Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

Zene-Világ-Zene


Kelet-európai cimbalom-rock’n’roll a Hangversenyközpontban

Szentesen is bemutatja 'Szabadon' című új lemezét a CimbaliBand

2023. január 25. - Hangversenyközpont

cimbali_1.jpg

Nemzetközi hírű csapat lemezbemutatójával várja zeneszerető közönségét a Hangversenyközpont február 4-én, szombaton, 19 órától. A világzenei szféra elismert hazai alakulata, a Cimbaliband ’Szabadon’ címre keresztelt, 2022-ben megjelent lemezét hozza a zeneiskola Hangversenytermébe.

Bármily’ meglepő is, a 2008-ban alakult CimbaliBand minden évben tud valami különlegeset, frisset mutatni a magyar világzenei színpadán! A banda tizenegy nagylemezének zenéjében a kelet-európai életérzés keveredik a népzenével, és a közönség által kedvelt modern zenei stílusokkal. A zenekar tagjainak jelentős népzenész múltja van, így a Cimbaliband “boszorkánykonyhájában” a gyökerektől merített autentikus zenéből kiindulva készülnek a fogások, a zenei csemegéket pedig úgy tálalják elénk, hogy a dalok alapját egy igen különleges hangszer, a cimbalom alkotja. A felölelt stílusokból nem maradhat ki a jazz, a latin zene, a balkáni ritmusok sem, ezeket egyesítve válik teljessé a hallgató számára az eredeti kelet-európai cimbalom-rock’n’roll.

A CimbaliBand számos nemzetközi fesztiválon képviselte Magyarországot, 2013-ban lett a Petőfi Rádió "év felfedezettje”. A formáció ’Moldva’ című albuma 2015-ben a World Music Charts Europe világzenei ranglista nyolcadik helyére került, a 2017-es ’Recycle’ pedig a huszadik helyig kúszott fel. A 2019-es ’Iram’ című korongjuk mindezeken felül a csak „Magyar Grammy”-ként aposztrofált Fonogram-díjat nyerte el. A World Music Charts Europe 50 főből álló szakmai zsűrije a ’Szabadon’-t sem hagyta le a fent említett nívós listáról, a minőségi zenei élmények tehát garantálva lesznek február 4-én, szombaton 19 órától a Hangversenyközpontban.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, valamint az állandó jegyárusító pontokon, a Hangversenyközpontban, illetve a Szentesi Művelődési Központban válthatnak az érdeklődők.  

Az Alföld Quartet érkezik az év első hangversenyére

alfold_quartet.jpg

A Hangversenyközpont hagyományaihoz hűen ez alkalommal is komolyzenei előadással indítja az évet, január 12-én, csütörtökön 19 órától az Alföld Quartet műsorával veszi kezdetét az intézmény 2023-as programsorozata.

Az Alföld Quartet 2012 őszén alakult azzal a céllal, hogy a rendkívül gazdag, ám méltatlanul háttérbe szoruló kamarazenei irodalom remekeit mind szélesebb körben szólaltassák meg a Dél-Alföldi régió és távolabbi országrészek hangversenytermeiben, templomaiban, művelődési központjaiban.

A Quartet fennállásának elmúlt éveit az együttes elkötelezett muzsikusainak hitvallása határozta meg: igényesség, profizmus, szakmai alázat, és érzékenység a közönség zenei, lelki nyitottságára. Az így folyó munka a zenetörténet fontos korszakait felölelő repertoárt, a világi és egyházi stílusokban, műfajokban való otthonosságot, sőt az igényes szórakoztató muzsika előadását is magával hozta. Mindeközben a vonósnégyes régiónk egyik meghatározó zenei együttesévé nőtte ki magát. A klasszikus felálláson kívül a kreativitás és a színes programokra való törekvés énekegyüttessel, hangszeres szólistákkal, színművészekkel együtt megvalósított produkciókat is hozott. Az együttes 2017-ben zeneművészet kategóriában elnyerte a Békés Megyei Prima Díjat. A formációt a szentesi hangversenyen Rázga Áron kíséri zongorán.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, valamint a Hangversenyközpontban illetve a Szentesi Művelődési Központban válthatnak az előadásra az érdeklődők.


fotó: alfoldquartet.hu

Az Európa Kiadó gitárosának önálló estje Szentesen

bujdoso.jpg

Bujdosó János neve garanciát jelent a kiváló zenei élményre, nemcsak az Európa Kiadó gitárosaként, hanem szólózenészként is. Ez utóbbi élményben részesülhet a szentesi közönség december 3-án, szombaton 20 órától az Ifjúsági Házban.

Bujdosó János fáradhatatlan figurája a hazai zenei életnek, zenekaraival bejárta Európát, de több szerzői albuma is megjelent már, számos egyéb lemezen is szerepel komponistaként vagy társszerzőként, és pályája során számtalan filmhez komponált műveket. Zenéje igazán sokrétű, sajátos, mindig képes valami újat, váratlant húzni, amivel lebilincseli közönségét.

A koncertre a jegyek már elérhetők a jegy.hu online rendszerében, de személyesen is válthatók a Szentesi Művelődési Központban, valamint a Hangversenyközpontban.

Pokolgép robban az IH-ban

pokolgep.jpg

A Pokolgép valósággal kiállta az idők próbáját. A zenekar közel négy évtizede oszlopos tagja Magyarország heavy metal életének, számos tagcsere és egy több éves pauza sem tudta megállítani a gépezetet, a formáció máig aktívan koncertezik, november 5-én pedig ismét Szentesen lép színpadra hazánk egyik első metal-csapata.

A Pokolgépet a '80-as évek elején alapította Kukovecz Gábor, Paksi Endre és Varga „Pepe” Tibor. Az 1983-a „Ki mit tudon” a zsűri mindig kiszavazta őket, de a közönségszavazatokkal végül a döntőig jutottak, ahol a „Jel” című daluk előadásával a második helyezést érték el.

Rövidesen Paksi helyére Pazdera György érkezett, majd 1984-ben Nagyfi László lett a csapat tagja. Többször léptek fel az Omega, a P.Mobil és a P.Box koncertjein, majd 1984 őszén a Motörhead elő zenekaraként. Ez a koncert meghozta nekik az elismertséget.

1986-ban „Totális metál” címmel kiadták az első magyar heavy metál albumot, amelyből több mint 80.000 példány fogyott el, a következőből, a „Pokoli színjátékból” pedig 90.000 kelt el. '85-ben Tarcza László érkezésével kialakult a klasszikus felállás, amely 1989-ig működött. '89-ben egy telt házas Olimpiai Csarnokbeli koncert után változások kezdődtek a bandában. Jött Rudán Joe, Kun Péter, Jung Norbert, végül a 1995 szeptember 2-ai nagy koncertjükkel búcsúztak a közönségüktől.

1999. május 8-án, a „Metál Fesztiválon” tért vissza a zenekar, a későbbiekben Pintér „Pinyő” Csaba, Láris „Csiga” László, Nagy Dávid, Tóth Attila, Z. Kiss Zalán, Veress Márton lettek a tagok. A Pokolgép mindvégig megőrizte előkelő helyét a magyar metál zene élmezőnyében.

A szentesi koncerttel kapcsolatban fontos információ, hogy elővételes jegyvásárlásra nincs lehetőség, a belépőket kizárólag a koncertet megelőzően, a helyszínen válthatja meg a közönség. Kapunyitás: 20 órától.

India színes zenei világát hozzák a Hangversenyközpontba

india2022_1.jpg

A Zene-Világ-Zene szlogenjéhhez hűen, ebben az évadban is a világ legkülönbözőbb tájainak egyedi muzsikáit hozza városunkba a Hangversenyközpont. Október 27-én, csütörtökön 19 órától India klasszikus zenei világát eleveníti meg a színpadon Debasish Ganguly szitárművész és Mótyán Tibor tabla-művész.

Debasish Ganguly szitárművész Kalkuttában született. A zenét édesapjától, a híres Dhana Gopal Ganguly bansuri (indiai bambuszfuvola) művésztől tanulta, akitől tabla- és énekképzést kapott. Debasish Ganguly Indiában, Japánban, Ausztráliában és természetesen Európa több országában adott nagysikerű koncerteket, és szerzett zenét, többek között az 1990-ben a Cannes-i Film Fesztiválom is bemutatott Paul Cox ausztrál rendező Island című alkotásának is. 2010-ben Tóth Tamás: Guru című filmjének zenéjét szerezte Magyarországon.

