Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

Zene-Világ-Zene


A dixieland hazai zászlóshajója ismét Szentesen ad koncertet

2022. április 17. - Hangversenyközpont

mdb.jpg
Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland Band nagy sikerrel, és ez a különleges zenei élmény idén sem maradhat el, április 23-án 19 órától ismét a Hangversenyközpontba hozza a New Orleans-i dallamokat a több mint fél évszázada aktív zenekar.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, illetve a Hangversenyközpont állandó jegyárusítási helyszínein (Hangversenyközpont, Szentes Ház, Művelődési Központ) vásárolhatnak.

Zenei ikon ismét Szentesen

2021. szeptember 20. - Hangversenyközpont

szakccsi.jpg

A hazai zenei élet egyik legnagyobb legendája, Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész, ad szóló-zongora estet a Szentes KultFESZT sorozat keretein belül szeptember 25-én, szombaton a Hangversenyközpontban.

Szakcsi Lakatos Béla kezdetben klasszikus zenei neveltetést kapott ám figyelme az évek múlásával a jazz felé fordult. A Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte tanulmányait, közben már a hazai zenei elittel lépett színpadra országszerte. 1970-ben már nemzetközi színtéren is megmutathatta tehetségét, a legendás Montreux-i Jazz Fesztiválon is bemutatkozott Pege Aladár kvartettjében. A 70-es 80-as években a Rákfogó, majd a Saturnus együttesekben zenélt, ezek mellett pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán tanított.

Származásából adódóan cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, musicaleket is írt.Számtalan szakmai elismerés mellett Kossuth-, Liszt Ferenc-, Prima-díjat vehetett át, a Nemzet Művésze, és Érdemes művész címekkel is kitüntették. Zenészpartnerei között volt a teljesség igénye nélkül Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa is.

A zongoraművész októberben életműkoncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban, ám szeptember 25-én, szombaton még a Hangversenyközpont vendége lesz. A koncertre a Zene-Világ-Zene bérletek érvényesek, a belépő 2000 Ft.

fotó: Vecseri Ferenc

kultfeszt2021_szakcsi.jpg

Lemezajánló: Susan Blake & Miskolc Dixieland Band: Love Wont Wait

susanblake.jpg

A meglepetés attól az ami, mert akkor és onnan kapjuk, amikor és ahonnan a legkevésbé várjuk. Bevallhatom: Susan Blake (vagy ahogyan nálunk, Szentesen ismerik, Imre Zsuzsi) CD-je bizony, a meglepetés erejével hatott! Több szempontból is.

Annyiból nem, hogy az Bécsből érkezett, hiszen az énekesnő (aki harsonán is játszik néha, mint a címadó számban) sok éve ott él, tudtuk. De hogy miféle muzsikával rukkolt elő! Hát ez az! Azt adta vissza, amit (nyiladozó tehetségével) elvitt itthonról anno: a dixielandre alapozott szórakoztató zenét! Kinek jutna az eszébe ilyesmi manapság? Egyáltalán: van még dixieland-élet Magyarországon, Benkó Sándor sajnálatos eltávozása után? Természetesen igen (Molnár Gyuláékkal, illetve a salgótarjáni fesztivállal az élen), de hogy az országos viszonylatban is pezsgő lenne, nem igazán mondható el. Ráférne hát némi frissítés! Ha visszaimportálva a friss erőt, akkor úgy. (Most legalább megvan rá a lehetőség.)

Több jó okunk is volna erre: egyik az 1990. óta létező Miskolc Dixieland Band főszereplése, a másik pedig Zsuzsi saját szerzeményei (két számban magyar nyelvű sorokkal), amelyből a teljes lemezanyag összeállt! Igen, jól következtettek: egyetlen biztosnak vélt kapaszkodó: jazz-standard és dixieland világsláger nélkül készült el ez a lemez. Ráadásul, annyira erőteljes nótákból áll, hogy nem is hiányzik róla ilyesmi! Vagyis az egész, úgy, ahogy van, méltó a dixieland legjobb hagyományaihoz! Megvan benne a dallamos és lendületes dixie-pörgés. És, mintegy pihenésképp, amikor kell, odasimul melléjük egy-egy lírai nóta is, ahogyan illik. Mindezt összerakva arra jutunk, hogy tessék, itt van egy további meglepi, ami lehet, alig hihető, de attól még igaz.


Azzal együtt, hogy jól érzékelhetően a szórakoztatás igénye kapott kiemelt szerepet ezekkel a dalokkal, ha úgy nézzük, megteremtve (vagy megújítva?) a dixie-pop műfaját. Mindezt a könnyed énekfelfogás támasztja alá különösen, valamint a nem túlbonyolított dalszövegek. Ám, hiányérzetünk nem marad, mert valami üde fuvallat, tavaszi szellő-frissesség árad a nyomukban. A számok levegősen, de precízen megkomponált hangszereléséből is (amelyeket csak dicsérni lehet, rámutatva a Miskolc Dixieland Band muzsikálásának első rangú kvalitásaira) hasonló érzés jön le, valamiféle ellenállhatatlan, magával ragadó lazaság kíséretében. Gondűző, lélek-tisztító impulzusok várnak hát a hallgatóra, legalábbis arra a rétegre, amelyik még fogékony az efféle érzetek befogadására. Bevallom, az értékelés ezen pontján kezdek el aggódni valamelyest.

Vajon, megtalálja-e ez a muzsika a hozzá méltó, az őt megillető helyet a mai világban? Mondanom sem kell: manapság mások a zenei divatok, a mostani generáció, a mai potenciális közönség nagyon más zenéken nő fel, nagyon másként szocializálódik. Ha azonban – kis szerencsével – megtalálja őket ez a muzsika, őket is épp úgy megérintheti és megborzongathatja, mint az apáikat és nagyapáikat. Mert bizony, ennek a lemeznek a besorolásában benne van az „örök élet” státusza amellett, hogy a muzsika megállja a helyét bárhol a világon. Legszívesebben azonban mégis csak itthon hallgatnánk meg élőben, alkalomadtán (leginkább mielőbb) szűkebb hazánkban, Szentesen (is). Gyere haza Zsuzsi!


írta: OLASZ SÁNDOR
fotó: susanblakemusic.com.
Kontakt: susanblakemusic@outlook.com. Honlap: susanblakemusic.com.

Ál-Live Zene-Világ-Zene: Jazzlegendák Szentesen: a Super Trio

kepernyofoto_2021-03-24_10_55_32.png

Virtuális koncertsorozatunkban ez alkalommal egészen 2009-ig pörgetjük vissza az idő kerekét és a Hangversenyközpont egyik legikonikusabb előadását hozzuk el önöknek. Március 26-án, pénteken 19 órától közösségi médiafelületünkön a legendás Super Trio koncertjét hozzuk el önöknek melyet Olasz Sándor harangozott be a Szentesi Élet hasábjain...

Nem túlzás: nem csak a nevében szuper a trió! Görög „keresztapától” kapott néven a magyar jazz nagy öregjei koncerteznek a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpontban november 27-én pénteken, 19 órakor. Olyan művészek ők, akiknek a magyar és nemzetközi téren, évtizedek óta kifejtett teljesítményük alapján kijár a világsztár státusz!

A Super Trio csapatát a zongorista Vukán György, a nagybőgős Berkes Balázs és a dobos Kőszegi Imre alkotják. Vukán, aki hatvan éve koncertezik immár, civilben fogorvosként praktizál. Egyébként pedig ha kell, filmzeneszerző (pl. Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét), ha kell, Chopin alkotótársa a jazzben, ha kell, lemezkiadó, ha kell, ragtime-zongorista. Sokoldalúsága vitán felül áll tehát, és aki ismeri őt, tudja, hogy minden, az imént felsorolt területen 120 százalékban teljesít. Az engedmény fogalmát talán hírből sem ismeri. Életműve elismeréseként nemrégiben könyvet írtak róla, munkássága összefoglalásaként pedig CD-ből és DVD-ből álló box látott napvilágot.

