Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

Zene-Világ-Zene


A dixieland hazai zászlóshajója ismét Szentesen ad koncertet

2022. április 17. - Hangversenyközpont

mdb.jpg
Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland Band nagy sikerrel, és ez a különleges zenei élmény idén sem maradhat el, április 23-án 19 órától ismét a Hangversenyközpontba hozza a New Orleans-i dallamokat a több mint fél évszázada aktív zenekar.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, illetve a Hangversenyközpont állandó jegyárusítási helyszínein (Hangversenyközpont, Szentes Ház, Művelődési Központ) vásárolhatnak.

A blues és a soul hazai fenegyereke érkezik a Hangversenyközpontba

mo.png

(fotó: www.mogigs.hu)

A Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene sorozata egy elképesztő komolyzenei koncertet követően könnyedebb vizekre evez - persze ez kizárólag műfaji szempontból állapítható meg - február 26-án, szombaton 19 órától ugyanis hazánk egyik legtehetségesebb blues-soul zenésze, Gál Csaba ’Boogie’ és zenekara, a Mo’Gigs érkezik a zeneiskola hangversenytermébe.

Gál Csaba ’Boogie’ neve sokaknak az egyik legnézettebb zenei tehetségkutatóból lehet ismerős, ám azt már kevesebben tudják, hogy több mint három évtizede aktív blues zenész. Hősünk azonban nem állt meg az „ősműfajnál”, játszott többek között tradicionális gospel duóban, ritmusos funk, nyers soul és electro-blues formációkban is.

Zenekara, a Mo’Gigs zenei világát a karcos, szikár, bluesos Hammond orgona alapú funk és soul muzsika határozza meg, de a zenekar nem csak lubickol a zenék adta alkotás örömében: sokat foglalkoznak ezen zenék múltjával és figyelik azokat a kortárs produkciókat is, melyek irányadóak lehetnek számukra. A rájuk eddig is jellemző nyers funk mellett új zenei elem a II. világháború előtti amerikai fekete népzenéjében gyökerező régi blues, köztük az amerikai Dél fegyintézeteiben egykor énekelt börtön-­ és munkadalok, modern elektronikával, mai témákat feldolgozó szövegekkel aktualizált darabjai is.

Pszichedelikus Soul-Funk őrület! Szentesen a MÖRK!

mork.jpg

photo: (MÖRK Facebook - Photo: Sinco, artwork: Vörös Áron)

A szentesi Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene Graffiti sorozatának februári előadásán a Fonogram és Artisjus-díjas, több neves nemzetközi fesztivált megjárt fővárosi zenekar MÖRK ad koncertet a Művelődési és Ifjúsági Házban. Az est vendége a Jobbágy Bence vezette A Bence kalandjai.

A ma már Fonogram és Artisjus díjas zenekar először barátaik nappalijában, mászóteremben és egyéb nem megszokott helyszínen adott koncerteket, melyeknek híre gyorsan elterjedt a budapesti undergroundban, így nem sok időnek kellett eltelnie, hogy szélesebb közönség is megismerhesse a zenekart. A Mörk sorban végigjárta a legnagyobb magyar klubokat és fesztiválokat: A38 Hajó, Akvárium Klub, Budapest Park, Sziget, Volt, Művészetek Völgye.

Az itthoni lehetőségek mellett szerte a világban, számos nemzetközi fesztiválokon is bemutatkozhattak már: a hamburgi Elb Jazz Fesztivál nagyszínpadán, a Leverkusener Jazztage nagyszínpadán, a groningeni Eurosonic Noorderslagon, a hamburgi Reeperbahn Fesztiválon, a New York-i Mondón, a bécsi Waves Viennán, a Tallin Music Weeken, a Budapest Showcase Hub-on vagy a poznani Spring Break-en is.

A 2018 október végén megjelent öt dalból álló EP, a The Death of Mōrk egy komorabb hangvételű zenei gyűjtemény, melyben szó van halálról, elmúlásról és a bennünk rejlő félelmekről. A zenekar ezzel az anyaggal magyar és német területen is turnézott 2018 őszén.

Az anyagot egy áprilisban megjelent “The Resurrection of Mōrk” kislemez ellensúlyozza, mely inkább egy fesztelen érzelmi állapotot közvetít a hallgatóság felé. Ez a két ellenpólus állt össze a Mörk új nagylemezévé, melynek címe: “The Death and Resurrection of Mörk”.

A 2019 április 21-ei teltházas A38-as lemezbemutató az azt követő német klubturné és Jamie Cullummal közös fellépés majd a június 18-ai teltházas Müpa Budapest koncert után a zenekar nyáron sem tétlenkedett. Felléptek a teljesség igénye nélkül többek közt a Bánkitó Fesztiválon, a Művészetek Völgyében, a Szigeten,az Alba Régia Jazz Fesztiválon, a lengyel Edison Fesztiválon, a román Awake Fesztiválon.

2019 őszén három év után a zenekar már fő fellépőként térhetett vissza a külföldi karrierjük kezdetét jelentő Reeperbahn Fesztiválra Hamburgba és meghívást kaptak az izlandi Iceland Airwaves Fesztiválra is.

 A 2020-as évet egy teltházas budapesti koncerttel kezdték meg az Akvárium Klubban, ami után sok-sok előzetes tervezéssel és szervezéssel járó tavaszi-nyári belföldi és külföldi turné bejelentése előtt érte a zenekart a (remélhetőleg átmeneti) bezárkózás.

2021 júliustól novemberig három hetente érkezett egy-egy új dal a Mörk új albumáról, ami az ‘In the Golden Hour’ címet kapta. A teljes album november 11-én jelent meg minden platformon.

Zenéjük soul és funk alapokra, mely elgondolkodtató társadalmi, pszichológiai és hétköznapi témában íródott dalszövegekkel, improvizációval és más stílus elemekkel együtt egy különleges zenei élményt nyújt a hallgatónak.

 a_bence_kalandjai_1.jpg

photo: (Photoletti - Lettner Kriszta)

Jobbágy Bence szintén a funk zenei hazai nagykövete, a DeViszont, majd a Muriel és a Kodachrome gitárosaként hívta fel a figyelmet tehetségére. Amikor nem stratocasterét nyúzza, szólódalain dolgozik, melyeket A Bence kalandjai néven gyűjtött csokorba 2019-től kezdődően.

A Bence kalandjai egy akusztikus, magyar nyelvű, dal -és szövegközpontú zenekar, melyben nagy hangsúlyt kapnak a többszólamú énekek és a játékos zenei megoldások. „Zenei játszóterét”-ben készült műveit hol egyedül, hol barátaival, Restás Gergővel és Bognár Marcival adja elő.

„Dosztojevszkij gitárosa” ismét a Hangversenyközpontban

ripoff_1.jpg

Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2018 egyik legjobban várt koncertje az akkor a Hangversenyközpontban első ízben fellépő Ripoff Raskolnikové és bandájáé volt. Az osztrák blues-zenész a Zene-Világ-Zene programsorozat idei évadjában ismét városunkban lép színpadra.

Ripoff utcazenészből vált hivatásos muzsikussá. Zenéjét a népzenei hatások mellett az amerikai folk és blueszene egyaránt jellemzi. 1987 novemberében, baráti meghívásra látogatott el először zenekarával Magyarországra. Ma már a ’tiszteletbeli magyar blueszenész’ címet is kiérdemelte. Szerzeményeit angol nyelven írja, és leginkább a letisztultságra, egyszerűségre törekszik. Ahogy munkatársunknak adott interjújában elmondta: ...a zenében inkább dámás, vagyok nem sakkos.”

Ripoff koncertjét november 12-én 19 órai kezdettel tekinthetik meg a Hangversenyközpontban. Jegyek a jegy.hu online felülete mellett a Szentes Házban, a Művelődési és Ifjúsági Házban, valamint a Hangversenyközpontban vásárolhatók.

fotó: Vecseri Ferenc

A színházba hozza új lemezét a Zűrös Banda

zb.jpg

A Tóth József Színház és Vigadó első nagyszabású koncertjére készül a szentesi Hangversenyközpont, október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából ugyanis a közelmúltban megnyílt patinás épületben mutatja be nagysikerű új lemezét a Zűrös Banda.

A 2021 címet viselő korong a legrangosabb világzenei albumok közé emelkedett, hiszen az International World Music Chart-on a 10 pozícióba kúszott fel. A szóban forgó listán 25 ország mintegy 50 rádiós szakembere értékeli az újonnan megjelenő kiadványokat. A ’2021’ az együttes második albuma, mely 5 évvel követi a debütáló művet és mely stílusában továbbra is hű a magyar, szerb, macedón, bolgár és román népdalokhoz.