Mótyán Tibor tablás közel 3 évtizede rabja a hindusztáni klasszikus zenének, Hortobágyi László zeneszerző mellett olyan neves indiai mesterektől tanult, mint Vinode Pathak és Abhijit Banerjee, akiktől elsajátíthatta az indiai zene egyedülálló ritmikai világát. A két művész lebilincselő zenei utazásra hívja a közönséget, legközelebb Szentesen a Hangversenyközpontban, október 27-én, 19 órától. Jegyeket a jegy.hu online felületén, valamint a szentesi Hangversenyközpontban, a Szentesi Művelődési Központban, és a Szentes Házban vásárolhatnak.

Az új körülményekhez alkalmazkodva. Beszélgetés Kertész Ákossal

akos22_1.jpg

A szentesi ütőhangszeres, Kertész Ákos zenélni tanít és hangversenyszervezőként is tevékenykedik. Mondhatni, „hivatalból” látja a zenei- és a koncertélet érmének mindkét oldalát. Olyan korban élünk, amikor csak a változás állandó, ezért időről időre érdemes és kell megvizsgálni a segítségével az „érem” aktuális állapotát, nem feledkezve meg az előadóként elért eredményeiről.

- Essünk túl a nehezén. Hogyan értékeled az elmúlt szentesi hangversenyévadot? Nekem úgy tűnik, mintha rossz irányba mentek volna el a koncertlátogatási szokások. Vagy ott azért még nem tartunk?

- Nagyon komoly problémákat feszegetsz ezzel a kérdéssel, amelyekkel mindannyiunknak szembe kell néznünk, ha tetszik, ha nem. Tudok válaszolni rá úgy, mint zeneművész, előadó, és úgy is, mint hangversenyközpont vezető.

Előadóként azt látom, hogy a covid megjelenésével háttérbe szorultak a közösségi tevékenységek. Kialakult az emberekben egyfajta félelem, ezért sokan a járvány visszaszorulása óta sem mennek el rendezvényekre, legyen az koncert vagy színházi előadás. A probléma rendkívül súlyos, és nem csak Szentest érintően. Nagyon nehéz ezt megemészteni, hiszen lelki és financiális vonzatai is vannak. A hangversenyközpontra irányítva a válaszomat: úgy tűnik, a telt házas koncertek időszaka lezárult egy időre. Az elmúlt évadunk egyébként jórészt azzal telt, hogy hogy pótolni próbáltuk a covid miatt elmaradt koncerteket, prioritást adva az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) által támogatott, pályázati előadásoknak. Hozzáteszem, hogy az NKA is érzékelte a problémát, és számos pályázat elszámolási határidejét meghosszabbította.

Nem akarom kongatni a vészharangot, mert az már megkondult. Előadóként és hangversenyközpont vezetőként is azt gondolom, hogy bízzunk mégis, és próbáljunk alkalmazkodni a körülményekhez, mert itt van szerintem a megoldás kulcsa azzal együtt, hogy az a világ, ami volt, már nem fog visszajönni.

- Az egyik zenekarod, a Balkan Union új lemez készítésének a küszöbén áll. Lesznek-e érdemi változások az előzőhöz képest? Stílusbeli vagy személyi változásokat értek ez ez alatt, elsősorban.

- Nagyon komoly változások vannak a zenekarban. Bármennyire furcsán hangzik, a covid időszaka a zenekarvezető (gitáros) Tóth Bagi Csaba számára alkalmat adott arra, hogy gondolkozzon, milyen irányba szeretné tolni a zenekar megszólalását, és arra is, hogy zenéket írjon. Most a harmadik lemezünk elkészítésének a határán vagyunk. Az anyag teljes mértékben rendelkezésre áll, és zajlanak a próbák a lemezfelvételhez.

Az előzőekhez képest én azt érzem, hogy szellősebb lett a megszólalás, mert nincs billentyűs hangszer. A koncepcionális változások pedig személyi változásokat hoztak. A zenekar tagjai között üdvözölhetjük Eredics Dávidot, akit a Söndörgőből vagy a Makámból ismerhetünk. Olyan fúvós hangszereket szólaltat meg és olyan szinten, amit Magyarországon nem sokan tudnak. Gondolok a kavalra és más népi hangszerekre, de elképesztően szaxofonozik és klarinétozik is. A sokoldalú muzsikus megjelenésével a folk- és a balkáni oldala erősödött a zenekarnak.

Régi megfejtés volt, hogy ének-fronton mi történjék. Nyilván Csabi énekel is és a bluesban helytáll, de a folkban nagyobbak a kihívások. Örömmel mondhatom, hogy Básits Branka is csatlakozott a zenekarhoz! Vannak nóták, amelyekben duettet énekelnek, és amit Branka letett az asztalra a munkásságával, azok nagyon komoly kvalitások. Ezzel a felállással megerősödött a folk vonal, Csabi pedig többet tud önmagából beleépíteni a produkcióba. A gitár szerepére gondolok, hiszen az még fajsúlyosabbá válik. Amikor próbálunk, a mai napig rácsodálkozunk a megszólalásra. Fürdőzünk az új hangzásban.

Nagy örömmel mondhatom, hogy október 22-én a szentesi színházteremben be fogjuk mutatni az anyagot, és nem csak itt. Szentesre azonban érkezik Fausto Beccalossi, az Al DiMeola Band olasz harmonikása. Lesz még egy közreműködő, mégpedig Szerbiából: Branka énekegyüttese, a Lucha Quartet, amely egy balkáni gyökerű, a cappella énekegyüttes, akik a lemezen is hallhatóak lesznek. A koncertről felvétel készül: egy tévéstáb jön, több kamerával.

- A Zűrös Banda az idén nem készített lemezt, viszont rengeteget koncerteztetek. Melyik volt a legemlékezetesebb előadás közülük?

- A közelmúltban Lengyelországban voltunk, a Pannonica Fesztiválon. Az fantasztikus élmény volt, minden szempontból! A technika, a színpad… Szabadtéri fesztivál, több ezer nézővel, akik nagyon szerettek bennünket. Amikor azt érzed, hogy minden találkozott, ami a jó muzsikáláshoz kell, az félelmetes élmény! A második lemezünkről játszottuk a legtöbbet, amelyikkel azt hiszem, sikerült nagyot lőni. Talán azért, mert több magyar anyag van rajta. A harmadik lemez vonatkozásában pedig már jönnek az ötletek.

- Mi a helyzet a Fabula Rasával? Alkalmi fellépést vállaltok Szentesen decemberben, vagy újjáalakul a zenekar?

- Szirtes Edina Mókus és a saját ismeretségem a konzervatóriumi évekre vezethető vissza. A Fabula Rasával rendkívül sikeresek voltunk. A zenekar megfáradt egy idő után, de mi tartottuk a kapcsolatot. A nyáron azzal keresett meg, hogy szeretné, ha közreműködnék a Sülyi Péter felkérése alapján szerveződött, azóta már lezajlott Omega 60 című nagyszabású rendezvényen. Sülyi Péter kérése az volt, hogy Mókus válasszon ki néhány Omega-dalt, és az általa képviselt crossover stílusban hangszerelje át. Ennek apropóján beszélgetve arra jutottunk, hogy lehetne egy Fabula Rasa-koncert is. A zenekar összes tagja nagyon örült az ötletnek. Szentesen mindig nagyon szerették a zenekart, ezért lesz a buli itt, a Zeneiskolában. Megható pillanat lesz ennyi év után újra együtt állni a színpadon. A folytatást majd meglátjuk.

- A legutóbbi beszélgetésünk óta egy, már megjelent lemez készítésében is részt vettél. Mi volt ez, és vannak-e továbbiak előkészületben?

- Ami megjelent, az Fekete Bori József Attila-lemeze. Kiváló zenészek vannak benne, és nagyon örülök, hogy Kautzky Armand vállalta el a prózai részt. Azon vagyunk, hogy működtethető produkció is legyen belőle! Nyilván, nem lesz könnyű.