Berkes Balázs a szó szoros értelmében a nagybőgő professzora, hiszen tanszékvezetőként több évtizede, számos kiemelkedő tudású nagybőgőst tanított, nevelt fel a Zeneakadémia jazz tanszékén. 46 éve Vukán muzsikus partnere, hiszen korábban másik közös formációjuk is volt.

A tanítás ürügyén hasonlóak mondhatók el Kőszegi Imréről is. Számtalan tanítványa mellett a mi Kertész Ákosunkat okította a dobolás művészetére. Felmerül a kérdés, hogy ha a tanítvány extra klasszissá vált, mi mindent tudhat a mester?

Ekkora kaliberű trióban kizárt az alkotóenergia szétaprózódása, annál valószínűbb a hatványozódása! Hosszú évtizedek rutinja és a zene iránti tisztelet és feltétlen alázat tetőzi be mindezt. Aligha kétséges tehát, hogy ritka élmény részeseivé válhatnak, akik jelenlétükkel tisztelik meg a magyar jazz sokat tapasztalt, kivételes képességű, legendás muzsikusait. 

Olasz Sándor

Elhunyt Gonda János dzsesszzenész, zeneszerző, tanár

159177813_4501666539849775_756679824946098621_o-2.jpg

Elhunyt Gonda János Széchenyi- és Erkel-díjas zenepedagógus, zongoraművész, zeneszerző, a magyar dzsesszélet meghatározó alakja – közölte a Magyar Jazz Szövetség szerdán az MTI-vel. A szervezet közleménye szerint alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke hosszan tartó, évekig méltósággal viselt súlyos betegség következtében 89 évesen hunyt el szerdára virradóra. Halálhírét fia tudatta a szövetséggel.

Mint kiemelték, személyének elvesztése hatalmas fájdalom az egész magyar dzsessztársadalomnak. A hazai dzsesszélet és dzsesszoktatás meghatározó alakja 1932. január 11-én született Budapesten. A zeneművészeti főiskolán előbb zenetudományi, majd zongoraművészi diplomát szerzett. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakát, amely a műfaj elismerésével 1990-ben főiskolai, majd egyetemi szintre emelkedett.

1965-ben ő írta az első magyar nyelvű dzsesszelméleti és -történeti munkát, két évtizeden át szerkesztette a Jazz című szaklapot, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet.

Zongoristaként és zeneszerzőként is elismert volt. A Qualiton együttessel készítette a Modern Jazz-lemezsorozat első albumát, több formáció tagjaként koncertezett itthon és külföldön. Komponált filmzenét, musicalt, dalokat, színházi kísérőzenét, táncjátékokat és szimfonikus dzsesszművet. 1972 és 1984 között a Nemzetközi Jazzföderáció alelnöke volt, 1990-ben az újonnan alakult Magyar Jazz Szövetség elnökének választották meg.

Főbb lemezei közé tartoznak a Modern jazz sorozatban 1963 és 1969 között megjelent kiadványok, a Sámánének (1975), a Vonzások és választások (1980), a Solo Piano (1980), a Keyboard Music (1985), a Képek, emlékek (1999). Szextettjében együtt zenélt mások mellett Balázs Gáborral (basszusgitár), Berki Tamással (ének, gitár, dob), Kántor Péterrel (szaxofon), Dely Istvánnal (ütőhangszerek) és Kovács Gyulával (dob).

Számos filmhez is szerzett zenét, ezek között van a Nappali sötétség (1963, rendező Fábri Zoltán), a Sodrásban (1963, Gaál István, Sára Sándor), a Kedd (1963, Novák Márk), a Karambol (1964, Máriássy Félix), a Szentjános fejevétele (1966, Novák Márk), az Apa – Egy hit naplója (1966, Szabó István), A múmia közbeszól (1967, Oláh Gábor), a Szerelmesfilm (1970, Szabó István), a Mérsékelt égöv (1970, Kézdi-Kovács Zsolt), a Horizont (1971, Gábor Pál), az Aszfalt mese (1971, Török Ilona), A gyilkos a házban van (1971, Bán Róbert), az Utazás Jakabbal (1972, Gábor Pál), a Holnap lesz fácán (1974, Sára Sándor) és a Déryné, hol van? (1975, Maár Gyula).

Számos könyvet publikált/szerkesztett, ezek közé tartozott a Jazz – Történet, elmélet, gyakorlat (1965), a Mi a jazz? (1982), A populáris zene antológiája – Tanári segédkönyv az iskolai ének és a zeneiskolai oktatáshoz (1992), valamint a Jazzvilág (2004).

Gonda Jánost 1974-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992), valamint középkeresztje (2002) kitüntetést, a Szabó Gábor-díjat, a Budapestért Díjat, 2011-ben vehette át a Pernye András-díjat, 2012-ben pedig a Széchenyi-díjat.

(forrás: MTI)
fotó: Magyar Jazz Szövetség

Jazz: Online koncerttel tisztelgett a 20 éve elhunyt világsztár előtt a MAO

mao_1.jpg

Egyedülálló online koncerttel, négy neves szólistával tisztelgett Joe Henderson, a húsz éve elhunyt szaxofonos előtt a Modern Art Orchestra (MAO) január 17-én. 

Az est vendégelőadói - Bob Mintzer, Tony Lakatos, Rick Margitza és Bolla Gábor - kifejezetten erre az alkalomra készített hang- és videófelvételeik a MAO élő muzsikájába integrálva hallhatók a Budapest Music Centerben felvett koncerten - közölték a szervezők az MTI-vel.

Az esemény Joe Henderson amerikai tenorszaxofonos és zeneszerző nagyzenekari hangszereléseire összpontosít. Az előadás repertoárjának túlnyomó része Henderson Big Band című lemezéről származik. A kilencvenes években alkotott mű négy év alatt készült el és hatalmas érdeklődés övezte, hiszen a művész addigi életművéből teljes mértékben hiányzott a big band hangzás, amely nagyszerűen szólt a több generációból összeválogatott zenekar előadásában. A háromszoros Grammy-díjas dzsessz ikon pályafutása legtermékenyebb időszakában készült lemez az utolsó előtti volt a sorban. Joe Henderson 2001-ben 64 éves korában hunyt el betegségben.

 A január 17-i előadás 20 óra 30 perckor kezdődött, a koncert a MAO Facebook oldalán meghallgatható.

forrás: MTI
Kiemelt kép: Modern Art Orchestra (fotó: bjc.hu)

Jazz – Elhunyt a Dave Brubeck Quartet bőgőse, Eugene ’The Senator’ Wright

4387_1.jpg

A Dave Brubeck Quartet klasszikus felállásának utolsó tagja, a bőgős Eugen Wright is elhunyt a közelmúltban. A csak Szenátorként ismert legenda 97 évesen hagyott itt bennünket, halálának hírét Brubeck családja jelentette be a Twitteren.

Wright 1923-ban született Chicagóban. Karrierje a Dukes of Swing nevű csapattal indult, ahol zenekar-vezetői szerep hárult rá, ezt követően autodidakta módon sajátította el a nagybőgőzés rejtelmeit és egyben a swing korszak legsikeresebb zenésze lett. Count Basie és Erroll Garner keze alatt is dolgozott, de játszott Billie Holiday-jel és Charlie Parkerrel is. Zenei sokoldalúságát mutatja, hogy a swing korszak után bebop-ot is játszott Sonny Stittel és a latin jazzbe is belekóstolt Cal Tjader oldalán.

