Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

Zene-Világ-Zene


Lóci játszik – Szentesen ad koncertet a kibontott csokornyakkendős csapat

2022. március 27. - Hangversenyközpont

loci.jpg

A Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene Graffiti sorozata újabb állomásához érkezik ezen a hétvégén, április 2-án, szombaton napjaink egyik legkedveltebb formációja, a Fonogram-díjas Lóci játszik érkezik a művelődési központ előadótermébe.

Egy zenekar karrierjének talán legizgalmasabb pillanata, amikor “beindul a szekér” és erős lendületet vesz a sikerhez vezető emelkedőn. A Lóci Játszik zenekar három éve alatt, már egyértelmű jelek mutatták, hogy itt valami készül, hiszen Csorba Lóci névadó frontember, a VAN című mozi filmzenéjével megalapozta a közönség és a szakma figyelmét.

Ezt követte a Ki Mit Tube és a Cseh Tamás Program elismerése, egy sikeres turné a Margaret Islanddel közösen, majd fölényesen megnyerték a Veszprémi Utcazene Fesztivál közönségdíját.

A KROKODIL című második lemezükről már négy dal is bekerült a rádiókba és 2018-ban már az új szerzemények stúdiómunkái zajlanak. Az elmúlt év tökéletesen telt a zenekarnak, hiszen megnyerték a Fonogram “Év Felfedezettje” címet és a Szigetes Fesztiválok rangadóját, a Nagy-Szín-Padot is megnyerték, így idén nyáron az összes fesztiválon kiemelt helyeken léptek fel, ahogy például a VOLTon a Linkin Park előtt, a SZIGETen pedig PINK előtt, a Strand fesztiválon a Bastille előtt. Utóbbinak a hivatalos himnusza is a ´Nem táncolsz jobban´ slágerük egy nyári mutációja lett, ´Nem strandolsz´ jobban címmel.

A nyári történésekről az ´Annak Jobb´ című dalra készült egy “élményfilm” a koncertek és a backstage képeivel. Aki egyszer elmegy egy Lóci koncertre az szinte egyből rajongóvá válik és a kibontott csokornyakkendős csapat fellépésein, személyesen is átélheti a közönség, hogy milyen az, amikor a Lóci Játszik.

/forrás: Gold Record/

A színházba hozza új lemezét a Zűrös Banda

zb.jpg

A Tóth József Színház és Vigadó első nagyszabású koncertjére készül a szentesi Hangversenyközpont, október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából ugyanis a közelmúltban megnyílt patinás épületben mutatja be nagysikerű új lemezét a Zűrös Banda.

A 2021 címet viselő korong a legrangosabb világzenei albumok közé emelkedett, hiszen az International World Music Chart-on a 10 pozícióba kúszott fel. A szóban forgó listán 25 ország mintegy 50 rádiós szakembere értékeli az újonnan megjelenő kiadványokat. A ’2021’ az együttes második albuma, mely 5 évvel követi a debütáló művet és mely stílusában továbbra is hű a magyar, szerb, macedón, bolgár és román népdalokhoz.

A Hangversenyközpontnál már hagyomány, hogy nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan a népzene jut szerephez a zeneiskola hangversenytermében, most azonban a közelmúltban megnyílt Tóth József Színház és Vigadóban csendülnek fel a csodás dallamok Básits Branka, Bede Péter, Babcsán Bence, Varga Kornél, Boros Attila, és Kertész Ákos előadásában.

Fotó: Zűrös Banda

Szentes KultFESZT: Egy gazdag zenei éra újraidézése

logo_ff.jpg

Évek óta hagyomány már, hogy a Hangversenyközpont bőséges programsorozatában helyet kap egy-egy, a koncerttermektől egy lépéssel távolabb álló, azonban a zenéhez továbbra is hű esemény. Májusban a Szentes KultFESZT nevet viselő programra került volna sor, ám ezt a koronavírus-járvány korlátozásai miatt új időpontra, szeptemberre időzítették a szervezők. A városunk 30 évre visszatekintő zenei múltját megörökítő kiállításról a Hangversenyközpont vezetőjét, Kertész Ákost és az esemény ötletgazdáját, Arató Mátyást kérdeztük. 