A Hangversenyközpontnál már hagyomány, hogy nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan a népzene jut szerephez a zeneiskola hangversenytermében, most azonban a közelmúltban megnyílt Tóth József Színház és Vigadóban csendülnek fel a csodás dallamok Básits Branka, Bede Péter, Babcsán Bence, Varga Kornél, Boros Attila, és Kertész Ákos előadásában.

Fotó: Zűrös Banda

Zűrös Banda: 2021 (Fonó Records)

A Zűrös Banda helyzete felfokozódott. Fókuszban az igényre a második lemezük iránt, a debütáló albumuk „robbanását” követően, aminek a hangját a nemzetközi világzenei szcénában is meghallották. Öt évig volt képes ellenállni a banda a  nyomásnak erőt gyűjtve, majd ökonomikusan használva fel időt arra, hogy elkövetkezzék végre a következő CD.

Ha valaki abban a formában szeretne rákészülni a zenehallgatásra, hogy elolvasna előtte egy interjút kérem, látogasson el a riff.hu-ra, a zenekar dobosával, Kertész Ákossal folytatott beszélgetés láttamozása végett.

Jelen írás tárgyára visszatérve: egyetlen, de nagyon fontos személyi változás történt a zenekarban, az első lemezanyagot készítő tagsághoz képest legalábbis: a hegedűs, Lang János helyét immár Babcsán Bence (szaxofon) foglalta el. Igen, volt a zenekarnak egy nagyon érdekes köztes időszaka is, amelyben Wertetics Szlobodán a harmonikáján fokozta fel a balkáni hangulatot (aki azóta az énekesnő, Básits Branka neve alatt futó formációt erősíti). Bevallom, amikor hírét vettem Bence csapatba kerülésének – második szaxofonosként, voltak kételyeim. Nem a személye vagy a tehetsége miatt (amelynek Bence bővében van), hanem azért, mert nem tudtam elképzelni, hogyan fog vele megszólalni a Zűrös Banda. Aztán alkalmam volt koncerten meghallgatni őket… Nem hogy nem maradt kérdésem, hanem onnantól várok erre a lemezre! Ennyit a Zűrös meggyőző-képességéről, hozzátéve: mindez nagyon-nagyon lejön a rögzített anyagról!

Olyannyira, hogy egyre inkább hiszem, hogy magyar viszonylatban kivételes és persze eredményes az a „kétszaxis” tevékenység, ahogyan Bede Péter és Babcsán Bence a szaxofonjaik segítségével összedolgoznak: kvázi követhetetlenné téve a muzsika ritmizálását!

zuros2021.jpg

A nyitó dal rögvest példázza mindezt, de hát mint mindig, létezik a jónál is jobb példa, ezúttal a nyomában futó Palatkai, amelyhez klip is készült. Valamit azonban jól megmutat ez a két szám.

Mégpedig azt, hogy a balkáni muzsikájáról nevezetes együttes a magyar népzene felé fordult ezzel a lemezzel! Természetesen, nem feladva a korábban felmutatott értékeiket, hanem gyönyörű szépen, hajszál-pontosan csiszolva össze a két zenei világot! Olyannyira mesterien, hogy ha egyetlen tényezőt lehetne csak kiemelnem erről a lemezanyagról, pontosan erre hívnám fel a figyelmet. Az igazság teljessége persze nem merül ki ennyiben, hiszen a harmadik track (szó)játékos címe máris árulkodik: Humphrey bolgár! A tempós kóló sodrása közepette sem kerülhetik el a figyelmünket Branka káprázatos dallam-díszítései, amelyek – első hallásra - játékos bájjal törnek elő, de ha komolyan vesszük a játékot, akkor azt érezzük, hogy magától értetődő természetességgel. És ez a tényező adja a másik, különös fényű csillogását ennek a muzsikának.

A „lassúzás”, azaz a lírai hangvétel sem áll távol a bandától: ebben a szegmensben is képesek kiemelkedőt nyújtani (Én istenem adj egyet), de hát ők a „magyarosított” balkáni muzsikában lubickolnak igazán, mégis csak.

A magyar-balkáni fúzió tökéletesnek, mi több: egységesnek mondható azzal együtt, hogy két „kakukktojás” is pottyant a Zűrös-fészekbe: az ír-magyar mix, a Moldir, és az elektronikával megvadított, szinte „rádió-barát” záró összeállítás, a Bolgár outro, ha érti valaki a mai rádiós tendenciákat. (Én nem tartozom közéjük, ergo: nem is szavatolom ezen állításom valóság-tartalmát.)

Ami azt illeti, ezzel a lemezzel a Zűrös Banda vitathatatlanul bebiztosította a helyét a magyar világzene élvonalában, és talán azon túl is.

Mégis. Az, hogy bejön-e ismét a nemzetközi siker, kizárólagosan a szerencse-faktoron (esetleg a menedzselés hatékonyságán) múlik, hiszen ami a bandától kitelt, azt ők csúcs-minőségben megtették: nem kevesebbet, mint ezt a lemezt, ide le, az asztalunkra!

Olasz Sándor

Harminc év Rock and Roll

Megnyílt a Szentes Rock and Roll 1991-2021 kiállítás

2021. szeptember 22. - Hangversenyközpont

kiallitas.jpg

Szentes gazdag zenei múltjának utóbbi három évtizedét centralizálja az a tárlat, mely Szentes Rock and Roll 1991-2021 címmel nyílt meg a Tokácsli Galériában szeptember 18-án. A Szentes KultFESZT programsorozat keretein belül október közepéig látogatható kiállítás létrejöttében oroszlánrészt vállalt Arató Mátyás, a Hangversenyközpont programszervezője, ám a szentesi zenei és alternatív, underground közösség is egy emberként fogott össze annak érdekében, hogy valóságos időutazásra invitálják a zenerajongókat.

Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője megnyitójában rámutatott, Szentesen mindig pezsgő zenei élet volt, számtalan stílus képviseltette és képviselteti magát mindmáig. – Szentesen ZENE van! – hangsúlyozta, majd Arató Mátyás munkáját ismerte el. Szabó Zoltán Ferenc polgármester számtalan személyes emléken keresztül idézte fel a 90-es évek elejének koncertjeit, előadásait, zenei eseményeit. Kiemelte, Szentes számára fontosak az alternatív, underground zenei törekvések és szeretne ennek a jövőben állandó teret is biztosítani.

A Szentes Rock and Roll 1991-2021 kiállítás vendége volt a sokak által csak Dr. Rock-ként ismert Pleskonics András egyetemi oktató zenetörténész is, aki egy figyelemfelhívó mondattal indította megnyitóját: „Szentes, húzd ki magad!”. Beszédében köszönetet mondott Arató Mátyásnak és Kertész Ákosnak ezért a páratlan gyűjteményért, majd a teljesség igénye nélkül a helyi zenekarokat és szervezőket méltatta.

A hivatalos műsort követően megnyitotta kapuit a Tokácsli Galéria legújabb időszaki tárlata, melyben a hazai események plakátjai mellett zenei kiadványok, legendás hangszerek, videóanyagok is felelevenítik városunk gazdag zenei múltjának elmúlt 30 évét. A gyűjtemény egészen október közepééig látogatható.

A Szentes KultFESZT sorozat szeptember 23-án Víg Mihály Cseh Tamás estjével folytatódik, majd szeptember 25-én a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraestjét tekinthetik meg az érdeklődők a Hangversenyközpontban.

FOTÓGALÉRIA AZ ESEMÉNYRŐL

Zenei ikon ismét Szentesen

2021. szeptember 20. - Hangversenyközpont

szakccsi.jpg

A hazai zenei élet egyik legnagyobb legendája, Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész, ad szóló-zongora estet a Szentes KultFESZT sorozat keretein belül szeptember 25-én, szombaton a Hangversenyközpontban.

Szakcsi Lakatos Béla kezdetben klasszikus zenei neveltetést kapott ám figyelme az évek múlásával a jazz felé fordult. A Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte tanulmányait, közben már a hazai zenei elittel lépett színpadra országszerte. 1970-ben már nemzetközi színtéren is megmutathatta tehetségét, a legendás Montreux-i Jazz Fesztiválon is bemutatkozott Pege Aladár kvartettjében. A 70-es 80-as években a Rákfogó, majd a Saturnus együttesekben zenélt, ezek mellett pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán tanított.

Származásából adódóan cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, musicaleket is írt.Számtalan szakmai elismerés mellett Kossuth-, Liszt Ferenc-, Prima-díjat vehetett át, a Nemzet Művésze, és Érdemes művész címekkel is kitüntették. Zenészpartnerei között volt a teljesség igénye nélkül Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa is.