Most készítjük a Trio Venite új lemezét. Speciális agymenésem, hogy a régizenét hogyan lehet megbolondítani ütőhangszerekkel. Jelenleg nálam pattog a labda, mert nincs elég időm. Zenei előadásokra és workshopokra is felkértek mostanában. Egyre fontosabbá vált számomra a gondolataim átadása.

Annak ellenére, hogy megbolondult a világ, rengeteg dolgom volt és van.

Alapi az Onionon

alapi_ki.jpg

Alapi István az Edda gitárosa. És ez az a pont, ahol sürgősen ki kell tenni a pontot. Vagy folytatni inkább a történetet azzal, hogy Alapi a rockjazz szűk rétegében komoly elismertségnek örvend, mégpedig a saját jogán! Ráadásul a neve alatt futó projektekben egyetlen Edda-szám sem kerül(t) műsorra.

Márpedig „szabadidő-zenekara” évtizedek óta van. Hozzánk, Szentesre is eljutott (ha jól tudom, vagyis legalább) két formáció közülük. Legutóbb mintegy négy éve játszottak a Zeneiskolában, úgy vélem, szegény Szappanos Gyurival a zenekar kötelékében.

Az aktuális koncert helyszíne szintén a Zeneiskola, ahol október 8-án, szombaton 19 órakor kezdődik a buli. A kérdés jogos: kik alkotják az Alapi István Onion Trió? Nos, a zenekarvezető társai a magyar jazz élvonalából érkeztek: Barcza-Horváth József bőgős és Balázs Elemér dobos. (Utóbbi ugye maga is zenekarvezető,)

És mit fognak játszani? Egy biztos: nem fogócskát! Jazzrockot, rockjazzt, saját számokat és – instrumentális jazz-slágereket, amelyek eleve nem vokális formában születtek! Ne higgyük, hogy efféle nem létezik alapból! Már Alapiéktól is létezik – jobb minőségű amatőr felvételeken, egyelőre. Gondoljunk Pat Metheny Last Train Home és Chick Corea Spain című számaira! A kiemelés nem véletlen, alig várom, hogy meghallgathassam a feldolgozásaikat!

alapi-istvan-konyv.jpg

A jó hírek sora ezzel nem ért véget. István az idén töltötte be a 60. életévét, ami számára jó hír-e vagy sem, nem tudom. Az viszont, hogy Edda-számokkal felturbózott, sorszámozott vinyl LP-válogatás készült ennek tiszteletére mindössze 200 példányban, biztosan az! Üröm az örömben, hogy Szentesre nem hoz belőle: csak webshop segítségével rendelhető! (A címét sajnos, nem sikerült kinyomoznom, aki tudja, ne tartsa magában!) Az önéletrajzi kötete megjelenés előtt áll, tehát ennek is csak később örülhetünk.

A szombati koncertélményre viszont már most készülhetünk, jól! A jelszó tehát: Onionra fel!

Olasz Sándor

alapi60.jpg

Onion Trio – Három virtuóz örömzenélése Szentesen

onion.jpg
Az Onion Triót a kiváló jazz zenei producer, Kiss Zoltán ’Hagyma’ beceneve ihlette. A formációban a legfinomabb hangú jazzdobos, Balázs Elemér és kiváló bőgős partnere, Barcza Horváth József alkotja a ritmus-szekiót, hozzájuk csatlakozik a virtuózitásáról igencsak elhíresült Alapi István gitáron.

A zenekar tavaly májusban adta debütáló koncertjét Budapesten az IF Jazz Caféban, azóta is szolgálják a jazz-, jazz-rockszerető közönséget saját dalaikkal, valamint olyan kultuszfigurák mesterműveinek feldolgozásaival, mint között Pat Metheny, vagy Chick Corea.

Az Eddából is jól ismert Alapi az idén további nagy dobásra is készül, 60. születésnapja alkalmából a következő hónapban jubileumi koncertet is ad a Barba Negra színpadán olyan közreműködőkkel, mint Sipos Péter, Varga Miklós vagy Keresztes Ildikó.

A trió október 8-án, 19 órától a szentesi Hangversenyközpont vendége lesz. Jegyek már elérhetők a jegy.hu online rendszerében, valamint a Hangversenyközpontban és a Művelődési és Ifjúsági Házban.

Sebők Tamás

Jön a Zuboly Szentesre

2022. szeptember 03. - Hangversenyközpont

zubolyfoto.jpg

Úgy kezdődött, hogy „kiment a ház az ablakon”, aztán – mellesleg - rejtélyes módon eltűnt Pamela Anderson. Ez utóbbi történés a természetgyógyász-párti Zuboly zenekar műve lehetett, amit abból az okból követhettek el, hogy ők legyenek a méreteiről elhíresült hölgy becsületes megtalálói.

A kérdés jogos: mi ez a zagyvaság? Elárulom: az egyik Zuboly-szám tartalma!

Mert a Zuboly nem kevesebb, mint egy zseniális katyvasz, pontosabban a zenei és verbális humor példátlan egysége. Stílusa a saját meghatározásuk szerint broken et – no jazz. „Ilyen állat pedig nincs is” – idézhetném a hajdani felséges szózatot, pedig ugye mégis van. De már mióta! 2005-ben alapította a szarvasi kötődésű sokoldalú fúvós, Ágoston Béla – egy születésnapi parti sikerét követően.

A kötelékében tudhatja a zenekar Busa Pistát, a legjobb magyar freestyle rapperek egyikét, az ő „segítőjét”, a beatbox rappert, Szarvas Dávidot, Benke Ágoston Félixet, aki a dorombon, falevélen, tilinkón és ki tudja, mi mindenen is képes játszani, a biztos kezű bőgőst, Hock Ernőt, a billentyűs hangszereket megszólaltató Mizsei Zoltánt és persze Ágoston Bélát, a szaxofon és a duda mesterét, aki a népzenétől a free jazzig mindenhol otthon érzi magát. Ráadásul, mint tudjuk (ha máshonnan nem, hát az Ágostones-lemezekről) humora is van a srácnak, ami jelen esetben a közös többszöröst képezi. Úgy értem: a humor az a nevező a csapatban, ami így, közösen felvállalva megtöbbszöröződik – a nevezettek által!

A gyermekdaltól kezdve a népzenén keresztül, a popzenén át az operáig igen széles és színes az általuk megrajzolt zenei skála. Hogy mi szab határt a Zubolynak? Garantáltan semmi! Ők maguk egy eleven, totális támadás a rekeszizmok ellen, a lehető legteljesebb gátlástalanság jegyében. Eddig hivatalosan (legalább) négyféle, elsőrangú hanglemezt adtak ki (vinylt is, bizony!), eldobod tőlük az agyad, de élőben ezt is képesek felfokozni a srácok. Ha nem hiszed el, járj utánuk, ha jót akarsz (röhögni)!

Szentesen a Hangversenyközpontban láthatod és hallhatod őket szeptember 17-én szombaton, 19 órától. Mondhatom, ez a szentesi hangverseny-évad is jól kezdődik!

Olasz Sándor

zubolypl.jpg

A dixieland hazai zászlóshajója ismét Szentesen ad koncertet

mdb.jpg
Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland Band nagy sikerrel, és ez a különleges zenei élmény idén sem maradhat el, április 23-án 19 órától ismét a Hangversenyközpontba hozza a New Orleans-i dallamokat a több mint fél évszázada aktív zenekar.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, illetve a Hangversenyközpont állandó jegyárusítási helyszínein (Hangversenyközpont, Szentes Ház, Művelődési Központ) vásárolhatnak.

A blues és a soul hazai fenegyereke érkezik a Hangversenyközpontba

mo.png

(fotó: www.mogigs.hu)

A Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene sorozata egy elképesztő komolyzenei koncertet követően könnyedebb vizekre evez - persze ez kizárólag műfaji szempontból állapítható meg - február 26-án, szombaton 19 órától ugyanis hazánk egyik legtehetségesebb blues-soul zenésze, Gál Csaba ’Boogie’ és zenekara, a Mo’Gigs érkezik a zeneiskola hangversenytermébe.

Gál Csaba ’Boogie’ neve sokaknak az egyik legnézettebb zenei tehetségkutatóból lehet ismerős, ám azt már kevesebben tudják, hogy több mint három évtizede aktív blues zenész. Hősünk azonban nem állt meg az „ősműfajnál”, játszott többek között tradicionális gospel duóban, ritmusos funk, nyers soul és electro-blues formációkban is.