Emlékeznek még a MÁV Kultúr, a VE-GA Pince, a legendás Graffiti Klub, az ifjúsági ház, az Alcatraz, a Jómadár, a Black, vagy a Buffalo koncertjeinek sajátos hangulatára? A Hangversenyközpont szeptemberben egy kiállítás keretében idézi fel a mára talán megkopott emlékeket. 

– Tavaly tavasszal találtam meg otthon egy dossziét, amibe több, a ’90-es évek elejéről származó koncertplakátot raktam el. Gondoltam majd jövőre megosztom a Facebookon, mint egy 30 éves visszatekintést – kezdi Matyi. – Később mégis arra jutottam, érdekesebb lehet, ha egy méltóbb ünnepet szervezünk ennek a jeles évfordulónak. Az ötletemmel megkerestem Ákost, majd közösen kitaláltuk, hogy ezt a 30 évet egy kiállítás és egy a köré felépített programsorozat formájában tesszük emlékezetessé. 

A város zenei életének sokszínűségét felölelő tárlat alapját a Matyi mellett több szentesi szervező által megálmodott koncertek, és a helyi szinten már-már legendásnak és kultikusnak számító helyszínek adják. A szervezők elárulták, sokan üdvözölték az ötletet és felajánlották segítségüket, az egykori kisebb klubok szervezői, és természetesen nagyon sok szentesi zenekar is hozzájárult a gyűjtemény létrejöttéhez. A fényképekből, szórólapokból, plakátokból, és néhány videófelvételből álló tárlat előreláthatólag szeptemberben nyílik meg a Tokácsli Galériában. 

Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője a projekthez kapcsolódóan kifejtette, Szentes azon szerencsés vidéki városok közé tartozik, amelynek van zenei múltja. – Az elmúlt 3 évtized kiváló, vállalkozó szellemű koncertszervezőinek munkáját örökíti meg ez kiállítás. Olyan emberekét, akik nemcsak komoly energiákat fektettek a koncertszervezésbe, hanem kultuszt is teremtettek Szentesen, legyen szó akár az alternatív-underground, vagy jazz- és komolyzenei műfajokról. Kiváló lehetőségnek érzem az eseményt arra, hogy visszaemlékezzünk Szentes zenei életének kellemes pillanataira – tette hozzá Ákos. 

Az eseményt a kapcsolódó programok teszik majd igazán KultFESZT-té: rocktörténeti előadás, könyvbemutató és természetesen a koncertek teremtik majd meg a hamisítatlan fesztivál-hangulatot. Részletekkel később jelentkezünk. 

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

Megjelent: Szentesi Élet - LIII. évfolyam 15. szám

Ál-Live Zene-Világ-Zene: Jazzlegendák Szentesen: a Super Trio

kepernyofoto_2021-03-24_10_55_32.png

Virtuális koncertsorozatunkban ez alkalommal egészen 2009-ig pörgetjük vissza az idő kerekét és a Hangversenyközpont egyik legikonikusabb előadását hozzuk el önöknek. Március 26-án, pénteken 19 órától közösségi médiafelületünkön a legendás Super Trio koncertjét hozzuk el önöknek melyet Olasz Sándor harangozott be a Szentesi Élet hasábjain...

Nem túlzás: nem csak a nevében szuper a trió! Görög „keresztapától” kapott néven a magyar jazz nagy öregjei koncerteznek a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpontban november 27-én pénteken, 19 órakor. Olyan művészek ők, akiknek a magyar és nemzetközi téren, évtizedek óta kifejtett teljesítményük alapján kijár a világsztár státusz!

A Super Trio csapatát a zongorista Vukán György, a nagybőgős Berkes Balázs és a dobos Kőszegi Imre alkotják. Vukán, aki hatvan éve koncertezik immár, civilben fogorvosként praktizál. Egyébként pedig ha kell, filmzeneszerző (pl. Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét), ha kell, Chopin alkotótársa a jazzben, ha kell, lemezkiadó, ha kell, ragtime-zongorista. Sokoldalúsága vitán felül áll tehát, és aki ismeri őt, tudja, hogy minden, az imént felsorolt területen 120 százalékban teljesít. Az engedmény fogalmát talán hírből sem ismeri. Életműve elismeréseként nemrégiben könyvet írtak róla, munkássága összefoglalásaként pedig CD-ből és DVD-ből álló box látott napvilágot.