A zongoraművész októberben életműkoncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban, ám szeptember 25-én, szombaton még a Hangversenyközpont vendége lesz. A koncertre a Zene-Világ-Zene bérletek érvényesek, a belépő 2000 Ft.

fotó: Vecseri Ferenc

kultfeszt2021_szakcsi.jpg

A csodásan megkomponált művek estéje – Cseh Tamás est Víg Mihály előadásában

2021. szeptember 20. - Hangversenyközpont

vig_mihaly.jpg

Néhány nappal ezelőtt indult útjára a Hangversenyközpont legújabb rendezvénysorozata, a Szentes KultFESZT. Az egy hónapon átívelő kulturális maraton e heti vendégei között lesz a Magyar Érdemrend lovagkeresztje díjjal kitüntetett zenész, zeneszerző, dalszövegíró, színész, író, Víg Mihály, aki Cseh Tamás lebilincselő dalaival érkezik a Tokácsli Galériába szeptember 23-án.

Az alma nem esik messze a fájától, tartja a mondás, és lévén, hogy Víg Mihály is zenész családban született, borítékolható volt, hogy a zenében találja meg számításait. Ám, mint később kiderült nemcsak a zenében. A 70-es évek legvégén Hunyadi Károllyal megalapították a máig működő Balaton alternatív underground zenekart, de a Trabant együttesben is zenélt. Ezt követően olyan sikeres filmrendezők mellett dolgozott, mint Xantus János, Szirtes András, Szabó Ildikó, Müller Péter Sziámi, de Tarr Béla Sátántangó című filmjének főszerepét is elvállalta, A torinói ló filmzenéjéért pedig a "legjobb zeneszerző" díjára jelölték a 2011-es Európai Filmdíjon.

Munkáját 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el, 2008-ban pedig a bécsi EU XXL filmfesztiválon "Az év filmzeneszerzője" díját vehette át. Zenei munkássága mellett verseket, novellákat, forgatókönyveket, színdarabokat ír.

Az A38-nak adott interjújában rámutatott, kamaszkora óta játszik Cseh Tamás dalokat, és ahogy mondja, finom és csodásan megkomponált művekről van szó. Erre a letisztultságra a zenéjében is törekszik, ám hozzáteszi, azért Cseh Tamást mindig is Cseh Tamás fogja a legjobban eljátszani.

Víg Mihály előadása szeptember 23-án 18 órától kezdődik a szentesi Tokácsli Galériában. A belépés ingyenes.

fotó: Piltner Péter http://kellegy.hu

kultfeszt2021_vig.jpg

Nemzetünk kincseit hozták a Zene Ünnepére

201772006_3982125611835988_4708561410462882864_n.jpg

Egy zenei szempontból igencsak vészterhes időszak után nyitotta meg újra kapuit a szentesi Hangversenyközpont. Június 18-án a Zene Ünnepe alkalmából Herczku Ági és a Banda adott koncertet a Megyeháza Kulturális Konferencia Központ szabadtéri színpadán.

A szépszámú közönséget Kertész Ákos Hangversenyközpont-vezető köszöntötte, majd Szabó Zoltán Ferenc polgármester osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. – Nagyon jó látni ennyi arcot, mert hetek, sőt hónapok óta fontos kérdésként merült fel, hogyan is fog visszatérni a zene és a kultúra a városunkba. Frank Zappa úgy mondta: Music is the best - A zene a legjobb - amivel csak egyetérteni tudunk, mert a zene kikapcsol, és minden nehézségen át tud vinni bennünket. Örülök, hogy a Hangversenyközpont ilyen kiváló színvonalú programsorozattal szolgálja a várost – mondta a polgármester.

202778111_3982125581835991_6750219617456549555_n.jpg

Kertész Ákos úgy fogalmazott, a Zene Ünnepe olyan kezdeményezés mely világszintűre nőtte magát. – Nagyon nehéz hónapokon vagyunk túl, és szeretném ezt a koncertet mindazok emlékének ajánlani, akik ma nem lehetnek itt velünk a járvány miatt. Sok szeretettel emlékszem rájuk – mondta, a vezető, aki hozzátette, egy ilyen időszak után újra kell tanulnunk megélni és értékelni az igazán fontos pillanatokat az életben. Kiemelte Szentes Város Önkormányzatának és a Szentesi Művelődési Központ segítségét.

– A saját népzenénket soha nem fogjuk sem megismerni, sem megérteni a szomszéd népek népzenéinek ismerete nélkül. – Bartók Béla ezen gondolataival lépett színpadra Herczku Ágnes, Nikola Parov és zenekaruk. Felvidéki dudadalok (magyar és szlovák nyelven), bolgár és magyar népdalok mellett gyimesi zene is terítékre került a koncerten. A Népművészet ifjú mestere címmel is elismert Nikola Parov a koncert közben számos hangszeren is megmutatta kivételes tudását, előkerült a gadulka (bolgár népi hangszer), és a nyckelharpa (skandináv népi hangszer) is, de a hangolható dob, az ütőgardon sem pihent mellyel a gyimesi kultúrát hozta közelebb Herczku Ágnes (ének, ütőgardon), Nikola Parov (duduk, kaval, nyckelharpa, gadulka), Pálházi Bence (hegedű), Molnár Péter (nagybőgő), Fekete Márton (brácsa), Herédi Zsombor (harmonika).

202625141_3982125608502655_734100071398667235_n.jpg

fotók: Vecseri Ferenc
Sebők Tamás írása

Nemzetünk értékeit hozzák el a Zene Ünnepére

herczku_agi_kamara_masolat.jpg

Hosszú idő után újra megnyitja kapuit a szentesi Hangversenyközpont, és kevésbé sem tiszteleghetne méltóbb módon a Zene Ünnepe előtt, mint hazánk egyik legkiválóbb népzenei művészpárosának nagyzenekari előadásával. Június 18-án a Megyeháza Kulturális Konferencia Központ szabadtéri színpadán ad koncertet Herczku Ági és a Banda.

Ha világzenéről, illetve folklórról van szó, Herczku Ágnes és Nikola Parov megkerülhetetlen személyiségek. Koncertjeiken valóságos „utazásra” hívják a közönséget, a Kárpát-medence és a Balkán szebbnél szebb dalai mellett magyar, szlovák, horvát és bolgár dallamok alkotják repertoárjukat. A formáció legutóbbi lemeze Kamara címmel jelent meg 2019 végén.

A Herczku Ági és a Banda előző, Bandázom című albuma két hónapon át szerepelt az egyik legrangosabb világzenei listán, a World Music Charts Europe-on, melyet 25 ország mintegy 50 világzenei szakembere havonta állít össze. Folkzenei szaklapok elismerő kritikáit is elnyerte a korábbi kiadvány, amellett, hogy a lemez egyik dala felkerült a Songlines magazin Top Of The World, valamint a Womex válogatás CD-jére is.

191718751_5579418875462557_5035457404841445453_n.jpg

Herczku Ágnes ifjú korában táncművésznek készült, később néptáncot tanult, de igen hamar kiderült, a népdaléneklésben is páratlan a tehetsége. 2003-tól a Magyar Állami Népi Együttesben énekelt, (melynek 2019-től örökös tagja) majd évekig a Fonó Zenekart és Pál István ’Szalonna’ és bandáját erősítette. A számtalan formáció és megannyi koncert mellett a nagysikerű népzenei tehetségkutató, a Fölszállott a páva műsorvezetőjeként hétről hétre a televízió képernyőjén láthattuk. Kiváló kvalitásait számos eMeRTon-díj, egy Bartók Béla Emlékdíj (2007), egy Magyar Művészetért-díj (2008), egy Érték-díj (2014), és egy Liszt Ferenc-díj (2016) is példázza.

Nikola Parov munkásságával egészen fiatalon elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Hazai, valamint nemzetközi viszonylatban is nagy népszerűségre tett szert a Zsarátnok együttes szólistájaként. Az áttörést a Riverdance Orchestra és a világhírű Riverdance Show hozta meg számára. A nevéhez köthető a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű produkciója, a Naplegenda is. Kivételes tehetségét Fonogram-, eMeRTon-, Kodály- és Bartók-díjjal ismerte el a hazai szakma.

A koncerten Herczku Ágnes és Nikola Parov kiváló népzenészeket Hegedűs Máté (hegedű), Pálházi Bence (hegedű), Molnár Péter (nagybőgő), Fekete Márton (brácsa), valamint Herédi Zsombor harmonikán kíséri.

főkép: Urbán András

Lemezajánló: Susan Blake & Miskolc Dixieland Band: Love Wont Wait

susanblake.jpg

A meglepetés attól az ami, mert akkor és onnan kapjuk, amikor és ahonnan a legkevésbé várjuk. Bevallhatom: Susan Blake (vagy ahogyan nálunk, Szentesen ismerik, Imre Zsuzsi) CD-je bizony, a meglepetés erejével hatott! Több szempontból is.

