjellemzőbb tényező természetesen a Hűhón is a világzene, amiben – az ötletgazdagsága folytán – sikerült ismét némi újat hozni. Még sincs itt semmi felesleges felhajtás, trükközés nincs szemfényvesztés. Egyszerűen, elkészült a Fabula Rasa eddigi legjobb lemeze. „Csak” ennyi történt, nem egyéb.

Olasz Sándor

Nem marad koncertek nélkül a Hangversenyközpont közönsége

index.jpg

’Ál’Live Zene-Világ-Zene. Ezzel a címmel indul útjára a szentesi Hangversenyközpont új digitális koncertsorozata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet a Zene-Világ-Zene programsorozatát is érintette, az évad 8 koncertje került elhalasztásra. Most azonban - egy kicsit a #maradjotthon kampány jegyében is - a szervezők minden zeneszerető otthonába eljuttatják az utóbbi 12 évad legkiválóbb koncertjeit. Az új kezdeményezésről Kertész Ákos vezető nyilatkozott.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a jelenlegi helyzet miatt sajnos tényszerűen nem tudunk koncertet rendezni. Ám aki ismeri a csapatot – és figyelemmel kísérte a munkánkat az elmúlt 12 évben - az láthatta, hogy komoly elhivatottság van bennünk annak tekintetében, hogy az üzenetet minden körülmények között közvetíteni tudjuk. Gyakorlatilag a koncertjeink leállását követően kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen módja lehetne, hogy ezt az üzenetet továbbra is közvetíteni tudjuk a közönség felé úgy, hogy sajnálatos módon nem találkozhatunk velük.

Mivel a Facebookon manapság egyre divatosabbá váltak az élő megosztások, live-stream-ek, ezért gondoltam, hogy egy kisebb szójátékkal élve egy ál-live stream-et indítunk, mely végül az ’Ál’Live Zene-Világ-Zene címet kapta, és nem véletlenül, az I Love kifejezésre utal. A sorozat lényege, hogy az elmúlt 12 év legemlékezetesebb koncertjeit kutatjuk fel az archívumunkból, ezeket teljes terjedelmükben közzétesszük a közösségi oldalunkon a szokásos időpontban: pénteken 19 órától.

Kertész Ákos hozzátette, így próbálják életben tartani azt az ars poetica-t, amit a Hangversenyközpont az elmúlt 12 évben igyekezett megteremteni. A vezető hangsúlyozta, ezek a koncertek az előadók hozzájárulásával kerülnek feltöltésre, és azt is elárulta, próbálnak a komoly-, a nép- és könnyűzene rajongóinak egyaránt kedvezni.

A sorozat március 27-én indul, a Fabula Rasa és Müller Péter Sziámi 2012 áprilisában adott koncertjével.

Sebők Tamás

 

#neváltsvisszajegyet: új civil kezdeményezés az előadóművészekért

ticket.jpg

Az új koronavírus-járvány Magyarországra törésével tömegesen maradnak el a színházi előadások, koncertek, igen nehéz helyzetbe hozva ezzel az színművészeket, zenészeket, előadókat. Az ő megsegítésükre létrehozott civil kezdeményezés a #neváltsvisszajegyet.

Szerda délután Magyarország Kormánya veszélyhelyzet rendelt el az országban a koronavírus-járvány miatt. Számos korlátozást vezettek be azonnali hatállyal, ezek egyike volt a rendezvények korlátozása is. A rendelkezés értelmében a beltéren 100 főnél, kültéren 500 főnél nagyobb eseményeket törölni kell.

A rendelet óriási lavinát indított el, a legtöbb színház, koncertterem, klub több hetes szervezői munkája ment a levesbe egy pillanat alatt.

És bár az intézmények biztosították a közönséget arról, hogy a jegyek árát visszatérítik, a közösségi médiában ezzel egyidőben útjára indult egy felhívás, amely a társulatok, előadók, zenészek megsegítésére kéri azokat, akik a döntés miatt nem tudnak részt venni a korábban megváltott jegyükkel egy-egy programon.

Az egyik budapesti könnyűzenei klub programigazgatója az alábbiakat posztolta a Facebookra.

...mivel a jegybevétel egy elég fontos lába az amúgy sem könnyű helyzetben lévő kultúriparnak, szeretném azzal támogatni a színházakat, szervezőket, művészeket, hogy nem váltom vissza a belépőimet. Ha lehetőségem adódik, elmegyek majd a későbbi pótelőadásra, vagy ha nem, egyszerűen lemondok az árukról. Ha megteheted, tegyél így te is! #neváltsvisszajegyet

A kezdeményezéshez azóta több ismert kulturális személyiség, művész és számos cég is csatlakozott.