Berkes Balázs a szó szoros értelmében a nagybőgő professzora, hiszen tanszékvezetőként több évtizede, számos kiemelkedő tudású nagybőgőst tanított, nevelt fel a Zeneakadémia jazz tanszékén. 46 éve Vukán muzsikus partnere, hiszen korábban másik közös formációjuk is volt.

A tanítás ürügyén hasonlóak mondhatók el Kőszegi Imréről is. Számtalan tanítványa mellett a mi Kertész Ákosunkat okította a dobolás művészetére. Felmerül a kérdés, hogy ha a tanítvány extra klasszissá vált, mi mindent tudhat a mester?

Ekkora kaliberű trióban kizárt az alkotóenergia szétaprózódása, annál valószínűbb a hatványozódása! Hosszú évtizedek rutinja és a zene iránti tisztelet és feltétlen alázat tetőzi be mindezt. Aligha kétséges tehát, hogy ritka élmény részeseivé válhatnak, akik jelenlétükkel tisztelik meg a magyar jazz sokat tapasztalt, kivételes képességű, legendás muzsikusait. 

Olasz Sándor

Elhunyt Dinnyés József, a magyar Bob Dylan

dinnyes.jpg

Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros – közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. Mint a publikációból kiderül, a szegedi születésű zenészt hétfőn, nemzeti ünnepünkön érte a halál.

Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. A hatvanas évek elején kezdett el énekelni, zenélni, majd 1966-ban társaival megalapították az Angyalok nevű formációt. Egy évvel később a magyar pol-beat fesztiválon második helyezést ért el Veress Miklóssal közösen szerzett dalával, a Karrierrel. Szerzeményeit egy szál akusztikus gitáron, szájharmonikával adta elő, emiatt egy időre magyar Bob Dylannek is nevezték.

Első kislemeze 1973-ban jelent meg, melyen két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Ebben az időszakban jórészt megzenésített versek és saját dalok jellemezték műsorait, országszerte színpadra lépett. Közéleti témájú szerzeményei miatt a cenzúra őt is elérte, első nagylemezét csak 1985-ben készíthette el. Korábbi szerzeményeit 1990 után sorra jelentette meg az Aranyalmás Kiadó.

Díjai, elismerései: A Magyar Kultúra Lovagja (2001), Kanizsa Pro Urbe emlékplakettje (2001), Béres Ferenc-díj (2003), Radnóti-díj – az irodalom népszerűsítéséért (2006), Nemzeti önazonosságunk védelmezője díszoklevél Erdélyben (2007), Balassi emlékérem (2008), NKA ösztöndíj (2012), A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018).

forrás: Wikipédia
Nyitókép: Dinnyés József 1974-ben. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

Telepítik a fénytechnikát a Hangversenyközpontban

_mg_4802.jpg

A közelmúltban a Hangversenyközpont a Szentesi Művelődési Központtal közösen nyújtott be pályázatot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, melynek köszönhetően közel 7 millió forint értékben újult meg a két intézmény fénytechnikai eszközparkja. A Hangversenyközpontban a héten kezdődött meg a berendezések cseréje, a munkálatokról Kertész Ákos intézményvezetőt kérdeztük.

– Hatalmas öröm számomra, hogy ilyen szempontból is előre tudtunk lépni. A Hangversenyközpont a nulláról épült ki szakmailag önálló intézménnyé, ezért a kezdetektől fogva figyeltünk arra, hogy az infrastruktúra úgy legyen kialakítva, hogy az megfeleljen a mai kihívásoknak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hangtechnikánk országos szinten is kimagasló minőséget képvisel, amit a kezdetekkor pályázati és önkormányzati forrásból sikerült megteremtenünk. Ám lényegesen kevesebb forrás jutott akkor a fénytechnikára, ami bár ma is megállja a helyét, sem minőségében, sem összetevőiben nem tud olyan magas szintet képviselni, mint a hangtechnikánk – kezdi Kertész Ákos.

_mg_4800.jpg

A vezető elárulta, régi vágya volt, hogy ez a terület is fejlődhessen és erre egy pályázati lehetőség nyújtott megoldást. – A művelődési központtal közösen pályáztunk, és nagy örömünkre sikeres elbírálást kaptunk. Intézményünket, azaz a Hangversenyközpontot érintő összeg teljes mértékben a fénytechnikára koncentrál. A fényvetők egy részét LED-esre cseréljük, ami egyrészt gazdaságosabb működést biztosít, hiszen kevesebb áramot vesznek fel, másrészt korlátlanul színezhetők – jegyzi meg Ákos. A beruházás keretében további 4 intelligens lámpát is instalállnak a Hangversenyközpontba, melyek előnye, hogy pultról irányíthatók és teljes szögben elforgathatók, ezáltal teljesen személyre szabottan, a zenekarok, formációk kérése szerint működtethetik azokat.