Annyiból nem, hogy az Bécsből érkezett, hiszen az énekesnő (aki harsonán is játszik néha, mint a címadó számban) sok éve ott él, tudtuk. De hogy miféle muzsikával rukkolt elő! Hát ez az! Azt adta vissza, amit (nyiladozó tehetségével) elvitt itthonról anno: a dixielandre alapozott szórakoztató zenét! Kinek jutna az eszébe ilyesmi manapság? Egyáltalán: van még dixieland-élet Magyarországon, Benkó Sándor sajnálatos eltávozása után? Természetesen igen (Molnár Gyuláékkal, illetve a salgótarjáni fesztivállal az élen), de hogy az országos viszonylatban is pezsgő lenne, nem igazán mondható el. Ráférne hát némi frissítés! Ha visszaimportálva a friss erőt, akkor úgy. (Most legalább megvan rá a lehetőség.)

Több jó okunk is volna erre: egyik az 1990. óta létező Miskolc Dixieland Band főszereplése, a másik pedig Zsuzsi saját szerzeményei (két számban magyar nyelvű sorokkal), amelyből a teljes lemezanyag összeállt! Igen, jól következtettek: egyetlen biztosnak vélt kapaszkodó: jazz-standard és dixieland világsláger nélkül készült el ez a lemez. Ráadásul, annyira erőteljes nótákból áll, hogy nem is hiányzik róla ilyesmi! Vagyis az egész, úgy, ahogy van, méltó a dixieland legjobb hagyományaihoz! Megvan benne a dallamos és lendületes dixie-pörgés. És, mintegy pihenésképp, amikor kell, odasimul melléjük egy-egy lírai nóta is, ahogyan illik. Mindezt összerakva arra jutunk, hogy tessék, itt van egy további meglepi, ami lehet, alig hihető, de attól még igaz.


Azzal együtt, hogy jól érzékelhetően a szórakoztatás igénye kapott kiemelt szerepet ezekkel a dalokkal, ha úgy nézzük, megteremtve (vagy megújítva?) a dixie-pop műfaját. Mindezt a könnyed énekfelfogás támasztja alá különösen, valamint a nem túlbonyolított dalszövegek. Ám, hiányérzetünk nem marad, mert valami üde fuvallat, tavaszi szellő-frissesség árad a nyomukban. A számok levegősen, de precízen megkomponált hangszereléséből is (amelyeket csak dicsérni lehet, rámutatva a Miskolc Dixieland Band muzsikálásának első rangú kvalitásaira) hasonló érzés jön le, valamiféle ellenállhatatlan, magával ragadó lazaság kíséretében. Gondűző, lélek-tisztító impulzusok várnak hát a hallgatóra, legalábbis arra a rétegre, amelyik még fogékony az efféle érzetek befogadására. Bevallom, az értékelés ezen pontján kezdek el aggódni valamelyest.

Vajon, megtalálja-e ez a muzsika a hozzá méltó, az őt megillető helyet a mai világban? Mondanom sem kell: manapság mások a zenei divatok, a mostani generáció, a mai potenciális közönség nagyon más zenéken nő fel, nagyon másként szocializálódik. Ha azonban – kis szerencsével – megtalálja őket ez a muzsika, őket is épp úgy megérintheti és megborzongathatja, mint az apáikat és nagyapáikat. Mert bizony, ennek a lemeznek a besorolásában benne van az „örök élet” státusza amellett, hogy a muzsika megállja a helyét bárhol a világon. Legszívesebben azonban mégis csak itthon hallgatnánk meg élőben, alkalomadtán (leginkább mielőbb) szűkebb hazánkban, Szentesen (is). Gyere haza Zsuzsi!


írta: OLASZ SÁNDOR
fotó: susanblakemusic.com.
Kontakt: susanblakemusic@outlook.com. Honlap: susanblakemusic.com.

Lemezismertető - Guessous Mesi: Átváltozás

ko_photo_lead_guessous_mesi.jpg

A CD-t átölelő papírszalagon az alábbi gondolat olvasható: „Az üzenetre, amit Guessous Mesi és zenésztársai Átváltozás-dalaiban megkapunk, mindannyiunknak szüksége van.” (L. Ritók Nóra) Ha képbe kerültünk azzal, hogy az író, pedagógus „a gyerekszegénység, mélyszegénység ellen küzd, az esélyteremtésért és integrációért dolgozik” (Wikipédia), könnyebb a dolgunk akkor, amikor a lemezanyag helyét és jelentőségét kíséreljük meg bemérni, meghatározni. Könnyebb, de nem elegendő, mert ebben az esetben – kivételesen - a dalok keletkezési körülményei is kiemelt fontossággal bírnak.

Ezt próbálja sugallni talán a lemez alcíme is: Sorsok és dalok. Elöljáróban azt érdemes tudni hozzá, hogy Mesi - elsősorban a MUS-E program művész-tanáraként - kapcsolatba került hátrányos helyzetű gyermekekkel és felnőttekkel. (Itt jöhet a visszacsatolás L. Ritók Nóra munkásságához és a fent idézett mondatához.) Az ő vágyaik, illetve az ő világlátásuk képezik a lemezanyag gondolati magvát. A szokatlanul nyitott és mély érzéseik Mesi „szűrőin” keresztül idővel dalszövegekké nemesedtek, kizárólag magyar nyelven megszólaltatva. Az énekesnőtől már megszokott (és szinte elvárt) marokkói és a török vonulat ezúttal tehát pihenőre vonult, de csak a szövegek tekintetében. A kompozíciók megformálásában már ezek az egzotikusnak tűnő jegyek is éreztetik jótékony hatásukat, de a legfőbb alapanyag most a magyar népzene.

A felvételek során, a zeneanyag megformálásban állandó muzsikus társai, Barvich Iván és Boros Gerzson Dávid mellett számos nagyszerű vendég-művész sietett Mesi segítségére, köztük a sokoldalú dobos Kertész Ákos, a fiatal szitáros nemzedék képviselőjeként Tóth Szabolcs, de külföldi művészek is hallatják hangszereiket.

Az összkép, a végeredmény visszafogottan szolid, már-már meghitt, simogatón bizsergető muzsika, csodás énekhang által megemelten. A szövegek viszont a felületes hallgató számára a felvázolt világkép tekintetében itt-ott a naivitás határát súrolhatják, mert a mai világ ugye a legkevésbé sem szelíd, ellenben leginkább aljas és kegyetlen. Ezért is fontos megismerni most a keletkezés körülményeit, megtudni, hogy a számos, kedvezőtlenül alakult élet-sors ellenére mért lett ez az anyag olyan, amilyen.

Aki a CD-t kézbe veszi, a leírásban részben megismerheti azokat a gyermekeket vagy gyermeki lelkűeket, akik valamiképpen alkotó-társakká váltak az Átváltozás megírása során. Mit mondjak? A történeteiket olvasva szinte kivétel nélkül elszorul a szív. A dalokat hallgatva pedig nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire (nagyon) fontos az az empátia, amivel Mesi rendelkezik azok interpretálása során.

Természetesen vannak olyan számok is ebben az anyagban, amelyek bárhol, bármelyik koncerten előadhatók. Ilyen a nyitó-címadó szerzemény, az élet-igenlő, áttételesen program-zeneként is értelmezhető Lüktet a lét, a végtelenség felé suhanó, a dalt ihlető gyermekek közreműködésével megszólaló Szárnyaink, az erdélyi dallamokban gyökerező Tiszta harmat, és így tovább, de hát ez a saját, személyes listám csak.

6935037_5.jpg

Az Átváltozás különös töltéssel bíró dalaiból – összességében - sugárzik az emberiségbe vetett feltétlen hit és a bizalom. Holott ez a mikroelemek méretében van jelen a mai magyar társadalomban, a létjogosultságához azonban nem férhet kétség. Vannak emberek közöttünk ugyanis számosan, akiknek nincs más választásuk, mint az efféle hit és bizalom, hiszen tán reményük sincsen más, a földi létben fellelhető kapaszkodóban.

Végül, de nem utolsósorban: a lemezanyag üzenete olyannyira pozitív, hogy másokat, kevéssé hátrányos helyzetben lévő embereket is feltölthet, mert tud, képes másoknak is erőt adni, nem keveset.

szerző: Olasz Sándor
fotó: Raffai Zsófia

Karanténkoncert a Hangversenyközpontban

_mg_3986_1.jpg

Egy biztos, a Peet Project zenekar a szívébe zárta Szentest és a Hangversenyközpontot. A fővárosi fiatalokból álló csapat eddig két teltházas koncertet adott a zeneiskolában, a harmadik alkalommal, szeptember 17-én pedig rendhagyó módon egy a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően karanténkoncertet rögzítettek Szentesen. A különleges alkalomról a zenekar frontemberét, Ferencz Pétert, Peet-et kérdeztük.

– Mondhatjuk, hogy szinte hazajártok Szentesre, kérlek, mesélj egy kicsit erről a közös együttműködésről!