A Dave Brubeck Quartet klasszikus felállásának tagjaként szerzett globális hírnevet, a zenekarvezető mellett Paul Desmond szaxofonossal és Joe Morello dobossal. 1958 és 1968 között 30 kiadványon szerepelt. Olyan nagysikerű szerzemények közreműködője volt, mint a Take Five, vagy a Blue Rondo à la Turk. 

fotó: Bill Wagg/Redferns

 

Kozma Orsi „felszabadította” Szentest

123734447_3361908017191087_6012037061722861111_o.jpg

A Zene-Világ-Zene programsorozat november 6-i előadásán Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét hozta a Hangversenyközpontba. A Jazz+Azzal, valamint a Cotton Club Singersszel országos népszerűséget szerző énekesnő pályafutásának legkiválóbb darabjait vitte színpadra a zeneiskola hangversenytermében. 

A koronavírus miatt meghozott korlátozások miatt 1/3-os kihasználtsággal, azaz mindösszesen 80 fő befogadóképességgel rendezte meg novemberi előadását a Hangversenyközpont. A közönség fegyelmezetten, minden előírást betartva tekintette meg Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét. Az énekesnő elárulta, az előadás címe többféle megközelítésből is értelmezhető: egyrészt utal a zenekar és a közönség találkozására, másrészről pedig az énekesnő és zene találkozására is. Bár - ahogy Orsi hozzátette – a repertoárt egy kicsit rockosra vették, azért a jazz és a funk stílusok is bőven szerephez jutottak, Szakos Krisztián kiváló szerzeményei mellett Dés László elévülhetetlen dalai is felcsendültek az este folyamán.

123918279_3361907953857760_6126599175464287886_o.jpg

A művésznőt Hárs Viktor basszusgitáros, nagybőgős, Pusztai Csaba dobos, Neumann Balázs billentyűs, zongorista és Fehér Géza gitáros kísérte. A koncert ráadásaként egy Sting slágerrel, az If You Love Somebody Set Them Free-vel búcsúzott az együttes. A dalba amolyan kórusként bekapcsolódott a helyi publikum is, akik az énekesnő vezetésével a sláger legismertebb sorait „átírva” Free Free, Szentes Free-t énekelve búcsúztak.

Búcsúzott a Hangversenyközpont is, legalábbis erre az évre biztosan, hiszen a kormány hétfői szigorító rendelkezései miatt a rendezvények minimum 30 napos felfüggesztése lépett hatályba, mely az idei utolsó Zene-Világ- Zene koncert dátumán is túl mutat, így 2020-ban a közönség előtt már nem nyitja meg kapuit az intézmény.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Vigye haza a zenét a Hangversenyközpontból!

Elindult a Music-World-Music Store

120552736_3261102947271595_885222991330608082_o.jpg

Music-World-Music Store néven új szegmenssel bővül a Szentesi Hangversenyközpont kínálata. Több sikeres együttműködésnek köszönhetően az idei évtől haza is viheti kedvenc előadójának kiadványát. A kollekciót Arató Mátyás, a Hangversenyközpont munkatársa koordinálja, őt kérdeztük az újdonságról.

– Ha napjainkban körbenézünk egy-egy Szentes kaliberű városban, érezhető, hogy egyre-inkább felszámolják a lemezboltok kínálatát. Aki ma zenét akar vásárolni, annak leginkább az egyik legnagyobb hazai olajcég benzinkútjaira kell kilátogatni. Én úgy látom azonban, hogy a Hangversenyközpont közönsége az a réteg, aki szeret kézzel fogható formában zenét fogyasztani. Úgy gondoltuk, a Music-World-Music Store az egyik legjobb lehetőség arra, hogy egy rögtönzött „lemezboltot” is a látogatóink rendelkezésére bocsáthassunk – kezdi Matyi. 

Megtudtuk, a kínálat leginkább a népzenei, jazz, blues és világzenei műfajok hazai kiadványaiból (CD és hanglemez) áll. A CD-ket a legtöbb esetben forgalmazói áron, haszon nélkül kínálja a hangversenyközpont csapata. A készletet folyamatosan monitorozzák és értékesítés után újból feltöltik, ezen felül idővel újabb és újabb kiadványok is a polcokra kerülnek majd.  

– Az elsődleges célunk egyfajta kulturmisszió, annak érdekében, hogy ne „haljon ki” a zenefogyasztás e formája. Nagy segítségre volt ebben az elképzelésünkben Endrédi Péter barátunk, valamint a Trottel Records és a Budapest Vinyl is vevő volt az elképzeléseinkre, így e sikeres kooperációk mentén tudtuk elindítani a Music-World-Music Store-t mely már várja a zeneszerető és zenefogyasztó közönséget – zárta gondolatait Matyi.A Music-World-Music Store kínálatát elérik a Hangversenyközpont weboldalán, illetve hivatalos Facebook oldalán is.

Sebők Tamás

Ösztönből eredő mediterrán dallamok - Szentesen ad koncertet a Bujdosó Trió

204449_505198326190859_665147371_o.jpg

 

A Zene Világnapi ünnepi előadás után október 9-én a Zene Világ Zene Graffiti sorozat is elstartol az idei esztendőben, egy az alternatív zenei világ legnagyobb nagyágyúit tömörítő csapat, a Bujdosó Trió koncertjével. Az előadást a megszokottól, az ifjúsági ház pódiumtermétől eltérően a Hangversenyközpontban rendezik meg pénteken 20 órától.

Bizánci szörf rock. A némileg DIY zenei meghatározás hallatán elsőre mondhatni sötétben tapogatózna mindenki, vajon ebből mi fog kisülni? A Bujdosó Trió zenéjét talán pont annyira nehéz stílusok közé szorítani, mint megfejteni a fent említett műfajt, egy azonban biztos. A zene őszinte, szívből jön és piszkosul egyedi. De közelítsük meg azért ezt a zenei világot. Van itt jókora mediterrán mámor, közel-keleti bűvölet, bőkezűen adagolt pszichedelia és egy olyan tényező, amely minden koncertet, minden előadást egy kicsit egyedivé varázsol: az improvizáció.

A zenekar 2011 óta van jelen a hazai zenei életben, az alternatív zenei, a jazz és a világzenei színtér elismert muzsikusaiból alakult meg. A csapat frontembere, Bujdosó János neve az alternatív-rock műfaj kedvelőinek ismerősen csenghet, az Európa Kiadó gitárosaként letette névjegyét a zeneiparban. Eddig 3 szerzői albuma jelent meg, de számos egyéb lemezen is szerepel zeneszerzőként, vagy társszerzőként, sőt jónéhány filmhez is komponált kísérőzenét.

Október 9-én a Hangversenyközpont közönségét varázsolja el zenekarával. A koncert a 2020-2021-es Zene-Világ-Zene bérlettel ingyenesen látogatható.