 _mg_4794.jpg

A munkálatok március 8-án kezdődtek, előreláthatólag a héten be is fejeződnek, és megkezdődhet a tesztüzem. Az új rendszert a művelődési központ munkatársai: Horváth Ferenc és Csákó-Balogh Lajos telepítik.

Sebők Tamás
Fotók: Vecseri Ferenc

Elhunyt Gonda János dzsesszzenész, zeneszerző, tanár

159177813_4501666539849775_756679824946098621_o-2.jpg

Elhunyt Gonda János Széchenyi- és Erkel-díjas zenepedagógus, zongoraművész, zeneszerző, a magyar dzsesszélet meghatározó alakja – közölte a Magyar Jazz Szövetség szerdán az MTI-vel. A szervezet közleménye szerint alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke hosszan tartó, évekig méltósággal viselt súlyos betegség következtében 89 évesen hunyt el szerdára virradóra. Halálhírét fia tudatta a szövetséggel.

Mint kiemelték, személyének elvesztése hatalmas fájdalom az egész magyar dzsessztársadalomnak. A hazai dzsesszélet és dzsesszoktatás meghatározó alakja 1932. január 11-én született Budapesten. A zeneművészeti főiskolán előbb zenetudományi, majd zongoraművészi diplomát szerzett. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakát, amely a műfaj elismerésével 1990-ben főiskolai, majd egyetemi szintre emelkedett.

1965-ben ő írta az első magyar nyelvű dzsesszelméleti és -történeti munkát, két évtizeden át szerkesztette a Jazz című szaklapot, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet.

Zongoristaként és zeneszerzőként is elismert volt. A Qualiton együttessel készítette a Modern Jazz-lemezsorozat első albumát, több formáció tagjaként koncertezett itthon és külföldön. Komponált filmzenét, musicalt, dalokat, színházi kísérőzenét, táncjátékokat és szimfonikus dzsesszművet. 1972 és 1984 között a Nemzetközi Jazzföderáció alelnöke volt, 1990-ben az újonnan alakult Magyar Jazz Szövetség elnökének választották meg.

Főbb lemezei közé tartoznak a Modern jazz sorozatban 1963 és 1969 között megjelent kiadványok, a Sámánének (1975), a Vonzások és választások (1980), a Solo Piano (1980), a Keyboard Music (1985), a Képek, emlékek (1999). Szextettjében együtt zenélt mások mellett Balázs Gáborral (basszusgitár), Berki Tamással (ének, gitár, dob), Kántor Péterrel (szaxofon), Dely Istvánnal (ütőhangszerek) és Kovács Gyulával (dob).

Számos filmhez is szerzett zenét, ezek között van a Nappali sötétség (1963, rendező Fábri Zoltán), a Sodrásban (1963, Gaál István, Sára Sándor), a Kedd (1963, Novák Márk), a Karambol (1964, Máriássy Félix), a Szentjános fejevétele (1966, Novák Márk), az Apa – Egy hit naplója (1966, Szabó István), A múmia közbeszól (1967, Oláh Gábor), a Szerelmesfilm (1970, Szabó István), a Mérsékelt égöv (1970, Kézdi-Kovács Zsolt), a Horizont (1971, Gábor Pál), az Aszfalt mese (1971, Török Ilona), A gyilkos a házban van (1971, Bán Róbert), az Utazás Jakabbal (1972, Gábor Pál), a Holnap lesz fácán (1974, Sára Sándor) és a Déryné, hol van? (1975, Maár Gyula).

Számos könyvet publikált/szerkesztett, ezek közé tartozott a Jazz – Történet, elmélet, gyakorlat (1965), a Mi a jazz? (1982), A populáris zene antológiája – Tanári segédkönyv az iskolai ének és a zeneiskolai oktatáshoz (1992), valamint a Jazzvilág (2004).

Gonda Jánost 1974-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992), valamint középkeresztje (2002) kitüntetést, a Szabó Gábor-díjat, a Budapestért Díjat, 2011-ben vehette át a Pernye András-díjat, 2012-ben pedig a Széchenyi-díjat.