– Lassan minden út Szentesre vezet, ami a Peet Project idei karrierjét illeti, mert tulajdonképpen a nagy lezárás előtti utolsó koncertünket is a szentesi Hangversenyközpontban adtuk. Napjaink zeneipart érintő sajátosságai miatt most ismét a Kurca partján adunk rendhagyó, zárt kapus koncertet. A Nemzeti Kulturális Alap tavasszal megjelent pályázata lehetőséget biztosított karanténkoncertek lebonyolítására. Tulajdonképpen ennek keretein belül valósítjuk meg ma ezt a zárt kapus koncertet, több kamerával rögzítjük, és hamarosan a szentesi Hangversenyközpont online felületein fog debütálni.

– Egy fővárosi zenekar vagytok. Hogy jött a képbe a szentesi helyszín?

 – Tulajdonképpen azonnal a szentesi Hangversenyközpont jutott eszünkbe, amikor meg kellet jelölnünk egy helyszínt. Nagyon szeretünk itt koncertezni, hiszen eddig minden alkalommal egy közvetlen, profi csapat várt bennünket. Az előadások nagyon kellemesek voltak, és amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az eddigi koncertjeink kivétel nélkül telt házasak voltak. Tudtuk, hogy itt a lehető legjobb körülmények adottak ahhoz, hogy egy minőségi karanténkoncertet rögzítsünk.

_mg_4019.jpg

– Milyen műsorral készültetek erre az estére?

– Figyelembe kellett vennünk az időintervallumot, hiszen nem tudunk annyit játszani, mint egy rendes koncerten, emiatt próbáljuk tömöríteni a műsort, a legérdekesebb, a közönség által legjobban kedvelt dalainkat fogjuk előadni, illetve a februárban megjelent új lemezünk néhány darabját is színpadra visszük ma este.

– Milyen hatással volt a zenekar életére a vírushelyzet?

– Leginkább nyugtató hatással (nevet). A viccet félretéve mondanom sem kell, hogy sok zenésztársunkhoz hasonlóan nekünk is leginkább a radírt kellett használnunk, amikor kézbe került a naptárunk. Szeptemberben és októberben Los Angelesben illetve Chicagóban léptünk volna fel, ezeket az előadásokat a jövő évre halasztották a szervezők. Viszont felvettük a versenyt az online világgal és internetes koncertet adtunk, ez egy külön művészet volt, hogy 5 különböző helyszínen tartózkodva valósítottuk meg mindezt.

– Kreatív folyamatok is zajlottak ebben az időszakban?

– Lehetett volna, de jelenleg a februári albumunkat promotáljuk, ennek köszönhetően tavasszal jött ki egy kislemezünk, ami a Billboard lista TOP30-as helyei között szerepelt. Ősszel szeretnénk kiadni még egy kislemezt, szóval egyelőre nem tervezünk új dalokat írni, bár, ha ez a helyzet elhúzódik, akkor lehetséges, hogy az újabb zenei ötletek is teret nyernek majd.

Kozma Orsi „felszabadította” Szentest

123734447_3361908017191087_6012037061722861111_o.jpg

A Zene-Világ-Zene programsorozat november 6-i előadásán Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét hozta a Hangversenyközpontba. A Jazz+Azzal, valamint a Cotton Club Singersszel országos népszerűséget szerző énekesnő pályafutásának legkiválóbb darabjait vitte színpadra a zeneiskola hangversenytermében. 

A koronavírus miatt meghozott korlátozások miatt 1/3-os kihasználtsággal, azaz mindösszesen 80 fő befogadóképességgel rendezte meg novemberi előadását a Hangversenyközpont. A közönség fegyelmezetten, minden előírást betartva tekintette meg Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét. Az énekesnő elárulta, az előadás címe többféle megközelítésből is értelmezhető: egyrészt utal a zenekar és a közönség találkozására, másrészről pedig az énekesnő és zene találkozására is. Bár - ahogy Orsi hozzátette – a repertoárt egy kicsit rockosra vették, azért a jazz és a funk stílusok is bőven szerephez jutottak, Szakos Krisztián kiváló szerzeményei mellett Dés László elévülhetetlen dalai is felcsendültek az este folyamán.

123918279_3361907953857760_6126599175464287886_o.jpg

A művésznőt Hárs Viktor basszusgitáros, nagybőgős, Pusztai Csaba dobos, Neumann Balázs billentyűs, zongorista és Fehér Géza gitáros kísérte. A koncert ráadásaként egy Sting slágerrel, az If You Love Somebody Set Them Free-vel búcsúzott az együttes. A dalba amolyan kórusként bekapcsolódott a helyi publikum is, akik az énekesnő vezetésével a sláger legismertebb sorait „átírva” Free Free, Szentes Free-t énekelve búcsúztak.

Búcsúzott a Hangversenyközpont is, legalábbis erre az évre biztosan, hiszen a kormány hétfői szigorító rendelkezései miatt a rendezvények minimum 30 napos felfüggesztése lépett hatályba, mely az idei utolsó Zene-Világ- Zene koncert dátumán is túl mutat, így 2020-ban a közönség előtt már nem nyitja meg kapuit az intézmény.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Népzene nemzeti ünnepünk tiszteletére

122494433_3320636734651549_4589927241046497597_o.jpg

A sokéves hagyományokhoz hűen ebben az esztendőben is népzenei koncerttel tisztelgett október 23-i nemzeti ünnepünk előtt a Hangversenyközpont. Csík Jánost, Pál István Szalonnát, vagy épp Szvorák Katalint ez alkalommal a Liszt Ferenc- Bartók Emlék- és eMeRTon-díjas énekesnő, Herczku Ágnes és a Fonogram- Kodály- Bartók- és eMeRTon-díjas zeneszerző, Nikola Parov közös quartetje követte. A káprázatos előadás egy valóságos népzenei utazásra invitálta a publikumot.

Az este Herczku Ágnes szólóénekével indult, a művésznő varázslatos hangjával énekelte be a zeneiskola hangversenytermét, a ’Kaposvári fegyház nem az isten háza’ kezdetű rabnótát hallhattuk tőle. Mielőtt a zenekar elfoglalta volna a színpadot, Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket. A városvezető elmondta, kiemelten fontos, hogy ezekben az időkben pihentessük, feltöltsük, tápláljuk lelkünket és ezáltal csiszolhassuk emlékezetünket, hiszen ’56 szerves részünkké vált. Hozzátette, a Hangversenyközpont évről évre színvonalas előadásokkal tiszteleg október 23-i ünnepünk előtt. 

122186459_3320636947984861_6347101679453362173_o.jpg

A Herczku Ágnes-Nikola Parov Quartet igazi ínyenceknek szóló válogatással készült a szentesieknek. Cigány tánczene, Zoboraljai dudadalok (magyar és szlovák nyelven), bolgár és magyar népdalok mellett gyimesi zene is terítékre került ezen az estén. A Népművészet ifjú mestere címmel is elismert Nikola Parov a koncert közben számos hangszeren is megmutatta kivételes tudását, előkerült a gadulka (bolgár népi hangszer), és a nyckelharpa (skandináv nép hangszer) is, de a hangolható dob, az ütőgardon sem pihent mellyel a gyimesi kultúrát hozta közelebb a zenekar. A művészeket két fiatal tehetség kísérte, Pálházi Bence hegedűn, Herédi Zsombor pedig tangóharmonikán remekelt. 

Nikola Parov a műsor zárásaként köszönetet mondott a szentesi publikumnak, és nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan egy gondolatot is megosztott a megjelentekkel. – A népzene a legegyszerűbb és legrövidebb út a nemzeti önismerethez, önmagunk, és mások, valamint a saját kultúránk megismeréséhez – mondta.

fotók: Vecseri Ferenc

Vigye haza a zenét a Hangversenyközpontból!

Elindult a Music-World-Music Store

120552736_3261102947271595_885222991330608082_o.jpg

Music-World-Music Store néven új szegmenssel bővül a Szentesi Hangversenyközpont kínálata. Több sikeres együttműködésnek köszönhetően az idei évtől haza is viheti kedvenc előadójának kiadványát. A kollekciót Arató Mátyás, a Hangversenyközpont munkatársa koordinálja, őt kérdeztük az újdonságról.

– Ha napjainkban körbenézünk egy-egy Szentes kaliberű városban, érezhető, hogy egyre-inkább felszámolják a lemezboltok kínálatát. Aki ma zenét akar vásárolni, annak leginkább az egyik legnagyobb hazai olajcég benzinkútjaira kell kilátogatni. Én úgy látom azonban, hogy a Hangversenyközpont közönsége az a réteg, aki szeret kézzel fogható formában zenét fogyasztani. Úgy gondoltuk, a Music-World-Music Store az egyik legjobb lehetőség arra, hogy egy rögtönzött „lemezboltot” is a látogatóink rendelkezésére bocsáthassunk – kezdi Matyi. 