 

(A koncert facebook eseményéhez katt a képre!)

bujdoso2020-2.jpg

Megnyílik a Nemzeti Amnézia Intézete! - A Bujdosó Trio Szentesen (2020.10.09)

2020. szeptember 28. - Hangversenyközpont

27625453_1913565882020756_3344026987437619503_o.jpg

Kitaláltátok! A trió tavaly, közösségi finanszírozásban megjelent lemezének magyarított címével igyekeztem felkelteni a figyelmeteket! (Eredeti nyelven: National Amnesia Institute). „Mediterrán mámor, közel-keleti révület, álomszerű rumba, bőkezűen adagolt pszichedelia, improvizatív kalandozások - ilyen világokat idéz a Bujdosó Trió különleges, eltéveszthetetlenül egyedi zenéje.” Ez pedig a trió facebook-bemutatkozásának első mondata. Mondjuk, a közel-keleti révületre önmagában nem fizetnék be szabad elhatározásomból, de a külön bejáratú bolondériám már csak ilyen. Ami azonban annál nagyságrendekkel fontosabb: a fenti, szövegkörnyezetéből kiragadott mondat szemléletesen foglalja össze a muzsikájuk lényegét, köszönhetően a zenekarvezető, gitáros, a magyar zenei underground világában jól ismert Bujdosó János merészen ösztönös és finom megoldásokkal tarkított, technikás játékának.

Ha pedig egyetlen mondatban kellene összefoglalnom a ténykedése eredményét, a Trottel Records szlogenjét venném kölcsön: „Érdekes zenék, kíváncsi embereknek”. Azon az alapon is, hogy ennél a kiadónál jelent meg a Bujdosó János filmzenéit tartalmazó CD, A szabadság sárgája címmel. És ha már itt tartunk, megjegyzem: a korábban említett, igen izgalmas új anyag is filmzene-szerűen eklektikus, effektekkel gazdagon megszórt.

Persze, Bujdosó nem minden muzsikája ilyen. Így a 2012-es trió-lemezén hallható sem, amelyik izgalmasan populáris (ám közel sem sablonosan szimpla) jazz, Gold for Leslie a címe. Mondjuk, a Pop Ivan nevű formációja 2001-es albumáról a popularitás semmiképp sem mondható el, sőt. Mégis, ennek következtében jöttek a felettébb változatos felkérések, munkák, partnerségek, zenekarok. Néhány név a teljesség igénye nélkül, hiszen az összeset macerás meló lenne összehozni: Egy Kiss Erzsi Zene, Kistehén, Specko Jedno, és ami jelenleg is működik vele, az Európa Kiadó.

Az utóbbiról jut eszembe: János a viszonylag egyszerű muzsikákat is egyéni hangon, utánozhatatlanul képes tolni. Belecsempészi, meghúzza gyakran a váratlant, színez, mint a csapat-sportokban a klasszis játékmesterek. Mégis, ő a jazzben vagy a jazz-közeli zenékben lubickol igazán.

A szentesi koncerten (ahogyan az új albumon is) a bőgős Szerető Dániel, és a fiatal dobos, Klausz Ádám lesznek a társai. Figyelem! A korábbi tervektől eltérően a Zeneiskolában rendezik az előadást október 9-én, 20 órai kezdettel, amelyre a bérletesek – természetesen – külön térítés nélkül látogathatnak el.

És hogy milyen típusú élményekkel térhetnek majd haza? Remélem, a többség azt fogja mondani, miután nem hitt az összes fülének, hogy „ilyen gitáros pedig nincsen is”. Holott itt mocorog közöttünk, már mióta! Én legalábbis az első Szigetes Pop Ivan-buli óta érzem a maga csendességben is erősen hangsúlyos jelenlétét.

Olasz Sándor

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

bujdoso2020-2.jpg

 

A zene örök gyógyszer a lelkünknek

Élő koncertet adott a Molnár Dixieland Band a Zene Ünnepén

105884922_2965630773485482_8287445926273701948_o.jpg

Ismét megnyitotta kapuit közönsége előtt a szentesi Hangversenyközpont, június 21-én, a Zene Ünnepén a Molnár Dixieland Band koncertjével zárult a Zene-Világ-Zene sorozat idei évada.

Március közepe óta némán és hatalmas türelemmel várta a korlátozások megszűnését a Hangversenyközpont, és bár úgy tűnt a Zene Ünnepét zárt ajtók mögött, az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva ünnepli a város, a koncertet megelőző napok rendelkezései lehetővé tették, hogy a közönség a helyszínen élvezhesse a Molnár Dixieland Band műsorát. Szabó Zoltán Ferenc polgármester a koncertet megelőzően ünnepi gondolatait osztotta meg a közönséggel. –  Nagyon nehéz időszakon van túl az ország és Szentes városa is. Az összes oktatási, kulturális és sportintézményeinket be kellett zárnunk. Büszke vagyok arra, hogy Szentes a járványügyi időszakot követően elsőként lépett nagyon sok mindenben, és ez a ma esti koncert is bizonyos tekintetben az elsőnek számít. Hosszú hetek tárgyalásai állnak a rendezvény mögött, és örülök, hogy a Zene Ünnepén közösen tekinthetjük meg a Molnár Dixieland Band koncertjét itt, a Hangversenyteremben – hangzottak el a polgármester szavai.

A Hangversenyközpont 13 éves fennállása alatt nem voltunk ilyen nehéz szituációban – ezt már Kertész Ákos intézményvezető mondja megnyitójában. – Úgy gondolom, az utóbbi időszak több volt annál, minthogy korlátozták mindennapjainkat. A járványhelyzet megfosztott bennünket azoktól az élményektől, melyektől igazán érző emberek lehetünk. Mi más, ha nem a kultúra az, amely minden nap ápolja az emberi lelket. Manapság számos platform rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy pótoljuk az élő zene jelentette űrt, de lássuk be, a Facebook előtt azért ez mégsem kelt ugyanolyan hatást – fogalmazott a Hangversenyközpont vezetője.

105822503_2965631186818774_2525557133148309007_o.jpg

A szegedi Molnár Dixieland Band hosszú évek óta visszatérő fellépője a Zene-Világ-Zene sorozatnak. A századeleji jazz-zene hazai helytartói mindig pompás hangulatot varázsoltak a helyi közönségnek. Molnár Gyula zenekarvezető egy szájmaszkban lépett a színpadra melyet a korlátozások megszűnésének jelképeként vett le, ahogy mondta: „Ha ez rajtam van, nem tudom megszólaltatni a hangszerem.”

Az együttes a XX. század elején New Orleans-ból induló stílus jeles képviselője immáron 56 éve töretlenül vannak jelen a hazai zenei vérkeringésben. Koncertjüket a Perzsa vásár című operasláger feldolgozásával indították. Ahogy a zenekar vezetője elmondta, az egyes népek zenéje is hatást gyakorolt az együttesre, repertoárjukat ékesítették magyar, orosz és francia dalok feldolgozásai, de Oscar Peterson egyik kissé feledésbe merült „himnusza”, a Hymn to Freedom, vagy Acker Bilk slágere, a Creol Jazz is felcsendült sajátos előadásukban. A műsort a leginkább rock ’n’ rollos stílusjegyeket magában hordozó Bring Me Sunshine zárta.

A koncertet a Szentes TV és a Kurca TV élőben közvetítette.

104817670_2965631590152067_3990157158278681906_o.jpg 

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Ál Live Zene-Világ-Zene: De ki az a Mrs. Columbo?

mrscolombo.jpg

Ezúttal a 2013-ban ’Az év hazai jazz albuma’ kategóriában Fonogram-díjat nyert Mrs. Columbo koncertjét elevenítjük fel Ál-Live Zene-Világ-Zene rovatunkban. Pénteken 19 órától három gyönyörű hölgy lép a Hangversenyközpont virtuális színpadára, ne maradjanak le róla. Addig is íme egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Ami nem sikerült anno a tévében (ma DVD-n) megkedvelt Columbo nyomozónak, sikerült Pély Barnának! Nevezetesen: beházasodnia a Mrs. Columbo zenekarba, annak énekesnőjét, Galambos Dorinát véve feleségül. Ennyit témánk bulvár-szegmenséről, amit a legnépszerűbb sajtóféleség a lehető legalaposabban kivesézett nemrég. Olyannyira, hogy számunkra nem hagyott csámcsogni valót a kizárólagos tulajdonukat képező Megasztár-gumicsonton.