Zenekara, a Mo’Gigs zenei világát a karcos, szikár, bluesos Hammond orgona alapú funk és soul muzsika határozza meg, de a zenekar nem csak lubickol a zenék adta alkotás örömében: sokat foglalkoznak ezen zenék múltjával és figyelik azokat a kortárs produkciókat is, melyek irányadóak lehetnek számukra. A rájuk eddig is jellemző nyers funk mellett új zenei elem a II. világháború előtti amerikai fekete népzenéjében gyökerező régi blues, köztük az amerikai Dél fegyintézeteiben egykor énekelt börtön-­ és munkadalok, modern elektronikával, mai témákat feldolgozó szövegekkel aktualizált darabjai is.

Pszichedelikus Soul-Funk őrület! Szentesen a MÖRK!

mork.jpg

photo: (MÖRK Facebook - Photo: Sinco, artwork: Vörös Áron)

A szentesi Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene Graffiti sorozatának februári előadásán a Fonogram és Artisjus-díjas, több neves nemzetközi fesztivált megjárt fővárosi zenekar MÖRK ad koncertet a Művelődési és Ifjúsági Házban. Az est vendége a Jobbágy Bence vezette A Bence kalandjai.

A ma már Fonogram és Artisjus díjas zenekar először barátaik nappalijában, mászóteremben és egyéb nem megszokott helyszínen adott koncerteket, melyeknek híre gyorsan elterjedt a budapesti undergroundban, így nem sok időnek kellett eltelnie, hogy szélesebb közönség is megismerhesse a zenekart. A Mörk sorban végigjárta a legnagyobb magyar klubokat és fesztiválokat: A38 Hajó, Akvárium Klub, Budapest Park, Sziget, Volt, Művészetek Völgye.

Az itthoni lehetőségek mellett szerte a világban, számos nemzetközi fesztiválokon is bemutatkozhattak már: a hamburgi Elb Jazz Fesztivál nagyszínpadán, a Leverkusener Jazztage nagyszínpadán, a groningeni Eurosonic Noorderslagon, a hamburgi Reeperbahn Fesztiválon, a New York-i Mondón, a bécsi Waves Viennán, a Tallin Music Weeken, a Budapest Showcase Hub-on vagy a poznani Spring Break-en is.

A 2018 október végén megjelent öt dalból álló EP, a The Death of Mōrk egy komorabb hangvételű zenei gyűjtemény, melyben szó van halálról, elmúlásról és a bennünk rejlő félelmekről. A zenekar ezzel az anyaggal magyar és német területen is turnézott 2018 őszén.

Az anyagot egy áprilisban megjelent “The Resurrection of Mōrk” kislemez ellensúlyozza, mely inkább egy fesztelen érzelmi állapotot közvetít a hallgatóság felé. Ez a két ellenpólus állt össze a Mörk új nagylemezévé, melynek címe: “The Death and Resurrection of Mörk”.

A 2019 április 21-ei teltházas A38-as lemezbemutató az azt követő német klubturné és Jamie Cullummal közös fellépés majd a június 18-ai teltházas Müpa Budapest koncert után a zenekar nyáron sem tétlenkedett. Felléptek a teljesség igénye nélkül többek közt a Bánkitó Fesztiválon, a Művészetek Völgyében, a Szigeten,az Alba Régia Jazz Fesztiválon, a lengyel Edison Fesztiválon, a román Awake Fesztiválon.

2019 őszén három év után a zenekar már fő fellépőként térhetett vissza a külföldi karrierjük kezdetét jelentő Reeperbahn Fesztiválra Hamburgba és meghívást kaptak az izlandi Iceland Airwaves Fesztiválra is.

 A 2020-as évet egy teltházas budapesti koncerttel kezdték meg az Akvárium Klubban, ami után sok-sok előzetes tervezéssel és szervezéssel járó tavaszi-nyári belföldi és külföldi turné bejelentése előtt érte a zenekart a (remélhetőleg átmeneti) bezárkózás.

2021 júliustól novemberig három hetente érkezett egy-egy új dal a Mörk új albumáról, ami az ‘In the Golden Hour’ címet kapta. A teljes album november 11-én jelent meg minden platformon.

Zenéjük soul és funk alapokra, mely elgondolkodtató társadalmi, pszichológiai és hétköznapi témában íródott dalszövegekkel, improvizációval és más stílus elemekkel együtt egy különleges zenei élményt nyújt a hallgatónak.

 a_bence_kalandjai_1.jpg

photo: (Photoletti - Lettner Kriszta)

Jobbágy Bence szintén a funk zenei hazai nagykövete, a DeViszont, majd a Muriel és a Kodachrome gitárosaként hívta fel a figyelmet tehetségére. Amikor nem stratocasterét nyúzza, szólódalain dolgozik, melyeket A Bence kalandjai néven gyűjtött csokorba 2019-től kezdődően.

A Bence kalandjai egy akusztikus, magyar nyelvű, dal -és szövegközpontú zenekar, melyben nagy hangsúlyt kapnak a többszólamú énekek és a játékos zenei megoldások. „Zenei játszóterét”-ben készült műveit hol egyedül, hol barátaival, Restás Gergővel és Bognár Marcival adja elő.

„Dosztojevszkij gitárosa” ismét a Hangversenyközpontban

ripoff_1.jpg

Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2018 egyik legjobban várt koncertje az akkor a Hangversenyközpontban első ízben fellépő Ripoff Raskolnikové és bandájáé volt. Az osztrák blues-zenész a Zene-Világ-Zene programsorozat idei évadjában ismét városunkban lép színpadra.

Ripoff utcazenészből vált hivatásos muzsikussá. Zenéjét a népzenei hatások mellett az amerikai folk és blueszene egyaránt jellemzi. 1987 novemberében, baráti meghívásra látogatott el először zenekarával Magyarországra. Ma már a ’tiszteletbeli magyar blueszenész’ címet is kiérdemelte. Szerzeményeit angol nyelven írja, és leginkább a letisztultságra, egyszerűségre törekszik. Ahogy munkatársunknak adott interjújában elmondta: ...a zenében inkább dámás, vagyok nem sakkos.”

Ripoff koncertjét november 12-én 19 órai kezdettel tekinthetik meg a Hangversenyközpontban. Jegyek a jegy.hu online felülete mellett a Szentes Házban, a Művelődési és Ifjúsági Házban, valamint a Hangversenyközpontban vásárolhatók.

fotó: Vecseri Ferenc

A színházba hozza új lemezét a Zűrös Banda

zb.jpg

A Tóth József Színház és Vigadó első nagyszabású koncertjére készül a szentesi Hangversenyközpont, október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából ugyanis a közelmúltban megnyílt patinás épületben mutatja be nagysikerű új lemezét a Zűrös Banda.

A 2021 címet viselő korong a legrangosabb világzenei albumok közé emelkedett, hiszen az International World Music Chart-on a 10 pozícióba kúszott fel. A szóban forgó listán 25 ország mintegy 50 rádiós szakembere értékeli az újonnan megjelenő kiadványokat. A ’2021’ az együttes második albuma, mely 5 évvel követi a debütáló művet és mely stílusában továbbra is hű a magyar, szerb, macedón, bolgár és román népdalokhoz.

A Hangversenyközpontnál már hagyomány, hogy nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan a népzene jut szerephez a zeneiskola hangversenytermében, most azonban a közelmúltban megnyílt Tóth József Színház és Vigadóban csendülnek fel a csodás dallamok Básits Branka, Bede Péter, Babcsán Bence, Varga Kornél, Boros Attila, és Kertész Ákos előadásában.

Fotó: Zűrös Banda

Zűrös Banda: 2021 (Fonó Records)

A Zűrös Banda helyzete felfokozódott. Fókuszban az igényre a második lemezük iránt, a debütáló albumuk „robbanását” követően, aminek a hangját a nemzetközi világzenei szcénában is meghallották. Öt évig volt képes ellenállni a banda a  nyomásnak erőt gyűjtve, majd ökonomikusan használva fel időt arra, hogy elkövetkezzék végre a következő CD.

Ha valaki abban a formában szeretne rákészülni a zenehallgatásra, hogy elolvasna előtte egy interjút kérem, látogasson el a riff.hu-ra, a zenekar dobosával, Kertész Ákossal folytatott beszélgetés láttamozása végett.