Megtudtuk, a kínálat leginkább a népzenei, jazz, blues és világzenei műfajok hazai kiadványaiból (CD és hanglemez) áll. A CD-ket a legtöbb esetben forgalmazói áron, haszon nélkül kínálja a hangversenyközpont csapata. A készletet folyamatosan monitorozzák és értékesítés után újból feltöltik, ezen felül idővel újabb és újabb kiadványok is a polcokra kerülnek majd.  

– Az elsődleges célunk egyfajta kulturmisszió, annak érdekében, hogy ne „haljon ki” a zenefogyasztás e formája. Nagy segítségre volt ebben az elképzelésünkben Endrédi Péter barátunk, valamint a Trottel Records és a Budapest Vinyl is vevő volt az elképzeléseinkre, így e sikeres kooperációk mentén tudtuk elindítani a Music-World-Music Store-t mely már várja a zeneszerető és zenefogyasztó közönséget – zárta gondolatait Matyi.A Music-World-Music Store kínálatát elérik a Hangversenyközpont weboldalán, illetve hivatalos Facebook oldalán is.

Sebők Tamás

Népzenei koncert nemzeti ünnepünk előestéjén

zvz_herczku_parov.jpg

Már évek óta hagyomány, hogy a szentesi Hangversenyközpont népzenével tiszteleg október 23-i nemzeti ünnepünk előtt. 2020-ban sem lehet ez másképp, október 22-én 19 órától a Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet hoz ünnepi hangulatot a zeneiskola hangversenytermébe.

Ha Magyarországon folkról, illetve világzenéről beszélünk, a műfaj megkerülhetetlen személyiségei közé tartozik a Herczku Ágnes-Nikola Parov duó. Az énekesnő fiatalon táncművésznek készült, később néptáncot tanult, de igen hamar kiderült, a népdaléneklésben is páratlan a tehetsége. 2003-tól a Magyar Állami Népi Együttesben énekelt, (melynek 2019-től örökös tagja) majd évekig a Fonó Zenekart és Pál István ’Szalonna’ és bandáját erősítette. A számtalan formáció és megannyi koncert mellett a nagysikerű népzenei tehetségkutató, a Fölszállott a páva műsorvezetőjeként hétről hétre a televízió képernyőjén láthattuk. Kiváló kvalitásait számos eMeRTon-díj, egy Bartók Béla Emlékdíj (2007), egy Magyar Művészetért-díj (2008), egy Érték-díj (2014), és egy Liszt Ferenc-díj (2016) is példázza.

Nikola Parov munkásságával egészen fiatalon elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Hazai, valamint nemzetközi viszonylatban is nagy népszerűségre tett szert a Zsarátnok együttes szólistájaként. Az áttörést a Riverdance Orchestra és a világhírű Riverdance Show hozta meg számára. A nevéhez köthető a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű produkciója, a Naplegenda. Kivételes tehetségét Fonogram-, eMeRTon-, Kodály- és Bartók-díjjal ismerte el a hazai szakma. 

Műsoraikban a magyar, valamint a közép-kelet-európai népzene világába kalauzolják el a hallgatóságot a multiinstrumentalista Nikola Parov gazdag hangszereléseinek, valamint Herczku Ágnes páratlan hangjának és tehetségének köszönhetően.

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

zvz_herczku_parov2.jpg

Ösztönből eredő mediterrán dallamok - Szentesen ad koncertet a Bujdosó Trió

204449_505198326190859_665147371_o.jpg

 

A Zene Világnapi ünnepi előadás után október 9-én a Zene Világ Zene Graffiti sorozat is elstartol az idei esztendőben, egy az alternatív zenei világ legnagyobb nagyágyúit tömörítő csapat, a Bujdosó Trió koncertjével. Az előadást a megszokottól, az ifjúsági ház pódiumtermétől eltérően a Hangversenyközpontban rendezik meg pénteken 20 órától.

Bizánci szörf rock. A némileg DIY zenei meghatározás hallatán elsőre mondhatni sötétben tapogatózna mindenki, vajon ebből mi fog kisülni? A Bujdosó Trió zenéjét talán pont annyira nehéz stílusok közé szorítani, mint megfejteni a fent említett műfajt, egy azonban biztos. A zene őszinte, szívből jön és piszkosul egyedi. De közelítsük meg azért ezt a zenei világot. Van itt jókora mediterrán mámor, közel-keleti bűvölet, bőkezűen adagolt pszichedelia és egy olyan tényező, amely minden koncertet, minden előadást egy kicsit egyedivé varázsol: az improvizáció.

A zenekar 2011 óta van jelen a hazai zenei életben, az alternatív zenei, a jazz és a világzenei színtér elismert muzsikusaiból alakult meg. A csapat frontembere, Bujdosó János neve az alternatív-rock műfaj kedvelőinek ismerősen csenghet, az Európa Kiadó gitárosaként letette névjegyét a zeneiparban. Eddig 3 szerzői albuma jelent meg, de számos egyéb lemezen is szerepel zeneszerzőként, vagy társszerzőként, sőt jónéhány filmhez is komponált kísérőzenét.

Október 9-én a Hangversenyközpont közönségét varázsolja el zenekarával. A koncert a 2020-2021-es Zene-Világ-Zene bérlettel ingyenesen látogatható.

 

(A koncert facebook eseményéhez katt a képre!)

bujdoso2020-2.jpg

Megnyílik a Nemzeti Amnézia Intézete! - A Bujdosó Trio Szentesen (2020.10.09)

2020. szeptember 28. - Hangversenyközpont

27625453_1913565882020756_3344026987437619503_o.jpg

Kitaláltátok! A trió tavaly, közösségi finanszírozásban megjelent lemezének magyarított címével igyekeztem felkelteni a figyelmeteket! (Eredeti nyelven: National Amnesia Institute). „Mediterrán mámor, közel-keleti révület, álomszerű rumba, bőkezűen adagolt pszichedelia, improvizatív kalandozások - ilyen világokat idéz a Bujdosó Trió különleges, eltéveszthetetlenül egyedi zenéje.” Ez pedig a trió facebook-bemutatkozásának első mondata. Mondjuk, a közel-keleti révületre önmagában nem fizetnék be szabad elhatározásomból, de a külön bejáratú bolondériám már csak ilyen. Ami azonban annál nagyságrendekkel fontosabb: a fenti, szövegkörnyezetéből kiragadott mondat szemléletesen foglalja össze a muzsikájuk lényegét, köszönhetően a zenekarvezető, gitáros, a magyar zenei underground világában jól ismert Bujdosó János merészen ösztönös és finom megoldásokkal tarkított, technikás játékának.

Ha pedig egyetlen mondatban kellene összefoglalnom a ténykedése eredményét, a Trottel Records szlogenjét venném kölcsön: „Érdekes zenék, kíváncsi embereknek”. Azon az alapon is, hogy ennél a kiadónál jelent meg a Bujdosó János filmzenéit tartalmazó CD, A szabadság sárgája címmel. És ha már itt tartunk, megjegyzem: a korábban említett, igen izgalmas új anyag is filmzene-szerűen eklektikus, effektekkel gazdagon megszórt.

Persze, Bujdosó nem minden muzsikája ilyen. Így a 2012-es trió-lemezén hallható sem, amelyik izgalmasan populáris (ám közel sem sablonosan szimpla) jazz, Gold for Leslie a címe. Mondjuk, a Pop Ivan nevű formációja 2001-es albumáról a popularitás semmiképp sem mondható el, sőt. Mégis, ennek következtében jöttek a felettébb változatos felkérések, munkák, partnerségek, zenekarok. Néhány név a teljesség igénye nélkül, hiszen az összeset macerás meló lenne összehozni: Egy Kiss Erzsi Zene, Kistehén, Specko Jedno, és ami jelenleg is működik vele, az Európa Kiadó.

Az utóbbiról jut eszembe: János a viszonylag egyszerű muzsikákat is egyéni hangon, utánozhatatlanul képes tolni. Belecsempészi, meghúzza gyakran a váratlant, színez, mint a csapat-sportokban a klasszis játékmesterek. Mégis, ő a jazzben vagy a jazz-közeli zenékben lubickol igazán.

A szentesi koncerten (ahogyan az új albumon is) a bőgős Szerető Dániel, és a fiatal dobos, Klausz Ádám lesznek a társai. Figyelem! A korábbi tervektől eltérően a Zeneiskolában rendezik az előadást október 9-én, 20 órai kezdettel, amelyre a bérletesek – természetesen – külön térítés nélkül látogathatnak el.

És hogy milyen típusú élményekkel térhetnek majd haza? Remélem, a többség azt fogja mondani, miután nem hitt az összes fülének, hogy „ilyen gitáros pedig nincsen is”. Holott itt mocorog közöttünk, már mióta! Én legalábbis az első Szigetes Pop Ivan-buli óta érzem a maga csendességben is erősen hangsúlyos jelenlétét.