Jól tették, mert így máris a lényegre térhetünk: szeptember 27-én pénteken 19 órakor a megszokott helyszínen, a Zeneiskolában elindul a várva várt Zene-Világ-Zene 2013-2014-es évada, mégpedig a Mrs. Columboval!

Mért jó nekünk ez a kezdés? Azért, mert amíg a krimisorozatban csupán láthatatlan szereplő: szóbeszéd tárgya volt a nyomozó felesége, a Mrs. Culumbo a maga hús-vér valójában jelenik meg előttünk!

Komolyra fordítva a szót: a csapat tagjai – három lány, aki zenél, meg a fiú, aki dobol - (bocs, most ígértem, hogy komolyra fordítom) tudnak valamit, amelynek eredményeképp hasonló felállású zenekar nem érdemelte ki még a magyar Fonogram-díjat. Márpedig ez történt (mégpedig az idén), köszönhetően a tavalyi lemezüknek, amelyen Dorinán kívül a virtuóz, sokoldalú zongorista Sárközi Fanni, a bőgőn Hudák Zsófi játszik, Kovács Norbert pedig a dobok mögül tesz hozzá „néha” a csajok teljesítményéhez. Nem mellesleg – amint láthatták a közszolgálati tévében – a Játszd újra! című számuk bekerült az Eurovíziós Dalverseny magyarországi elődöntőjének legjobb 30 dala közé.

Kiderült a CD-ről, hogy a Megasztárba dögös rocker-lányként berobbant Dorina remekül megtanult jazzt énekelni idő közben. A többiek pedig egyszerűen felnőttek a feladathoz, ami ebben a formában megint csak nem teljesen igaz. A jazz-sztenderdek rovására ugyanis alaposan kicserélték a repertoárjukat. A saját szerzeményeken kívül 30Y, Queen, vagy éppenséggel Beatles feldolgozás várható tőlük. Speciális műsorukkal a patinás BJC-ben (Budapest Jazz Club) is felléptek már, irigylésre méltó sikert aratva, egyszersmind bebizonyítva, hogy a nagyvilágban smooth-nak nevezett „könnyű” jazz képes minőségi lenni, csak akarni kell!

A koncertsorozat további fellépői névsorának ismeretében szívesen ragoznám, mennyire érdemes erre az évadra is bérletet venni és mennyiért, ám kénytelen vagyok egy boldog emlékű punkzenekar nevével (vissza)élni: Hatóságilag Tilos! Az Internet (meg a reklámok) segítségével azonban semmi lényeges nem marad titokban az érdeklődők előtt.

Olasz Sándor
fotó:Mrs. Columbo Facebook

Ál Live Zene-Világ-Zene: Coppola cimbalmosa (2008)

large_0828_b_k_g_c_b.jpg

Ez alkalommal a szentesi Hangversenyközpont egyik olyan előadásával folytatjuk az Ál Live Zene-Világ-Zene rendhagyó  virtuális sorozatát, melyet az elsők között tekinthetett meg a közönség a hangversenyteremben. Időgépünket ezen a héten 2008. november 28-ra állítjuk vissza, és Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band előadásával várjuk önöket a képernyő elé pénteken 19 órától. Addig is egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Egyes muzsikus cigánycsaládokban hegedűvonót szokás adni az újszülött kezébe. Amelyik rajkó ráfog, abból a hiedelem szerint muzsikus válik! Nem tudom, Balogh Kálmán kézbe kapta-e a vonót csecsemő korában, annyi azonban biztos, hogy a cimbalom-verőkkel ördögi virtuozitással bánik! És ez csak a dolog egyik része. A másik a hihetetlen stílusérzék, amelynek segítségével magabiztosan mozog a jazzben, a kortárs zenében, a világzenében és a népzenében egyaránt. A harmadik a legkülönbözőbb népek zenéinek sokasága, amelyeket ismer. A negyedik tényező pedig az a bravúr, ahogyan összeolvasztani, szintetizálni képes egymással össze nem illőnek hitt zenei világokat. Ahogyan a tavaly megjelent lemezén is tette (Aven Shavele a címe), amit a saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel készített. A káprázatosan sokszínű zeneanyagban gond nélkül megférnek - néhány ismert dallam között - térségünk népeinek zenéi, azok hol inkább jazzes, hol pedig az autentikushoz közelítő feldolgozásai, valamint népzenei ihletésű saját szerzemények, nívós világzenévé elegyedve.

Balogh Kálmán számtalan formációban szerepelt és szerepel zenekari tagként vagy vendégként. Játszott persze népzenében utazó zenekarokban (Jánosi, Ökrös, Téka, Méta, Muzsikás, Vízöntő, Zsarátnok, Vasmalom, Fonó, Üsztürü), de közreműködött az egyedülállóan különleges Vágtázó Csodaszarvas immár „bearanyozódott" első lemezén, valamint a Fonogram-díjas Napra albumán is. (A 2007-ben a legjobb világzenei albumának járó díjat kapott folkrock banda muzsikája annyira megtetszett neki, hogy oda maga ajánlkozott.) Dolgozott spanyol muzsikusokkal és táncosokkal, sőt Amerikában felfigyeltek Kálmán kivételes tehetségére. Nem csak koncertkörútra hívták, de a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola kifejezetten az ő játékát akarta új filmjének zenéjéhez.

Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band november 28-án, pénteken 19 órai kezdettel a Zene-világ-zene hangversenysorozat keretében ad fergetegesnek ígérkező koncertet a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont nagytermében.

Olasz Sándor

2017 - Szentesen az új Djabe!

djabe.jpg

Az 'Ál' Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozatban ez alkalommal nem lapozunk sokat vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében. A 2017-es évad egyik emlékezetes koncertjével várunk benneteket a képernyők elé április 10-én 19 órától, addig is itt egy kis ízelítő Olasz Sándortól.

Igen, volt „régi” is, tudjuk. Az Genesis egykori gitárosával, Steve Hackett-tel érkeztek Szentesre, és „szétvertük a házat” - nem csak a világhírű gitáros miatt, hiszen a Djabe maga is kitett magáért. A Djabe és Steve Hackett munkakapcsolata töretlen (irigylésre méltó nemzetközi szereplésük közben október elején Magyarországon is játszani fognak együtt), ám a zenekar összetétele átalakult – nem kicsit. Kvázi „sorcsere” történt, ahogyan az a jégkorongban szokás. A korábbi csapatból a zenekarvezető, gitáros Égerházi Attila maradt meg, vele egy másik kulcsfigura, a sokoldalú basszusgitáros, zeneszerző (zenei rendező stb.) Barabás Tamás.

Az új fiúk hárman vannak. Névsorba rendezve: Kaszás Péter – dob. A magyar zenei élet beváltott ígérete ő, aki nem kevés időt töltött Al DiMeola zenekarában! A jazzrock úttörője pedig nem vesz maga mellé akármilyen kvalitású muzsikust. Nos, Peti immár a Djabét erősíti!

Koós-Hutás Áron trombitán és szárnykürtön játszik. Jól tudják ezt azok a szerencsések, akik a szólólemezét vihették haza nyeremény gyanánt a Zene-Világ-Zene valamelyik előadásáról. Mindez úgy történhetett meg, hogy a koncertsorozat egyik támogatója a Gramy Records (újabb nevén: GR1993 Records), nem mellesleg a Djabe saját kiadója, amely Áron albumát is megjelentette. Mintha megérezték volna, hogy lesz még dolguk egymással.