Sebők Tamás

Nehéz szavakkal az IH színpadán a Depresszió

82110015_10157691380804373_2573388938831986688_o.jpg

Hazánk egyik legkedveltebb és legnépszerűbb rock-metal zenekara rengeti meg ismét a szentesi ifjúsági ház falait. A Depresszió a tavaly megjelent, Nehéz Szó című albumát hozza el a Kurca partjára. Ám ahogy az illem tartja: a hölgyeké az elsőbbség, Halász Feriék előtt a szintén széles körben népszerű csajrock csapat, a Dorothy melegíti be a közönséget március 21-én a Zene-Világ-Zene Graffiti sorozat rendezvényén.

A Depresszió több mint két évtizedes pályafutása alatt 9 stúdiólemezt jegyez, népszerűségüket bizonyítja, hogy legutóbbi 4 albumuk meghódította a MAHASZ lemezeladási listájának csúcsát. Nem volt ez másképp a tavalyi évben kiadott Nehéz Szó című korong esetében sem, melyet most Szentesre is elhoz a négyes.

Az együttes frontembere, Halász Feri szerint a Nehéz szó a dalszövegek tekintetében az eddig legmélyebb tartalommal bíró Depresszió lemez. A szövegek mellett zeneileg is gazdagabb anyagot készítettek, melyet egy az eddigieknél vaskosabb, keményebb hangzás jellemez. És bár a csapat az országos lemezbemutató turné egyik állomásaként érkezik Szentesre, természetesen az utóbbi 20 év legnagyobb slágereit is színpadra viszik majd ezen az igen energikusnak ígérkező szombat estén. 

A Dorothy kőkemény gráciái számára sem ismeretlen terep a szentesi IH, legutóbb a Kowalsky Meg a Vega vendégeként zúzta meg a helyet a gyöngyösi trió. A csajok is friss zenei kiadvánnyal, a 2018-ban megjelent Tessék! című nagylemezzel érkeznek Szentesre. Negyedik albumuk több ízben szolgál újdonságokkal, a megszokott gitár-basszusgitár-dob felállás mellett szerephez jutottak rajta a billentyűs hangszerek is, amellett, hogy a lányok - talán tudatosan - kiléptek komfortzónájukból, és rendesen kiszínezték a korábbi punk-rock ’n’ roll és hard rock irányvonalat. 

Energiából, lendületből és húzós, erőtől duzzadó riffekből nem lesz tehát hiány március 21-én, szombaton, a stílus szerelmesei pedig két legyet üthetnek egy csapásra, hiszen hazai viszonylatban két zászlóshajó dobja le a horgonyt városunkban. 

Sebők Tamás

Ismét Szentesre érkezik Ripoff Raskolnikov

87036681_2685572428157986_825683599817703424_o.jpg2018. februárjában a blues ünnepe köszöntött ránk Szentesen. A tiszteletbeli és szívbéli magyar gitáros, énekes, zeneszerző és szövegíró Ripoff Raskolnikov, valamint zenekara (Gyenge Lajos dob, Nagy Szabolcs billentyűsök, Varga Laca basszusgitár) hozta el azt nekünk, holott így együtt első ízben jártak a városunkban. Mégis. Az esemény legfontosabb mozzanata az volt, hogy a közönség lelkesedése fokozatosan átragadt a muzsikusokra koncert közben, ami által a játékuk egyre szenzitívvé vált, a feeling pedig – bumeráng módjára - visszaszállt a publikumra. És a dél-alföldi Zeneiskolában bekövetkezett a blues évtizedeken átívelő, ám kevésszer előforduló katarzisa, amit a jelen lévők egyként átéreztek, a teremben elfoglalt helyüktől függetlenül.

Ennek az érzésnek a megismétlődését, felkavaró, lélek-borzongató újra-átélését szeretném március 27-én, amikor Ripoff Raskolnikov az együttese élén visszalátogat Szentesre. A szokott helyen (Zeneiskola) és a szokott időben (19 órakor) kezdődik az immár várva várt koncert, mégpedig a Zene-Világ-Zene címet viselő, vidéken nehezen utánozható színvonalon szervezett előadás-sorozat részeként.