Olasz Sándor

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

bujdoso2020-2.jpg

 

Az IH fedélzetén a Paddy and the Rats

2020. szeptember 12. - Hangversenyközpont

p4-1024x683.jpg

Az ősz megérkezésével a szentesi Hangversenyközpont is elindítja színes zenei koncerteket felvonultató évadát. Ebben az esztendőben rendhagyó módon a sorozat rockos stílusú koncertjeit tömörítő Zene-Világ-Zene Graffiti előadásával indul a bőséges felhozatal, ugyanis szeptember 26-án 20 órától a Paddy and the Rats lép színpadra a Művelődési és Ifjúsági Házban.

A koronavírus korlátozásai miatt a Hangversenyközpont 2019- 2020-as évada idő előtt lezárult, így mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti programja bővült az idei esztendőben. A koncertek sorát Magyarország egyik legkülönlegesebb és az egyik legközkedveltebb rockzenekara nyitja.

A miskolci Paddy and the Rats 12 éve van jelen a hazai könnyűzenei életben, stílusukat egyszerűen csak ír kocsma-punkként aposztrofálják, ami az ír-kelta népzenei sajátosságokat és a punkzene energikusságát ötvözi. A zenekar olyannyira komolyan vette a szigetországban és az Egyesült Államok keleti partján is népszerű stílust, hogy ír művésznéven viszik színpadra zenéjüket. Dalaikat nem csupán a kocsmahangulat és a féktelen kalózélet ihlette meg, de számos komolyabb jelentéstartalommal bíró témából is merítenek, társadalmi problémákról és a globális jelenségekről is énekelnek. 

Debütáló nagylemezüket Rats on the Board címmel adták ki, ami nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elnyerte a közönség és a szakma szimpátiáját, több kelta rockzenével foglalkozó internetes portál is elismeréssel illette a magyar együttest.

A Paddy and the Rats 12 év alatt 6 nagylemezt készített, legutóbbit az idei évben jelentették meg Dark After The Night címmel. Paddy O'Reilly (Oravecz Kristóf) egy interjúban elárulta, az új album hangulatában nem különbözik az eddigiektől, a zenekartól jól megszokott „paddys” dallamvilág jellemzi a darabokat. Zenei hatásaiban azonban sok újdonságot nyújt, a modernebb felfogásban készült poposabb, illetve keményebb dalok, továbbá a bátrabb elektronikus effekthasználat mind erről árulkodnak. 

A legújabb dalok mellett a szentesi koncerten természetesen nem maradhatnak el az utóbbi évtized legnagyobb Paddy and the Rats slágerei sem, így hát mi mással is zárhatnánk e sorokat, minthogy meginvitáljunk minden érdeklődőt a Zene-Világ-Zene Graffiti idei első koncertjére:

Patkányok! Fedélzetre!

Facebook esemény itt!

 

fotó: Paddy and the Rats
írta: Sebők Tamás

Bővített évaddal, nívós előadásokkal várja vendégeit a Hangversenyközpont

2020. augusztus 14. - Hangversenyközpont

dsc_3067.JPG

A járványügyi intézkedésekből fakadóan idő előtt zárult a szentesi Hangversenyközpont tavalyi évada, emiatt azonban 2020-2021-ben közel 30 előadással várja a zeneszerető közönséget az intézmény. A koncertekről, valamint a járványhelyzet zeneipari hatásairól Kertész Ákos intézményvezetővel beszélgettünk.

Egy zenei szempontból igen nehéz időszakban vagyunk még napjainkban is, és ez nyilvánvalóan egy olyan szezonális rendezvénysorozat létrejöttét is megnehezítette, mint a Zene-Világ-Zene és a Zene Világ-Zene Graffiti. Hogyan állt össze a 2020- 2021-es évad?

  Több szempontból is borús hónapok állnak mögöttünk, és talán az a legnehezebb a jelenlegi helyzetben, hogy nem mondhatjuk, hogy nincs előttünk ugyanilyen nehéz időszak. Mind a Hangversenyközpont vezetőjeként, mind előadóművészként elmondhatom, hogy talán soha nem jártam még ilyen cipőben. Úgy gondolom, az ember két dolgot tehet ilyen helyzetben: megvárhatja a fényt az alagút végén, vagy elébe megy a dolgoknak és bizakodva nekilát a munkának. Mi itt a Hangversenyközpontban utóbbi koncepciót próbáljuk követni és igyekeztünk összerakni egy olyan évadot, amely a rendezvények mennyiségében és minőségében is büszkén képviseli azokat a kvalitásokat, melyeket közel 13 éve próbálunk Szentesen megvalósítani.

Most leginkább mint zenészt kérdezlek, mit látsz a szakmán, mennyire kerültek nehéz helyzetbe a zeneművészek és ez milyen hatással van közeljövőre?

  Hatalmas a küzdés, nem csak Magyarországon, hanem világszinten. Azt gondolom, hogy hosszútávon beláthatatlan következményeket okoz az, ami ma ezt a szakmát sújtja. Meg kell találni azokat a lehetőségeket és azokat a kondíciókat, amik alapján a zeneipar tovább tud működni. Talán egy kicsit pesszimistán látom a dolgokat, de én most úgy érzem, hogy ez már nem lesz olyan, mint volt. Ami a legnehezebb, hogy a kultúra és a közművelődés az a szegmens, melyet egyszerűen nem lehet úgy megállítani, mint mondjuk egy gyártósort. A kultúrát és közművelődést nagyon nehéz defibrillálni. Ez egy összetett dolog. Nem csak magukról az előadókról beszélünk jelen esetben, hanem a technikai személyzet, a szervezők és több szakember megélhetéséről.

Mit tudhatunk általánosságban az új évadról?

  Bővült az előadásaink száma, természetesen került át olyan koncert is, ami az elmúlt évadban elmaradt, hiszen ezeket szeretnénk bepótolni. Már emiatt is mondhatjuk, hogy gazdagodott a sorozat, ám ezen felül mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti kínálata gyarapodott. Ez egészen pontosan 29 előadást tesz ki 2020-2021-ben.

programajanlo2020-2021.jpg

Milyen elképzelés útján állt össze az új sorozat?

  Az élőzene által nagyon sok közeget lehet érinteni, úgy érzem, hogy mindegyiknek meg is van a maga varázsa és természetesen a létjogosultsága. A Hangversenyközpont lassan 13 éve képviseli azt a szemléletet, miszerint a kezdetektől fogva koncerttermi rendezvényekkel próbálunk kikapcsolódást nyújtani a közönségünknek. Nem véletlenül, hiszen úgy érzem, ez egy másik minőséget és élményt jelent, és ehhez kimagasló minőségű koncertrepertoár társul.

Ha már szóba került a repertoárt, kérlek, mutasd be nekünk az idei évad koncertjeit pár szóban!

  Természetesen ragaszkodtam a határok feszegetéséhez. Ez egy nagyon jelentős kérdés számomra, hiszen így egy szervező azt a közönségréteget is képes bevonzani, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem járnak ilyen típusú koncertekre. Én úgy látom, hogy az utóbbi években mind a fiatal, mind a középkorú nézők száma is elkezdett növekedni, ami nagy örömmel tölt el. A Hangversenyterem, mint a zeneiskola intézményének része lehetőségeket nyújt arra, hogy a jazz-etno, a népzene és nívós színvonalat képviselő könnyűzenei műfajok mellett a komolyzenei koncertek, hangversenyek is képviseltessék magukat az évad során.
  A koncerttermi évad mellett az idei évben is lesz Graffiti sorozat, melynek egyik zászlóshajója Arató Mátyás kollégám, aki a kultikus szentesi szórakozóhely szellemiségét próbálja új helyszínen, az ifjúsági házban újjáéleszteni. Természetesen itt már merészebb produkciók is palettára kerülnek az underground műfajok széles skálájával. Egy kicsit előre haladva az időben, (és mint az a mellékelt plakáton is látható – a szerk.) egy Szentes KultFESZT elnevezésű esemény is helyet kapott a naptárban, mely tulajdonképpen egy mini-fesztivál, ahol a zene mellett egy kiállítás is megjelenik, mely a szentesi koncertszerveződés elmúlt 30 évét öleli fel. Úgy vélem, ez egy olyan újdonság, mellyel ezidáig senki nem találkozott a programjaink között, ezzel pedig megvalósul az, amit nagyon régóta szeretnék elérni, nevezetesen, hogy egy multikulturális jelleggel is bírjon a Hangversenyközpont.

A helyszínek tekintetében készülhetünk-e újdonságra ebben az esztendőben?

  A zeneiskola hangversenyterme, az ifjúsági ház, valamint a megyeháza kerthelyisége mellett az előzetes tervek szerint a majdan megnyíló Tóth József Színház és Vigadóban is megvalósul az évad néhány koncertje.