Ha invenciózus billentyűst keresünk a magyar jazzben, Nagy János neve biztosan szóba kerül. Természetesen nem Szentes köztiszteletben álló, nyugalmazott igazgatójáról beszélünk, aki ugye, továbbra is koncertezik. Nem tudom, ismerik-e egymást a névrokonok, de azt gondolom: az elismerés egyaránt és kölcsönösen kijár nekik!

Marton László Távolodó szavaival élve: hát így!

Magánvélemény, de azt gondolom, a hegedűhang sokunknak hiányozni fog nekünk, akik a Djabét megszerettük az idők során. Mint tudjuk, Kovács Ferenc szólaltatta meg, aki már játszott a csapat első lemezén, de „rendes taggá” később vált. Zenei utóéletének érdekessége, hogy Steve Hackett meghívta őt és leányát, Sárát (aki szintén fellépett anno a szentesi közönség előtt) vendégmuzsikusnak az idén megjelent (egyébként remekül sikerült) lemezéhez (The Night Siren), egyetlen szám erejéig.

Ami pedig a Djabe új felállásban készült albumát illeti: nos, nem vacakoltak vele sokat. Rögtön az első koncertjüket rögzítették a Budapest Jazz Clubban, New Dimension Update Live címmel publikálva az eredményt. Ebből biztosan hoznak majd Szentesre is, de nem tartom kizártnak, hogy a hivatalosan október elején megjelenő, Steve Hackettel és Gulli Briemmel felvett Life is A Jurney című stúdióalbum is ott fog várakozni a lemezeket kínáló asztalon. Időben szólok, nehogy lemaradjunk valamiről, mert mondanom sem kell: ez az élményszámba menő esemény kihagyhatatlan, a vásárlás csak ráadás!

Nem indul rosszul a Zene-Világ-Zene újabb évada, ugye? (Elárulom: a folytatás sem lesz gyenge. Olyannyira nem, hogy szerénytelen véleményem szerint soha nem érte meg ennyire bérletet vásárolni!) Adós vagyok még a Djabe-koncert időpontjával: szeptember 29. (péntek)  óra. A helyszínről szívem szerint csak annyit mondanék: a szokásos, de számítok más településekről érkező vendégekre is. Tehát a koncert a Zeneiskola hangversenytermében kerül megrendezésre – a zenekar nívójához méltó technikai feltételek mellett.

Djabe - magyarul: szabadság! Szentesen? Ez igen, ezt szeretem, és már nem kifejezetten türelmesen várom!

 Olasz Sándor

SaxOrgan: Bachtól a jazzig

31321_124332150927904_5800167_n.jpg

fotó: SaxOrgan Facebook

Az ’Ál’ Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozata április 3-án folytatódik, amikor egészen 2013-ig lapozunk vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében és egy igen különleges duó koncertjével várunk benneteket a képernyők elé. Ehhez kapcsolódóan egy archív cikket hoztunk nektek Olasz Sándor tollából.

A címben jelzett szójáték nem a szaxofon fejlődéstörténetéről szóló kiállításra, hanem egy különleges koncertre invitál. A szaxofon és az orgona szokatlan, mondhatni ritkaságszámba menő hangszerpárosítása kerül ezúttal szentesi színpadra.

A SaxOrgan duó 2005 óta mûködik. Tagjai a zene egymástól látszólag távoli mûfajait képviselik. Nagy László Adrián a Margit körúti ferences templom orgonistája Budapesten. Zsemlye Sándor (alias Zsömi) vérbeli, ugyanakkor sokoldalú jazzmuzsikus, és ha olykor úgy hozza az élet, session-zenész. Neve a Fusióból, Ferenczi György és a Herfli Davidsonból, a „tévésztár” Teából, a blues-orientált Kiru Gotta Humble-ból, Vasvári Pál zenekarából, a 9:30 nevű formációból, Presser Gábor kísérõ zenekarából, vagy a Freestyle Chamber Orchestrából lehet ismerős.

A két muzsikus célja mégis egy: a jazz és a klasszikus zene közti korlátok átlépésével zenei világokat szintetizálni, közös nevezõre hozni, valamint a különbözõ stílusok réteg-közönségét megszólítani, segíteni a megnyílásban, a látszólag ellentétes pólusok meghatározásában. Ismert és kevésbé ismert művek átirataiban, újrafogalmazásában keresik a mélyebb, stílusoktól független invenciót és inspirációt. Megmutatják, hogy minden zenének közös a gyökere, az alapja, a különbségek pedig külsődlegesek csupán. A klasszikus zene kereteibe visszaültetik a mára leginkább a jazzben élő improvizációt, rögtönzést – ami annak idején nem volt idegen a „komoly” zenétõl sem. A duó műsorán egymás mellett szerepel Händel ária és magyar népdal feldolgozása, Bach-concerto lassú tétele jazz-improvizációval és Chick Corea jazz-kompozíciója „klasszicizálva”, Fauré vagy Rachmanyinov dala, és a tagok saját szerzeményei. A speciális hangszer-összeállítás – szaxofon és a „templomi” orgona – izgalmas, mégis jól harmonizáló hangzást eredményez. A szoprán- és altszaxofon mellett feltűnnek népi fúvós hangszerek is: a kaval, a tárogató és a duduk mind újabb és újabb élményt jelent a hallgatónak, amely tartósítható: hozni fognak ugyanis Szentesre a lemezükből!

A SaxOrgan muzsikája – amely Bachtól a jazzig vezet – a klasszikus zenéhez áll közelebb. Talán ezért is került a koncert csütörtöki napra: február 7-én, 19 órakor kezdõdik a Lajtha László Alapfokú Mûvészeti Iskola hangversenytermében, a Zene-Világ-Zene sorozat keretében. 

Olasz Sándor

Csaba Toth Bagi: Balkan Union

36504105_2147265755303523_7099878040355733504_o.jpg

A második „Csaba Toth Bagi – Balkan Union” DVD már nem „hivatalos kalóz” kiadvány. Neves német kiadó, az In-akustik vette szárnyai alá, és röpítheti az egekig – ha rajtunk múlna –, legalábbis minél magasabbra.

A koncert felvétele a Szegedi Nemzeti Színházban készült Mike Stern és Trilok Gurtu vendégszereplésével.

A „jazz-újszülöttek” kedvéért: a gitáros Mike Stern, ahogyan sokan mások, a jazz folyamatos megújítója, a nemrég minden idők legnagyobb jazz-muzsikusává választott Miles Davis oldalán vált ismertté világszerte. A legendás jazz-rock korszak hanyatlását követően, nyolcvanas évek elejétől annak közepéig tartott az együttműködésük. Ezt követően – Davis muzsikusai túlnyomó többségéhez hasonlóan – igen sikeres szólópályára lépett, „szabad idejében” másokat is segítve az előrelépésben.

Az indiai ütőhangszeres muzsikus, Trilok Gurtu szintén hatalmas karriert futott be a nemzetközi jazz-életben. Legyen itt elég John McLaughlin, Jan Garbarek partnereként, valamint az Oregon együttes tagjaként említenem a nevét.