Jelen írás tárgyára visszatérve: egyetlen, de nagyon fontos személyi változás történt a zenekarban, az első lemezanyagot készítő tagsághoz képest legalábbis: a hegedűs, Lang János helyét immár Babcsán Bence (szaxofon) foglalta el. Igen, volt a zenekarnak egy nagyon érdekes köztes időszaka is, amelyben Wertetics Szlobodán a harmonikáján fokozta fel a balkáni hangulatot (aki azóta az énekesnő, Básits Branka neve alatt futó formációt erősíti). Bevallom, amikor hírét vettem Bence csapatba kerülésének – második szaxofonosként, voltak kételyeim. Nem a személye vagy a tehetsége miatt (amelynek Bence bővében van), hanem azért, mert nem tudtam elképzelni, hogyan fog vele megszólalni a Zűrös Banda. Aztán alkalmam volt koncerten meghallgatni őket… Nem hogy nem maradt kérdésem, hanem onnantól várok erre a lemezre! Ennyit a Zűrös meggyőző-képességéről, hozzátéve: mindez nagyon-nagyon lejön a rögzített anyagról!

Olyannyira, hogy egyre inkább hiszem, hogy magyar viszonylatban kivételes és persze eredményes az a „kétszaxis” tevékenység, ahogyan Bede Péter és Babcsán Bence a szaxofonjaik segítségével összedolgoznak: kvázi követhetetlenné téve a muzsika ritmizálását!

zuros2021.jpg

A nyitó dal rögvest példázza mindezt, de hát mint mindig, létezik a jónál is jobb példa, ezúttal a nyomában futó Palatkai, amelyhez klip is készült. Valamit azonban jól megmutat ez a két szám.

Mégpedig azt, hogy a balkáni muzsikájáról nevezetes együttes a magyar népzene felé fordult ezzel a lemezzel! Természetesen, nem feladva a korábban felmutatott értékeiket, hanem gyönyörű szépen, hajszál-pontosan csiszolva össze a két zenei világot! Olyannyira mesterien, hogy ha egyetlen tényezőt lehetne csak kiemelnem erről a lemezanyagról, pontosan erre hívnám fel a figyelmet. Az igazság teljessége persze nem merül ki ennyiben, hiszen a harmadik track (szó)játékos címe máris árulkodik: Humphrey bolgár! A tempós kóló sodrása közepette sem kerülhetik el a figyelmünket Branka káprázatos dallam-díszítései, amelyek – első hallásra - játékos bájjal törnek elő, de ha komolyan vesszük a játékot, akkor azt érezzük, hogy magától értetődő természetességgel. És ez a tényező adja a másik, különös fényű csillogását ennek a muzsikának.

A „lassúzás”, azaz a lírai hangvétel sem áll távol a bandától: ebben a szegmensben is képesek kiemelkedőt nyújtani (Én istenem adj egyet), de hát ők a „magyarosított” balkáni muzsikában lubickolnak igazán, mégis csak.

A magyar-balkáni fúzió tökéletesnek, mi több: egységesnek mondható azzal együtt, hogy két „kakukktojás” is pottyant a Zűrös-fészekbe: az ír-magyar mix, a Moldir, és az elektronikával megvadított, szinte „rádió-barát” záró összeállítás, a Bolgár outro, ha érti valaki a mai rádiós tendenciákat. (Én nem tartozom közéjük, ergo: nem is szavatolom ezen állításom valóság-tartalmát.)

Ami azt illeti, ezzel a lemezzel a Zűrös Banda vitathatatlanul bebiztosította a helyét a magyar világzene élvonalában, és talán azon túl is.

Mégis. Az, hogy bejön-e ismét a nemzetközi siker, kizárólagosan a szerencse-faktoron (esetleg a menedzselés hatékonyságán) múlik, hiszen ami a bandától kitelt, azt ők csúcs-minőségben megtették: nem kevesebbet, mint ezt a lemezt, ide le, az asztalunkra!

Olasz Sándor

Harminc év Rock and Roll

Megnyílt a Szentes Rock and Roll 1991-2021 kiállítás

2021. szeptember 22. - Hangversenyközpont

kiallitas.jpg

Szentes gazdag zenei múltjának utóbbi három évtizedét centralizálja az a tárlat, mely Szentes Rock and Roll 1991-2021 címmel nyílt meg a Tokácsli Galériában szeptember 18-án. A Szentes KultFESZT programsorozat keretein belül október közepéig látogatható kiállítás létrejöttében oroszlánrészt vállalt Arató Mátyás, a Hangversenyközpont programszervezője, ám a szentesi zenei és alternatív, underground közösség is egy emberként fogott össze annak érdekében, hogy valóságos időutazásra invitálják a zenerajongókat.

Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője megnyitójában rámutatott, Szentesen mindig pezsgő zenei élet volt, számtalan stílus képviseltette és képviselteti magát mindmáig. – Szentesen ZENE van! – hangsúlyozta, majd Arató Mátyás munkáját ismerte el. Szabó Zoltán Ferenc polgármester számtalan személyes emléken keresztül idézte fel a 90-es évek elejének koncertjeit, előadásait, zenei eseményeit. Kiemelte, Szentes számára fontosak az alternatív, underground zenei törekvések és szeretne ennek a jövőben állandó teret is biztosítani.

A Szentes Rock and Roll 1991-2021 kiállítás vendége volt a sokak által csak Dr. Rock-ként ismert Pleskonics András egyetemi oktató zenetörténész is, aki egy figyelemfelhívó mondattal indította megnyitóját: „Szentes, húzd ki magad!”. Beszédében köszönetet mondott Arató Mátyásnak és Kertész Ákosnak ezért a páratlan gyűjteményért, majd a teljesség igénye nélkül a helyi zenekarokat és szervezőket méltatta.

A hivatalos műsort követően megnyitotta kapuit a Tokácsli Galéria legújabb időszaki tárlata, melyben a hazai események plakátjai mellett zenei kiadványok, legendás hangszerek, videóanyagok is felelevenítik városunk gazdag zenei múltjának elmúlt 30 évét. A gyűjtemény egészen október közepééig látogatható.

A Szentes KultFESZT sorozat szeptember 23-án Víg Mihály Cseh Tamás estjével folytatódik, majd szeptember 25-én a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraestjét tekinthetik meg az érdeklődők a Hangversenyközpontban.

FOTÓGALÉRIA AZ ESEMÉNYRŐL

Zenei ikon ismét Szentesen

2021. szeptember 20. - Hangversenyközpont

szakccsi.jpg

A hazai zenei élet egyik legnagyobb legendája, Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész, ad szóló-zongora estet a Szentes KultFESZT sorozat keretein belül szeptember 25-én, szombaton a Hangversenyközpontban.

Szakcsi Lakatos Béla kezdetben klasszikus zenei neveltetést kapott ám figyelme az évek múlásával a jazz felé fordult. A Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte tanulmányait, közben már a hazai zenei elittel lépett színpadra országszerte. 1970-ben már nemzetközi színtéren is megmutathatta tehetségét, a legendás Montreux-i Jazz Fesztiválon is bemutatkozott Pege Aladár kvartettjében. A 70-es 80-as években a Rákfogó, majd a Saturnus együttesekben zenélt, ezek mellett pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán tanított.

Származásából adódóan cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, musicaleket is írt.Számtalan szakmai elismerés mellett Kossuth-, Liszt Ferenc-, Prima-díjat vehetett át, a Nemzet Művésze, és Érdemes művész címekkel is kitüntették. Zenészpartnerei között volt a teljesség igénye nélkül Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa is.

A zongoraművész októberben életműkoncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban, ám szeptember 25-én, szombaton még a Hangversenyközpont vendége lesz. A koncertre a Zene-Világ-Zene bérletek érvényesek, a belépő 2000 Ft.

fotó: Vecseri Ferenc

kultfeszt2021_szakcsi.jpg

A csodásan megkomponált művek estéje – Cseh Tamás est Víg Mihály előadásában

2021. szeptember 20. - Hangversenyközpont

vig_mihaly.jpg

Néhány nappal ezelőtt indult útjára a Hangversenyközpont legújabb rendezvénysorozata, a Szentes KultFESZT. Az egy hónapon átívelő kulturális maraton e heti vendégei között lesz a Magyar Érdemrend lovagkeresztje díjjal kitüntetett zenész, zeneszerző, dalszövegíró, színész, író, Víg Mihály, aki Cseh Tamás lebilincselő dalaival érkezik a Tokácsli Galériába szeptember 23-án.