A szentesi Hangversenyközpont a hazai zenei életben is népszerű helyszín, erről árulkodik egy elismert fiatal zenekar sikeres pályázata is. Kérlek, mesélj a részletekről!

  Nagy örömmel jelenthetem be, hogy a közelmúltban zenekarok számára kiírt karanténkoncert-pályázaton az utóbbi években kétszer is az intézményünkben vendégeskedő Peet Projecttel közös beadványunkat sikeresen bírálták el. A pályázatnak az volt a kitétele, hogy egy preferált helyszínnel közösen együttműködve készüljön egy koncertfelvétel, mely elsősorban a helyszínt biztosító intézmény internetes oldalain, közösségi felületein kerüljön promotálásra. Ezt a koncertet hamarosan rögzíteni is fogjuk.

 

írta: Sebők Tamás
fotó: Vidovics Ferenc

A zene örök gyógyszer a lelkünknek

Élő koncertet adott a Molnár Dixieland Band a Zene Ünnepén

105884922_2965630773485482_8287445926273701948_o.jpg

Ismét megnyitotta kapuit közönsége előtt a szentesi Hangversenyközpont, június 21-én, a Zene Ünnepén a Molnár Dixieland Band koncertjével zárult a Zene-Világ-Zene sorozat idei évada.

Március közepe óta némán és hatalmas türelemmel várta a korlátozások megszűnését a Hangversenyközpont, és bár úgy tűnt a Zene Ünnepét zárt ajtók mögött, az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva ünnepli a város, a koncertet megelőző napok rendelkezései lehetővé tették, hogy a közönség a helyszínen élvezhesse a Molnár Dixieland Band műsorát. Szabó Zoltán Ferenc polgármester a koncertet megelőzően ünnepi gondolatait osztotta meg a közönséggel. –  Nagyon nehéz időszakon van túl az ország és Szentes városa is. Az összes oktatási, kulturális és sportintézményeinket be kellett zárnunk. Büszke vagyok arra, hogy Szentes a járványügyi időszakot követően elsőként lépett nagyon sok mindenben, és ez a ma esti koncert is bizonyos tekintetben az elsőnek számít. Hosszú hetek tárgyalásai állnak a rendezvény mögött, és örülök, hogy a Zene Ünnepén közösen tekinthetjük meg a Molnár Dixieland Band koncertjét itt, a Hangversenyteremben – hangzottak el a polgármester szavai.

A Hangversenyközpont 13 éves fennállása alatt nem voltunk ilyen nehéz szituációban – ezt már Kertész Ákos intézményvezető mondja megnyitójában. – Úgy gondolom, az utóbbi időszak több volt annál, minthogy korlátozták mindennapjainkat. A járványhelyzet megfosztott bennünket azoktól az élményektől, melyektől igazán érző emberek lehetünk. Mi más, ha nem a kultúra az, amely minden nap ápolja az emberi lelket. Manapság számos platform rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy pótoljuk az élő zene jelentette űrt, de lássuk be, a Facebook előtt azért ez mégsem kelt ugyanolyan hatást – fogalmazott a Hangversenyközpont vezetője.

105822503_2965631186818774_2525557133148309007_o.jpg

A szegedi Molnár Dixieland Band hosszú évek óta visszatérő fellépője a Zene-Világ-Zene sorozatnak. A századeleji jazz-zene hazai helytartói mindig pompás hangulatot varázsoltak a helyi közönségnek. Molnár Gyula zenekarvezető egy szájmaszkban lépett a színpadra melyet a korlátozások megszűnésének jelképeként vett le, ahogy mondta: „Ha ez rajtam van, nem tudom megszólaltatni a hangszerem.”

Az együttes a XX. század elején New Orleans-ból induló stílus jeles képviselője immáron 56 éve töretlenül vannak jelen a hazai zenei vérkeringésben. Koncertjüket a Perzsa vásár című operasláger feldolgozásával indították. Ahogy a zenekar vezetője elmondta, az egyes népek zenéje is hatást gyakorolt az együttesre, repertoárjukat ékesítették magyar, orosz és francia dalok feldolgozásai, de Oscar Peterson egyik kissé feledésbe merült „himnusza”, a Hymn to Freedom, vagy Acker Bilk slágere, a Creol Jazz is felcsendült sajátos előadásukban. A műsort a leginkább rock ’n’ rollos stílusjegyeket magában hordozó Bring Me Sunshine zárta.

A koncertet a Szentes TV és a Kurca TV élőben közvetítette.

104817670_2965631590152067_3990157158278681906_o.jpg 

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Live koncerttel adózik a Zene Ünnepének a Hangversenyközpont

60346483_2133371290044772_4396968830794989568_o.jpg

Bár a koronavírus miatt elrendelt korlátozások megpecsételték a Zene-Világ-Zene sorozat tavaszi évadát, a Zene Ünnepén ez alkalommal is különlegességgel szolgál közönségének a Hangversenyközpont. Június 21-én, vasárnap 19 órától élőben tekinthetik meg a Molnár Dixieland karantén-koncertjét a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán, valamint a Kurca TV és Szentes TV közvetítésében.

Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland nagy sikerrel, és úgy tűnik, ez most sem maradhat el. Ám az idei rendhagyó előadás lesz, a mindig szépszámú közönséget ezúttal a képernyők elé várják szervezők.

– Érthető okokból nagyon sokáig úgy tűnt, ez a rendezvény nem fog megvalósulni, mi pedig az utolsó pillanatig vártunk, hiszen bíztunk benne, hogy változik a helyzet és ezt az előadást valódi élő koncertként tarthatjuk meg. Ám mivel ez ma (június 16.) a korlátozások miatt nem valósítható meg, ezért bár a Molnár Dixieland színpadra lép a Hangversenyközpontban, a közönség számára nem nyit ki az intézmény. A helyi média közreműködésével, valamint a Hangversenyközpont közösségi felületein azonban élőben követhetik az ünnepi előadást – jegyezte meg Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

 

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Misztrál-koncert

misztral.jpg

Virtuális koncertmaratonunk utolsó epizódjához érünk június 19-én. Az Ál Live Zene-Világ-Zene sorozatot a Misztrál Együttes 2011-es ünnepi koncertjével zárjuk. A Bartók Béla-díjas, aranylemezes zenekar előadásáról Olasz Sándor írt beharangozót. A koncertet pénteken 19 órától a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán tekinthetik meg.

A tisztító tavaszi szél nevét viselő, 1997-ben alakult, számos díjat elnyert zenekar október 21-én, pénteken 19 órakor Szentesen is bemutatkozhat végre, mégpedig a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat bérleten kívül előadásán! Az alkalom ünnepi: legutóbbi forradalmunk évfordulójának elő-előestéje. Egyet biztosan tudok: a Misztrál meg fog felelni a felfokozott várakozásnak, és olyan előadást produkál majd, amely hangsúlyossá teszi ’56 méltóságát. Állításomat ők maguk igazolták előzetesen, mégpedig lemezeik és DVD-jük segítségével, amelyek között aranylemezzel fémjelzett is akad.

Ezek túlnyomó többségén bebizonyították, hogy ott a helyük abban az előkelő sorban, amelyet – mások mellett - a Sebő együttes, a Kaláka és a Szélkiáltó fémjelez. Ez a sor – az említett zenekari nevekből kitalálható - az énekelt verseké! A Misztrálra azonban különösen jellemző az alábbi, magyarra fordított Jethro Tull-sor (hiába, ki kellett bújnia valahol a rockernek belőlem): „a múltban él és a jövőbe mutat”! Janus Pannonius megzenésített verseinek például egy teljes CD-t szenteltek, csakúgy, mint Balassi Bálintnak és Dsida Jenőnek. (Utóbbi érdekessége, hogy az épp a Kaláka kiadójánál jelent meg, a Hangzó Helikon sorozatban.) Természetesen, más magyar költők verseihez is szívesen írtak zenét (Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Mécs László, Kassák Lajos, Nagy László, és még sorolhatnám). Színes műsort várok a fiúktól, amelyik úgy ad élményt, hogy gondolkodásra és befelé fordulásra készteti hallgatóit. Mindezt változatos hangszerelésben, hiszen az immár hagyományosnak számító gitárokon és ütőhangszereken kívül például hegedű, klarinét, doromb, cselló és koboz is a rendelkezésükre áll.

Ezek után nem árt tudni azt sem, hogy a zenekar rendezi Nagymaroson évről évre a Regejáró Misztrál Fesztivált.

És ha már Szentesre jön a csapat, délelőtt gyermekkoncertet is adnak ugyanazon a helyszínen, hiszen a legutóbbi albumuk, az Álomkófic minőségi gyermeklemez. De az egy másik történet, és egy másik koncert.

Olasz Sándor

süti beállítások módosítása