A szegedi varázslatos este filmfelvétele a Tóth Bagi Csaba vezette Balkan Union társaságában, méltán keltette fel a nemzetközi terepen mozgó lemeztársaság figyelmét. Alighanem a képsorokon átütő, szerteáradó energia és a szemmel láthatóan felfokozott koncentráció tette, hogy a muzsika valójában egy magasabb dimenzióba tevődött át. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar fiúk nem csak hogy felnőttek a feladathoz, hanem a jazz-világsztárok egyenrangú partnereivé váltak a koncert idejére. Aki már látta, nem felejti el Kertész Ákos tekintetét, ahogyan közvetlen közelről próbálja ellesni Trilok Gurtu ütéstechnikáját a tablán, mintha valami káprázatos és tanulságos workshopot szemlélne. (Ha belegondolok, valóban: ez is belefér ebbe a buliba!) Emlékezetes perceket hozott a koncert vége felé kettejük hangszeres párbaja (számos, további érdekfeszítő részlet mellett, természetesen). A két gitárosé említését azért tartogattam idáig, hogy elmondhassam: mennyire szabadabb felfogásban tálalták az első Balkan Union-lemez címadó szerzeményét (Aved Ivenda), mint Al DiMeolával!

Akinek csak ezt a DVD-t sikerül megszereznie, összevetheti a két verziót, hiszen számos felvétel került rá a DiMeola neve által fémjelzett, egy évvel korábbi koncertről bónuszként (négy további bónusz-darabbal együtt), ráadásul gyakorlatilag egymást követik azok.

A DVD anyaga pedig nem kevesebb, mint a jazz és a balkáni alapú világzene műsorában különleges, arányaiban hibátlan fúziója (mondom ezt azzal együtt, hogy különböző felfogású és vérmérsékletű világsztárok játszanak rajta, akik közül valakinek több, másoknak kevesebb idejük maradt foglalkozni az „alapanyaggal”: az Aved Ivenda lemezzel), és amelybe néhol a magyar népzene is becsatlakozik, mégpedig a legkevésbé sem észrevétlenül, jelentéktelenül.

A kiadvány megvásárlása annyi nehézségbe ütközik, hogy az boltokban nem, hanem Tóth Bagi Csabáék koncertjein lehetséges csak. Tapasztalatból mondom: jól megtérülő szellemi befektetés a „dupla áldozat”!

Olasz Sándor

Egy hónapig ingyenesen elérhetők a Montreux Jazz Fesztivál legendás koncertjei

47a83aaf95306c0364f84ee176ce3e1f.jpg

A tervek szerint a héten jelentették volna be az 54. Montreux Jazz Fesztivál idei fellépőit. A neves zenei rendezvény 2020-as felvonása július 3. és 18. között zajlana. Bár elhalasztásról eddig nem érkezett hír, a fellépők névsorának bejelentését egy későbbi időpontban teszik meg a szervezők. 

Amolyan vigaszként azonban a globális helyzetre való tekintettel elérhetővé vált a neves zenei esemény 53 éves történelmének számos legendás koncertje. Egy promóciós kód felhasználását, valamint egy ingyenes regisztrációt (Facebook profilunkkal is bejelentkezhetünk) követően 30 napon keresztül ingyenesen tekintheti meg bárki a világon a Montreux-i koncerteket. A felhozatal szinte minden zenei stílus rajongóinak kedvez, a blues kedvelői lazulhatnak Gary Moore (1990), Etta James (1993), a The Moody Blues (1991) vagy a ZZ Top (2013) koncertjeire, a soul és a funk hívei pöröghetnek a Stax Records legendája, Isaac Hayes (2005), vagy James Brown (1981) előadására, de olyan modernkori kiválóságok fellépései is elérhetők, mint a Jack White által vezetett garázsrock csapat, a The Racounters (2008), vagy a fiatalok körében népszerű nu-metal együttes, a Korn (2004). A listán olyan további nagyágyúk szerepelnek a teljesség igénye nélkül, mint Carlos Santana, a Yes, a Deep Purple, a Stray Cats, Solomon Burke, a Jethro Tull, Alanis Morissette, Lou Reed, Quincy Jones vagy az Emerson Lake and Palmer.  

A Montreux Jazz Festival egyetemes történelmének koncertjeit ide kattintva tekinthetitek meg.

Sebők Tamás

86 éves korában elhunyt a kameruni afrojazz-legenda, Manu Dibango

manudibango.jpg

Március 24-én, kedden koronavírus következtében 86 éves korában elhunyt a legendás jazz-szaxofonos, Manu Dibango. Halálhírét hivatalos Facebook oldalán is megerősítették.

Kamerunban született, de zenei tanulmányait Párizsban kezdte 15 évesen. A zongora volt az első hangszere, ám ezt követően egy kölcsönkapott szaxofon határozta meg zenei irányultságát. A 70-es évek derekától kezdett lemezeket készíteni, pályafutása alatt, több mint 40 kiadványon szerepel. Turnézott az Africa Jazz kollektívával, színpadra lépett, Herbie Hancockkal és Fela Kutival, ezen felül afrojazz szaxofonosként elévülhetetlen érdemei voltak a kameruni zenei hagyományok népszerűsítésében.

1972-es Soul Makkosa című slágere több New York-i rádióállomást és a Billboard slágerlistáját is megjárta. Refrénjét előszeretettel „használták” olyan későbbi kiválóságok, mint Michael Jackson, vagy Rihanna, akiket Dibango be is perelt. A dal hatalmas szerepet játszott abban, hogy az afrikai zene teret hódítson Amerikában.   

Manu Dibango a párizsi kórházban hunyt el.

Sebők Tamás

Nem marad koncertek nélkül a Hangversenyközpont közönsége

index.jpg

’Ál’Live Zene-Világ-Zene. Ezzel a címmel indul útjára a szentesi Hangversenyközpont új digitális koncertsorozata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet a Zene-Világ-Zene programsorozatát is érintette, az évad 8 koncertje került elhalasztásra. Most azonban - egy kicsit a #maradjotthon kampány jegyében is - a szervezők minden zeneszerető otthonába eljuttatják az utóbbi 12 évad legkiválóbb koncertjeit. Az új kezdeményezésről Kertész Ákos vezető nyilatkozott.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a jelenlegi helyzet miatt sajnos tényszerűen nem tudunk koncertet rendezni. Ám aki ismeri a csapatot – és figyelemmel kísérte a munkánkat az elmúlt 12 évben - az láthatta, hogy komoly elhivatottság van bennünk annak tekintetében, hogy az üzenetet minden körülmények között közvetíteni tudjuk. Gyakorlatilag a koncertjeink leállását követően kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen módja lehetne, hogy ezt az üzenetet továbbra is közvetíteni tudjuk a közönség felé úgy, hogy sajnálatos módon nem találkozhatunk velük.

Mivel a Facebookon manapság egyre divatosabbá váltak az élő megosztások, live-stream-ek, ezért gondoltam, hogy egy kisebb szójátékkal élve egy ál-live stream-et indítunk, mely végül az ’Ál’Live Zene-Világ-Zene címet kapta, és nem véletlenül, az I Love kifejezésre utal. A sorozat lényege, hogy az elmúlt 12 év legemlékezetesebb koncertjeit kutatjuk fel az archívumunkból, ezeket teljes terjedelmükben közzétesszük a közösségi oldalunkon a szokásos időpontban: pénteken 19 órától.

Kertész Ákos hozzátette, így próbálják életben tartani azt az ars poetica-t, amit a Hangversenyközpont az elmúlt 12 évben igyekezett megteremteni. A vezető hangsúlyozta, ezek a koncertek az előadók hozzájárulásával kerülnek feltöltésre, és azt is elárulta, próbálnak a komoly-, a nép- és könnyűzene rajongóinak egyaránt kedvezni.

A sorozat március 27-én indul, a Fabula Rasa és Müller Péter Sziámi 2012 áprilisában adott koncertjével.