Az alma nem esik messze a fájától, tartja a mondás, és lévén, hogy Víg Mihály is zenész családban született, borítékolható volt, hogy a zenében találja meg számításait. Ám, mint később kiderült nemcsak a zenében. A 70-es évek legvégén Hunyadi Károllyal megalapították a máig működő Balaton alternatív underground zenekart, de a Trabant együttesben is zenélt. Ezt követően olyan sikeres filmrendezők mellett dolgozott, mint Xantus János, Szirtes András, Szabó Ildikó, Müller Péter Sziámi, de Tarr Béla Sátántangó című filmjének főszerepét is elvállalta, A torinói ló filmzenéjéért pedig a "legjobb zeneszerző" díjára jelölték a 2011-es Európai Filmdíjon.

Munkáját 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el, 2008-ban pedig a bécsi EU XXL filmfesztiválon "Az év filmzeneszerzője" díját vehette át. Zenei munkássága mellett verseket, novellákat, forgatókönyveket, színdarabokat ír.

Az A38-nak adott interjújában rámutatott, kamaszkora óta játszik Cseh Tamás dalokat, és ahogy mondja, finom és csodásan megkomponált művekről van szó. Erre a letisztultságra a zenéjében is törekszik, ám hozzáteszi, azért Cseh Tamást mindig is Cseh Tamás fogja a legjobban eljátszani.

Víg Mihály előadása szeptember 23-án 18 órától kezdődik a szentesi Tokácsli Galériában. A belépés ingyenes.

fotó: Piltner Péter http://kellegy.hu

kultfeszt2021_vig.jpg

Nemzetünk kincseit hozták a Zene Ünnepére

201772006_3982125611835988_4708561410462882864_n.jpg

Egy zenei szempontból igencsak vészterhes időszak után nyitotta meg újra kapuit a szentesi Hangversenyközpont. Június 18-án a Zene Ünnepe alkalmából Herczku Ági és a Banda adott koncertet a Megyeháza Kulturális Konferencia Központ szabadtéri színpadán.

A szépszámú közönséget Kertész Ákos Hangversenyközpont-vezető köszöntötte, majd Szabó Zoltán Ferenc polgármester osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. – Nagyon jó látni ennyi arcot, mert hetek, sőt hónapok óta fontos kérdésként merült fel, hogyan is fog visszatérni a zene és a kultúra a városunkba. Frank Zappa úgy mondta: Music is the best - A zene a legjobb - amivel csak egyetérteni tudunk, mert a zene kikapcsol, és minden nehézségen át tud vinni bennünket. Örülök, hogy a Hangversenyközpont ilyen kiváló színvonalú programsorozattal szolgálja a várost – mondta a polgármester.

202778111_3982125581835991_6750219617456549555_n.jpg

Kertész Ákos úgy fogalmazott, a Zene Ünnepe olyan kezdeményezés mely világszintűre nőtte magát. – Nagyon nehéz hónapokon vagyunk túl, és szeretném ezt a koncertet mindazok emlékének ajánlani, akik ma nem lehetnek itt velünk a járvány miatt. Sok szeretettel emlékszem rájuk – mondta, a vezető, aki hozzátette, egy ilyen időszak után újra kell tanulnunk megélni és értékelni az igazán fontos pillanatokat az életben. Kiemelte Szentes Város Önkormányzatának és a Szentesi Művelődési Központ segítségét.

– A saját népzenénket soha nem fogjuk sem megismerni, sem megérteni a szomszéd népek népzenéinek ismerete nélkül. – Bartók Béla ezen gondolataival lépett színpadra Herczku Ágnes, Nikola Parov és zenekaruk. Felvidéki dudadalok (magyar és szlovák nyelven), bolgár és magyar népdalok mellett gyimesi zene is terítékre került a koncerten. A Népművészet ifjú mestere címmel is elismert Nikola Parov a koncert közben számos hangszeren is megmutatta kivételes tudását, előkerült a gadulka (bolgár népi hangszer), és a nyckelharpa (skandináv népi hangszer) is, de a hangolható dob, az ütőgardon sem pihent mellyel a gyimesi kultúrát hozta közelebb Herczku Ágnes (ének, ütőgardon), Nikola Parov (duduk, kaval, nyckelharpa, gadulka), Pálházi Bence (hegedű), Molnár Péter (nagybőgő), Fekete Márton (brácsa), Herédi Zsombor (harmonika).

202625141_3982125608502655_734100071398667235_n.jpg

fotók: Vecseri Ferenc
Sebők Tamás írása

Nemzetünk értékeit hozzák el a Zene Ünnepére

herczku_agi_kamara_masolat.jpg

Hosszú idő után újra megnyitja kapuit a szentesi Hangversenyközpont, és kevésbé sem tiszteleghetne méltóbb módon a Zene Ünnepe előtt, mint hazánk egyik legkiválóbb népzenei művészpárosának nagyzenekari előadásával. Június 18-án a Megyeháza Kulturális Konferencia Központ szabadtéri színpadán ad koncertet Herczku Ági és a Banda.

Ha világzenéről, illetve folklórról van szó, Herczku Ágnes és Nikola Parov megkerülhetetlen személyiségek. Koncertjeiken valóságos „utazásra” hívják a közönséget, a Kárpát-medence és a Balkán szebbnél szebb dalai mellett magyar, szlovák, horvát és bolgár dallamok alkotják repertoárjukat. A formáció legutóbbi lemeze Kamara címmel jelent meg 2019 végén.

A Herczku Ági és a Banda előző, Bandázom című albuma két hónapon át szerepelt az egyik legrangosabb világzenei listán, a World Music Charts Europe-on, melyet 25 ország mintegy 50 világzenei szakembere havonta állít össze. Folkzenei szaklapok elismerő kritikáit is elnyerte a korábbi kiadvány, amellett, hogy a lemez egyik dala felkerült a Songlines magazin Top Of The World, valamint a Womex válogatás CD-jére is.

191718751_5579418875462557_5035457404841445453_n.jpg

Herczku Ágnes ifjú korában táncművésznek készült, később néptáncot tanult, de igen hamar kiderült, a népdaléneklésben is páratlan a tehetsége. 2003-tól a Magyar Állami Népi Együttesben énekelt, (melynek 2019-től örökös tagja) majd évekig a Fonó Zenekart és Pál István ’Szalonna’ és bandáját erősítette. A számtalan formáció és megannyi koncert mellett a nagysikerű népzenei tehetségkutató, a Fölszállott a páva műsorvezetőjeként hétről hétre a televízió képernyőjén láthattuk. Kiváló kvalitásait számos eMeRTon-díj, egy Bartók Béla Emlékdíj (2007), egy Magyar Művészetért-díj (2008), egy Érték-díj (2014), és egy Liszt Ferenc-díj (2016) is példázza.

Nikola Parov munkásságával egészen fiatalon elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Hazai, valamint nemzetközi viszonylatban is nagy népszerűségre tett szert a Zsarátnok együttes szólistájaként. Az áttörést a Riverdance Orchestra és a világhírű Riverdance Show hozta meg számára. A nevéhez köthető a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű produkciója, a Naplegenda is. Kivételes tehetségét Fonogram-, eMeRTon-, Kodály- és Bartók-díjjal ismerte el a hazai szakma.

A koncerten Herczku Ágnes és Nikola Parov kiváló népzenészeket Hegedűs Máté (hegedű), Pálházi Bence (hegedű), Molnár Péter (nagybőgő), Fekete Márton (brácsa), valamint Herédi Zsombor harmonikán kíséri.

főkép: Urbán András

Lemezajánló: Susan Blake & Miskolc Dixieland Band: Love Wont Wait

susanblake.jpg

A meglepetés attól az ami, mert akkor és onnan kapjuk, amikor és ahonnan a legkevésbé várjuk. Bevallhatom: Susan Blake (vagy ahogyan nálunk, Szentesen ismerik, Imre Zsuzsi) CD-je bizony, a meglepetés erejével hatott! Több szempontból is.