Talán nem minden érdeklődő tudja, hogy Közép-Európa bluesba oltott Tom Waits-e új albumot adott ki a szentesi találkozásunk óta, amely a Small World címet viseli. Igen, afféle „kis világ” nagy ura ő, amelyet nem birtokol kizárólagosan. Szívesen osztja meg a territóriumát minden blues-baráttal, akik közül sokan meggyőződhettek már arról, hogy az újdonság Ripoff legerősebb, legszínesebb, ugyanakkor legösszeszedettebb munkáinak egyike. A dalok, mint mindig, most is a tradicionális blues-témákról: az élet örökkön aktuális dolgairól szólnak (utazások, kocsmázások, szerelmek), kisebb csavarokkal. Mit értek ez utóbbi alatt? Például azt, hogy az egyik dal egy eszkimó lányról szól, ami ritkás témaválasztás ebben a műfajban. Egy másik pedig zenei értelemben vett újdonság, minimum ínyenc csemege, mégpedig a blues és a reggae rendkívül sikeres ötvözetét képezve. Hallottál már ilyet? (Én is csak a budapesti lemezbemutató koncerten először.)

Idő közben Ripoff nemzetközi hobbi-formációja, a Tom Waits-tribute Braindogs produkciója is lemezre érett: az A38 nevű koncerthajón rögzített improvizatív jellegű előadásuk legjobban sikerült feldolgozásai kerültek CD-re, visszaidézve az efféle bulik különleges, nyugodt szívvel mondhatom: utánozhatatlan hangulatát. Erről ugyan nem várhatunk most dalokat, hiszen Ripoff saját szerzeményei bőségesen állnak rendelkezésre a hasonló indíttatású mazsolázáshoz. Így a régebbi keletű, remekbe szabott, dal-formátumú életképei. Közte a Lenin Street, ami két évvel ezelőtt végül nem került a szentesi koncertprogramba. Ha pedig most sem hallhatjuk azt élőben, el fogom kalauzolni Ripoffékat a város Hódmezővásárhely felé vezető útjára (hátha vizuális típusúak, és így megjegyzik a kívánságot a legközelebbi alkalomra), hiszen a gengszterváltás előtt az viselte a holtában turista-látványosságként funkcionáló és aközben is kommunizmust álmodó „kedves vezető” dicső nevét.

És még valamit remélek – nagy titokban. Az nem egyéb, mint egy bluesba konvertált magyar népdal, mégpedig ékes anyanyelvünkön megszólaltatva! Nem abszolút újdonság az ebbe az irányba való elindulás, de hát Ripoff olyan utánozhatatlan bájjal képes előadni azt (ha nem hiszed, járj utána a neten, Azt gondoltam, eső esik címen keresd), hogy az értő szentesi közönség megérdemelné, hogy elbűvölje őket a segítségével! Bánja a kánya, ha a varázslás békákat teremne a nézőtéren, mert az a hőstett a mesebeli csók nélkül is hatalmas királyság tudna lenni!

Olasz Sándor

Amerika után Szentesen a fiatal titánok

10-peet2020.jpg

A Zene-Világ-Zene koncertsorozat tavalyi előadásán valósággal elkápráztatta a szentesi közönséget a fiatal titánokból álló jazz-funk-pop csapat, a Peet Project. A srácok a napokban jelentkeztek hatodik nagylemezükkel, melyen a világhírű jazzgitáros, Paul Brown is közreműködött. Kiváltságos helyzetben van tehát a hazai közönség, hiszen március 6-án az elsők között hallgathatja meg a fővárosi ötös új albumát, mely Ups & Downs címmel látott napvilágot. A zenekar tagjai egytől-egyig kiváló művészek. Zenéjük a dallamos pop, a jazz és a ritmusos funk közös egyvelegeként aposztrofálható. Kivételes tehetségükre 2013-ban a Catalina Island JazzTrax Festival Los Angeles 2013 zsűrije is felfigyelt, ’Az év debütáló előadója’ címmel jutalmazták a zenekart. A Peet Project zenéjének alapját a kiváló ritmusszekciót alkotó testvérpár, Gudics Martin és Gudics Marcell szolgáltatja, hozzájuk társul Ferencz Péter ’Peet’ éneke és hegedű-, valamint Závodi Attila szaxofon- és Magán Olivér billentyűjátéka. A tavalyi évben mutatott pazar előadás után hatalmas várakozással tekinthetünk erre a koncertre, melyet március 6-án, 19 órától rendeznek meg a Hangversenyközpontban.

Sebők Tamás