Sebők Tamás

 

"Mi magunk sem értjük, mi működik ilyen jól itt Szentesen"

89318136_2711846315530597_3195861538338504704_o.jpg

Talán az előzetes várakozásokat is felülmúlta március 6-án a Peet Project koncertje. A szemtelenül fiatal és szemtelenül tehetséges együttes koncertjét álló vastapssal köszönte meg a hazai publikum. Volt is okuk a hálálkodásra, valósággal kápráztatott a fővárosi ötös, ismét óriási bulit csináltak. Erről árulkodott az is, hogy a koncert után seperc alatt elfogytak a CD-k és percekig készültek a közös fotók is, mi pedig a zenekar énekesét, Ferencz Pétert, Peet-et kérdeztük az aktualitásokról.

– A közelmúltban jelentkeztetek az immáron hatodik nagylemezetekkel, kérlek, mesélj egy kicsit az Ups & Downs megszületéséről, az inspirációról!

– Az inspiráció Amerikából jött, mégis itthon készítettük el ezt az anyagot, ami azért is büszkeség számunkra, mert azok a sztárvendégek, akik ezen a lemezen szerepelnek, itthon, hazai környezetben dolgoztak velünk. Ahogy említetted, ez már a hatodik lemezünk, és az volt a fő célkitűzésünk hogy legalább azt a szintet tudjuk hozni, amit a korábbi albumaink esetében, illetve hogy új inspirációkat is szerezzünk ezáltal. Úgy érzem, a lehetőségeink, az amerikai kiutazások, az újabb és újabb kapcsolatok, amiket megteremtünk, a közös zenélések egy gördülékeny alkotói folyamatot eredményeznek. Több együttműködést előre megbeszéltünk, akár Michael Lington, akár Paul Brown esetében is. Említhetném Dezső Csabát is, aki a műfaj egyik hazai ásza, mind a mai napig koncertezik, úgy hogy a nyolcadik X-et tapossa. Óriási öröm számunkra, hogy vele dolgozhattunk. 

– Vegyük egy kicsit górcső alá ezt a lemezt. Ahogy már említettünk az Ups & Downs címet viseli, de vajon zeneileg is magában hordozza ezeket a végleteket?

– Igen elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen két egymástól távol álló tetőpontja van ennek a zenei világnak. Vannak balladisztikus, kicsit lassabb, és vannak a vidám, nagyon ritmusos, modern és nagyon funky dalok is. Ebből jött a lemez címe is. Van egy dal is rajta, ami egymagában nagyon jól reprezentálja ezt. ez a Bipolar, ami a turnén a koncertet indító dallá avanzsált.

– Milyen lehetőségeket, kapukat nyitott meg előttetek ennek a lemeznek a megjelenése?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy immáron második alkalommal vehettünk részt a kaliforniai Carmel borvidéken helyet kapott Jazz Weekender fesztiválon, aminek egy folytatása is lesz egy óceánjáró hajón az ősszel, ott is számítanak ránk a szervezők. Tulajdonképpen mind a két helyszínen a házi after party zenekar szerepkörét töltjük be. Nagyon nagy perspektívát látunk ezekben a koncertekben. Az idei évben további két meghívásunk van az egyik a méltán híres zongorista, producer, Brian Culbertson chicagoi fesztiváljára, ezen kívül pedig a los angelesi Catalina Island JazzTrax Festivalra is visszavárnak bennünket. Büszkén mondhatom, hogy már hagyományos módon, az 5. alkalommal mutathatjuk meg magunkat.

– Több ízben nyertetek díjat is ezen a fesztiválon…

Az év felfedezettje díját nyertük meg első alkalommal. Tulajdonképpen a JazzTrax egy fesztivál-franchise, több helyszínen rendezik meg, illetve egy smooth-jazz egy igazán hallgatott rádióállomás is tartozik hozzá. Tulajdonképpen ennek a közösségnek vannak különböző toplistái, szavazásai, ami már több, mint 30 éve működik. Az Év felfedezettje cím után a 2017-es Bad Boys of Budapest című lemezünkkel az Év albuma címet is elnyertük náluk.

88265974_2711845732197322_6568435052189843456_o.jpg

– Számtalan külföldi fellépést említettél, de felmerült bennem a kérdés, mi újság hazai fronton?

Küzdelmes a hazai piac. Igazából ennek a műfajnak Amerikában alakult ki egy hatalmas rajongótábora, és erre lehet is ilyen magas szintű rendezvényeket és vendéglátó egységeket építeni. Nagyon sok rádióállomás is hallgatható. Magyarországon ez a műfaj – nem mondom, hogy gyerekcipőben jár, de – megtalálta azt a szűk hazai réteget, akik befogadók e tekintetben. Sajnos úgy látom, hogy ez a réteg már hosszú ideje nem tágul.

– Van egyfajta kultúrmissziótok is?

– Természetesen szeretnénk megszólítani a fiatal generációt ezzel a stílussal. Ezen egyébként Amerikában is dolgoznak, nyilván ők könnyebb helyzetben vannak, hiszen ott rengeteg ember gyermekét az ilyesfajta muzsikára. Magyarországon ez azért küzdelmesebb, viszont mi pont ezért rakjuk bele a zenénkbe a fiatalos lendületet, a modern hangzásvilágot, - ami mellesleg a szívünkből jön - hogy ezáltal is meg tudjuk fogni a fiatal generációt.

– Úgy tűnik, hogy a szentesi Hangversenyközpont nyit felétek, hiszen a tavalyi év után ismét a Zene-Világ-Zene sorozat vendégei vagytok…

– Egy általunk nagyon sokat emlegetett koncert volt a legutóbbi. Nem számítottunk rá, hogy ilyen mértékű lesz az érdeklődés, a kiváló hangulatra meg még úgysem. Azt érzem, hogy nagyon sok reménységet adnak az ilyen pillanatok. Tulajdonképpen mi magunk sem nagyon értjük azt, hogy mi működik ilyen jól itt Szentesen, távol Budapesttől. Szeretném azt mondani, hogy a szentesi Hangversenyközpont egy nagyon jó példa sok más vidéki helyszínnek is, hiszen itt bizonyított, hogy lehet kiváló zenei életet csinálni a „tűztől távol” is.

fotók: Vecseri Ferenc
írta: Sebők Tamás

Amerika után Szentesen a fiatal titánok

10-peet2020.jpg

A Zene-Világ-Zene koncertsorozat tavalyi előadásán valósággal elkápráztatta a szentesi közönséget a fiatal titánokból álló jazz-funk-pop csapat, a Peet Project. A srácok a napokban jelentkeztek hatodik nagylemezükkel, melyen a világhírű jazzgitáros, Paul Brown is közreműködött. Kiváltságos helyzetben van tehát a hazai közönség, hiszen március 6-án az elsők között hallgathatja meg a fővárosi ötös új albumát, mely Ups & Downs címmel látott napvilágot. A zenekar tagjai egytől-egyig kiváló művészek. Zenéjük a dallamos pop, a jazz és a ritmusos funk közös egyvelegeként aposztrofálható. Kivételes tehetségükre 2013-ban a Catalina Island JazzTrax Festival Los Angeles 2013 zsűrije is felfigyelt, ’Az év debütáló előadója’ címmel jutalmazták a zenekart. A Peet Project zenéjének alapját a kiváló ritmusszekciót alkotó testvérpár, Gudics Martin és Gudics Marcell szolgáltatja, hozzájuk társul Ferencz Péter ’Peet’ éneke és hegedű-, valamint Závodi Attila szaxofon- és Magán Olivér billentyűjátéka. A tavalyi évben mutatott pazar előadás után hatalmas várakozással tekinthetünk erre a koncertre, melyet március 6-án, 19 órától rendeznek meg a Hangversenyközpontban.

Sebők Tamás

süti beállítások módosítása