Annyiból nem, hogy az Bécsből érkezett, hiszen az énekesnő (aki harsonán is játszik néha, mint a címadó számban) sok éve ott él, tudtuk. De hogy miféle muzsikával rukkolt elő! Hát ez az! Azt adta vissza, amit (nyiladozó tehetségével) elvitt itthonról anno: a dixielandre alapozott szórakoztató zenét! Kinek jutna az eszébe ilyesmi manapság? Egyáltalán: van még dixieland-élet Magyarországon, Benkó Sándor sajnálatos eltávozása után? Természetesen igen (Molnár Gyuláékkal, illetve a salgótarjáni fesztivállal az élen), de hogy az országos viszonylatban is pezsgő lenne, nem igazán mondható el. Ráférne hát némi frissítés! Ha visszaimportálva a friss erőt, akkor úgy. (Most legalább megvan rá a lehetőség.)

Több jó okunk is volna erre: egyik az 1990. óta létező Miskolc Dixieland Band főszereplése, a másik pedig Zsuzsi saját szerzeményei (két számban magyar nyelvű sorokkal), amelyből a teljes lemezanyag összeállt! Igen, jól következtettek: egyetlen biztosnak vélt kapaszkodó: jazz-standard és dixieland világsláger nélkül készült el ez a lemez. Ráadásul, annyira erőteljes nótákból áll, hogy nem is hiányzik róla ilyesmi! Vagyis az egész, úgy, ahogy van, méltó a dixieland legjobb hagyományaihoz! Megvan benne a dallamos és lendületes dixie-pörgés. És, mintegy pihenésképp, amikor kell, odasimul melléjük egy-egy lírai nóta is, ahogyan illik. Mindezt összerakva arra jutunk, hogy tessék, itt van egy további meglepi, ami lehet, alig hihető, de attól még igaz.


Azzal együtt, hogy jól érzékelhetően a szórakoztatás igénye kapott kiemelt szerepet ezekkel a dalokkal, ha úgy nézzük, megteremtve (vagy megújítva?) a dixie-pop műfaját. Mindezt a könnyed énekfelfogás támasztja alá különösen, valamint a nem túlbonyolított dalszövegek. Ám, hiányérzetünk nem marad, mert valami üde fuvallat, tavaszi szellő-frissesség árad a nyomukban. A számok levegősen, de precízen megkomponált hangszereléséből is (amelyeket csak dicsérni lehet, rámutatva a Miskolc Dixieland Band muzsikálásának első rangú kvalitásaira) hasonló érzés jön le, valamiféle ellenállhatatlan, magával ragadó lazaság kíséretében. Gondűző, lélek-tisztító impulzusok várnak hát a hallgatóra, legalábbis arra a rétegre, amelyik még fogékony az efféle érzetek befogadására. Bevallom, az értékelés ezen pontján kezdek el aggódni valamelyest.

Vajon, megtalálja-e ez a muzsika a hozzá méltó, az őt megillető helyet a mai világban? Mondanom sem kell: manapság mások a zenei divatok, a mostani generáció, a mai potenciális közönség nagyon más zenéken nő fel, nagyon másként szocializálódik. Ha azonban – kis szerencsével – megtalálja őket ez a muzsika, őket is épp úgy megérintheti és megborzongathatja, mint az apáikat és nagyapáikat. Mert bizony, ennek a lemeznek a besorolásában benne van az „örök élet” státusza amellett, hogy a muzsika megállja a helyét bárhol a világon. Legszívesebben azonban mégis csak itthon hallgatnánk meg élőben, alkalomadtán (leginkább mielőbb) szűkebb hazánkban, Szentesen (is). Gyere haza Zsuzsi!


írta: OLASZ SÁNDOR
fotó: susanblakemusic.com.
Kontakt: susanblakemusic@outlook.com. Honlap: susanblakemusic.com.

Lemezismertető - Guessous Mesi: Átváltozás

ko_photo_lead_guessous_mesi.jpg

A CD-t átölelő papírszalagon az alábbi gondolat olvasható: „Az üzenetre, amit Guessous Mesi és zenésztársai Átváltozás-dalaiban megkapunk, mindannyiunknak szüksége van.” (L. Ritók Nóra) Ha képbe kerültünk azzal, hogy az író, pedagógus „a gyerekszegénység, mélyszegénység ellen küzd, az esélyteremtésért és integrációért dolgozik” (Wikipédia), könnyebb a dolgunk akkor, amikor a lemezanyag helyét és jelentőségét kíséreljük meg bemérni, meghatározni. Könnyebb, de nem elegendő, mert ebben az esetben – kivételesen - a dalok keletkezési körülményei is kiemelt fontossággal bírnak.

Ezt próbálja sugallni talán a lemez alcíme is: Sorsok és dalok. Elöljáróban azt érdemes tudni hozzá, hogy Mesi - elsősorban a MUS-E program művész-tanáraként - kapcsolatba került hátrányos helyzetű gyermekekkel és felnőttekkel. (Itt jöhet a visszacsatolás L. Ritók Nóra munkásságához és a fent idézett mondatához.) Az ő vágyaik, illetve az ő világlátásuk képezik a lemezanyag gondolati magvát. A szokatlanul nyitott és mély érzéseik Mesi „szűrőin” keresztül idővel dalszövegekké nemesedtek, kizárólag magyar nyelven megszólaltatva. Az énekesnőtől már megszokott (és szinte elvárt) marokkói és a török vonulat ezúttal tehát pihenőre vonult, de csak a szövegek tekintetében. A kompozíciók megformálásában már ezek az egzotikusnak tűnő jegyek is éreztetik jótékony hatásukat, de a legfőbb alapanyag most a magyar népzene.

A felvételek során, a zeneanyag megformálásban állandó muzsikus társai, Barvich Iván és Boros Gerzson Dávid mellett számos nagyszerű vendég-művész sietett Mesi segítségére, köztük a sokoldalú dobos Kertész Ákos, a fiatal szitáros nemzedék képviselőjeként Tóth Szabolcs, de külföldi művészek is hallatják hangszereiket.

Az összkép, a végeredmény visszafogottan szolid, már-már meghitt, simogatón bizsergető muzsika, csodás énekhang által megemelten. A szövegek viszont a felületes hallgató számára a felvázolt világkép tekintetében itt-ott a naivitás határát súrolhatják, mert a mai világ ugye a legkevésbé sem szelíd, ellenben leginkább aljas és kegyetlen. Ezért is fontos megismerni most a keletkezés körülményeit, megtudni, hogy a számos, kedvezőtlenül alakult élet-sors ellenére mért lett ez az anyag olyan, amilyen.

Aki a CD-t kézbe veszi, a leírásban részben megismerheti azokat a gyermekeket vagy gyermeki lelkűeket, akik valamiképpen alkotó-társakká váltak az Átváltozás megírása során. Mit mondjak? A történeteiket olvasva szinte kivétel nélkül elszorul a szív. A dalokat hallgatva pedig nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire (nagyon) fontos az az empátia, amivel Mesi rendelkezik azok interpretálása során.

Természetesen vannak olyan számok is ebben az anyagban, amelyek bárhol, bármelyik koncerten előadhatók. Ilyen a nyitó-címadó szerzemény, az élet-igenlő, áttételesen program-zeneként is értelmezhető Lüktet a lét, a végtelenség felé suhanó, a dalt ihlető gyermekek közreműködésével megszólaló Szárnyaink, az erdélyi dallamokban gyökerező Tiszta harmat, és így tovább, de hát ez a saját, személyes listám csak.

6935037_5.jpg

Az Átváltozás különös töltéssel bíró dalaiból – összességében - sugárzik az emberiségbe vetett feltétlen hit és a bizalom. Holott ez a mikroelemek méretében van jelen a mai magyar társadalomban, a létjogosultságához azonban nem férhet kétség. Vannak emberek közöttünk ugyanis számosan, akiknek nincs más választásuk, mint az efféle hit és bizalom, hiszen tán reményük sincsen más, a földi létben fellelhető kapaszkodóban.

Végül, de nem utolsósorban: a lemezanyag üzenete olyannyira pozitív, hogy másokat, kevéssé hátrányos helyzetben lévő embereket is feltölthet, mert tud, képes másoknak is erőt adni, nem keveset.

szerző: Olasz Sándor
fotó: Raffai Zsófia

Karanténkoncert a Hangversenyközpontban

_mg_3986_1.jpg

Egy biztos, a Peet Project zenekar a szívébe zárta Szentest és a Hangversenyközpontot. A fővárosi fiatalokból álló csapat eddig két teltházas koncertet adott a zeneiskolában, a harmadik alkalommal, szeptember 17-én pedig rendhagyó módon egy a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően karanténkoncertet rögzítettek Szentesen. A különleges alkalomról a zenekar frontemberét, Ferencz Pétert, Peet-et kérdeztük.

– Mondhatjuk, hogy szinte hazajártok Szentesre, kérlek, mesélj egy kicsit erről a közös együttműködésről!

– Lassan minden út Szentesre vezet, ami a Peet Project idei karrierjét illeti, mert tulajdonképpen a nagy lezárás előtti utolsó koncertünket is a szentesi Hangversenyközpontban adtuk. Napjaink zeneipart érintő sajátosságai miatt most ismét a Kurca partján adunk rendhagyó, zárt kapus koncertet. A Nemzeti Kulturális Alap tavasszal megjelent pályázata lehetőséget biztosított karanténkoncertek lebonyolítására. Tulajdonképpen ennek keretein belül valósítjuk meg ma ezt a zárt kapus koncertet, több kamerával rögzítjük, és hamarosan a szentesi Hangversenyközpont online felületein fog debütálni.

– Egy fővárosi zenekar vagytok. Hogy jött a képbe a szentesi helyszín?

 – Tulajdonképpen azonnal a szentesi Hangversenyközpont jutott eszünkbe, amikor meg kellet jelölnünk egy helyszínt. Nagyon szeretünk itt koncertezni, hiszen eddig minden alkalommal egy közvetlen, profi csapat várt bennünket. Az előadások nagyon kellemesek voltak, és amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az eddigi koncertjeink kivétel nélkül telt házasak voltak. Tudtuk, hogy itt a lehető legjobb körülmények adottak ahhoz, hogy egy minőségi karanténkoncertet rögzítsünk.

_mg_4019.jpg

– Milyen műsorral készültetek erre az estére?

– Figyelembe kellett vennünk az időintervallumot, hiszen nem tudunk annyit játszani, mint egy rendes koncerten, emiatt próbáljuk tömöríteni a műsort, a legérdekesebb, a közönség által legjobban kedvelt dalainkat fogjuk előadni, illetve a februárban megjelent új lemezünk néhány darabját is színpadra visszük ma este.

– Milyen hatással volt a zenekar életére a vírushelyzet?

– Leginkább nyugtató hatással (nevet). A viccet félretéve mondanom sem kell, hogy sok zenésztársunkhoz hasonlóan nekünk is leginkább a radírt kellett használnunk, amikor kézbe került a naptárunk. Szeptemberben és októberben Los Angelesben illetve Chicagóban léptünk volna fel, ezeket az előadásokat a jövő évre halasztották a szervezők. Viszont felvettük a versenyt az online világgal és internetes koncertet adtunk, ez egy külön művészet volt, hogy 5 különböző helyszínen tartózkodva valósítottuk meg mindezt.

– Kreatív folyamatok is zajlottak ebben az időszakban?

– Lehetett volna, de jelenleg a februári albumunkat promotáljuk, ennek köszönhetően tavasszal jött ki egy kislemezünk, ami a Billboard lista TOP30-as helyei között szerepelt. Ősszel szeretnénk kiadni még egy kislemezt, szóval egyelőre nem tervezünk új dalokat írni, bár, ha ez a helyzet elhúzódik, akkor lehetséges, hogy az újabb zenei ötletek is teret nyernek majd.

Kozma Orsi „felszabadította” Szentest

123734447_3361908017191087_6012037061722861111_o.jpg

A Zene-Világ-Zene programsorozat november 6-i előadásán Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét hozta a Hangversenyközpontba. A Jazz+Azzal, valamint a Cotton Club Singersszel országos népszerűséget szerző énekesnő pályafutásának legkiválóbb darabjait vitte színpadra a zeneiskola hangversenytermében. 

A koronavírus miatt meghozott korlátozások miatt 1/3-os kihasználtsággal, azaz mindösszesen 80 fő befogadóképességgel rendezte meg novemberi előadását a Hangversenyközpont. A közönség fegyelmezetten, minden előírást betartva tekintette meg Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét. Az énekesnő elárulta, az előadás címe többféle megközelítésből is értelmezhető: egyrészt utal a zenekar és a közönség találkozására, másrészről pedig az énekesnő és zene találkozására is. Bár - ahogy Orsi hozzátette – a repertoárt egy kicsit rockosra vették, azért a jazz és a funk stílusok is bőven szerephez jutottak, Szakos Krisztián kiváló szerzeményei mellett Dés László elévülhetetlen dalai is felcsendültek az este folyamán.

123918279_3361907953857760_6126599175464287886_o.jpg

A művésznőt Hárs Viktor basszusgitáros, nagybőgős, Pusztai Csaba dobos, Neumann Balázs billentyűs, zongorista és Fehér Géza gitáros kísérte. A koncert ráadásaként egy Sting slágerrel, az If You Love Somebody Set Them Free-vel búcsúzott az együttes. A dalba amolyan kórusként bekapcsolódott a helyi publikum is, akik az énekesnő vezetésével a sláger legismertebb sorait „átírva” Free Free, Szentes Free-t énekelve búcsúztak.

Búcsúzott a Hangversenyközpont is, legalábbis erre az évre biztosan, hiszen a kormány hétfői szigorító rendelkezései miatt a rendezvények minimum 30 napos felfüggesztése lépett hatályba, mely az idei utolsó Zene-Világ- Zene koncert dátumán is túl mutat, így 2020-ban a közönség előtt már nem nyitja meg kapuit az intézmény.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Népzene nemzeti ünnepünk tiszteletére

122494433_3320636734651549_4589927241046497597_o.jpg

A sokéves hagyományokhoz hűen ebben az esztendőben is népzenei koncerttel tisztelgett október 23-i nemzeti ünnepünk előtt a Hangversenyközpont. Csík Jánost, Pál István Szalonnát, vagy épp Szvorák Katalint ez alkalommal a Liszt Ferenc- Bartók Emlék- és eMeRTon-díjas énekesnő, Herczku Ágnes és a Fonogram- Kodály- Bartók- és eMeRTon-díjas zeneszerző, Nikola Parov közös quartetje követte. A káprázatos előadás egy valóságos népzenei utazásra invitálta a publikumot.

Az este Herczku Ágnes szólóénekével indult, a művésznő varázslatos hangjával énekelte be a zeneiskola hangversenytermét, a ’Kaposvári fegyház nem az isten háza’ kezdetű rabnótát hallhattuk tőle. Mielőtt a zenekar elfoglalta volna a színpadot, Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket. A városvezető elmondta, kiemelten fontos, hogy ezekben az időkben pihentessük, feltöltsük, tápláljuk lelkünket és ezáltal csiszolhassuk emlékezetünket, hiszen ’56 szerves részünkké vált. Hozzátette, a Hangversenyközpont évről évre színvonalas előadásokkal tiszteleg október 23-i ünnepünk előtt. 

122186459_3320636947984861_6347101679453362173_o.jpg

A Herczku Ágnes-Nikola Parov Quartet igazi ínyenceknek szóló válogatással készült a szentesieknek. Cigány tánczene, Zoboraljai dudadalok (magyar és szlovák nyelven), bolgár és magyar népdalok mellett gyimesi zene is terítékre került ezen az estén. A Népművészet ifjú mestere címmel is elismert Nikola Parov a koncert közben számos hangszeren is megmutatta kivételes tudását, előkerült a gadulka (bolgár népi hangszer), és a nyckelharpa (skandináv nép hangszer) is, de a hangolható dob, az ütőgardon sem pihent mellyel a gyimesi kultúrát hozta közelebb a zenekar. A művészeket két fiatal tehetség kísérte, Pálházi Bence hegedűn, Herédi Zsombor pedig tangóharmonikán remekelt. 

Nikola Parov a műsor zárásaként köszönetet mondott a szentesi publikumnak, és nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan egy gondolatot is megosztott a megjelentekkel. – A népzene a legegyszerűbb és legrövidebb út a nemzeti önismerethez, önmagunk, és mások, valamint a saját kultúránk megismeréséhez – mondta.

fotók: Vecseri Ferenc

süti beállítások módosítása