(forrás: MTI)
fotó: Magyar Jazz Szövetség

Snétberger Ferenc - Vonósnégyessel készített koncertlemezt a világhírű gitárművész

27747420_1999733036720629_2453776771830072888_o.jpg

Hallgató címmel közös koncertlemeze jelenik meg Snétberger Ferencnek és a Keller Quartetnek. A Berlinben élő gitárművész és a vonósnégyes anyaga tematikájának középpontjában a gyász és a traszcendencia áll.

"A lemezt nyitó Népem emlékére (In Memory of My People) című darabot 1994-95-ben írtam, az elmúlt negyedszázad során többször előadtam különböző nagyzenekarokkal, 2000-ben a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Markus Stockhausennel közös lemezen meg is jelent. Amikor a Concerto Budapesttel koncerteztem, eszembe jutott, milyen jó lenne kvartettel is kipróbálni" - mondta Snétberger Ferenc az MTI-nek.

    Így került a képbe a Keller Quartet, amelyet a Concerto Budapesthez hasonlóan Keller András hegedűművész vezet. Ő már 2003-ban vezényelte a Népem emlékére című darabot Olaszországban, egy ottani nagyzenekar előadásában. Az együttműködés ötletét felkarolta Manfred Eicher, a világhírű német kiadó, az ECM vezetője és producere, és 2018 decemberében a Zeneakadémián tető alá hoztak egy koncertet, amely a gyász és a transzcendencia témáját járta körül.

    A koncert és a lemez nyitódarabját, a Népem emlékére című művet átjárja a klasszikus zene, a dzsessz, de erőteljesen megjelennek benne a szerző roma és szintó gyökerei is. A holokausztot megidéző darab ötletadója Simon Knoll izraeli zeneszerző volt, az ő inspirációja nyomán látogatott el Snétberger Buchenwaldba, az egykori koncentrációs táborba.

    "Knoll szeretett volna egy közös lemezt zsidó, indián, roma és örmény zeneszerzők műveivel, ez végül nem valósult meg, de én közben megírtam a saját részemet. A kiinduló, népdalszerű motívumot gyerekkoromban hallottam a nagymamámtól, ebből alakult ki a háromtételes darab. Nagyon sokáig, legalább két évig tartott, amíg elkészültem vele, Szakcsi Lakatos Béla is segített, ő hangszerelte. Alapvetően improvizációra épül" - idézte fel Snétberger Ferenc az MTI-nek.

    A koncerten elhangzó további műveket közösen választották ki, köztük volt Snétberger két másik szerzeménye, a szólógitárra írt Your Smile, a gitárra és nagyzenekarra írt 1. rapszódia, valamint Sosztakovics 8. (c-moll) vonósnégyese, John Dowland 16-17. századi ír-angol lantvirtuóz két műve és Samuel Barber 20. századi amerikai szerző Adagiója. Sosztakovics és Barber művét egyedül játszotta a Keller Quartet, amely a koncertre kiegészült Lázár Gyula nagybőgőssel.

    "Dowland nevével már egészen fiatalon találkoztam, tanulmányaim során kötelező volt néhány darabját eljátszani klasszikus gitáron. Négyszáz éve halt meg, de ma is nagyon modern hangzású műveket írt. A felvételen Fenyő László csellistával duóban adjuk elő az egyik darabját" - jegyezte meg a gitáros.

    Snétberger Ferenc kiemelte, hogy nagy élmény volt a Keller Quartettel (Keller András és Fenyő László mellett Környei Zsófia hegedűs és Homoki Gábor brácsás alkotja a formációt) együtt muzsikálni. A koncertfelvétel annyira jól sikerült, hogy utómunkára gyakorlatilag nem is volt szükség. "Jó lenne egy közös turné valamikor a jövőben, szívesen játszanék más darabokat is ebben az izgalmas felállásban".

    A gitárművész elmondta az MTI-nek, hogy a járvány kitörése, a karantén óta sokat gyakorol otthon, vannak számötletei, de nagyon frusztráló számára, hogy koncertjei lassan egy év óta elmaradnak. Utoljára tavaly márciusban a GetCloser Jazz Festen játszott, de már arra sem tudott eljönni triója két tagja, Anders Jormin svéd bőgős és Joey Baron amerikai dobos. "Joey szintén Berlinben van, nagyon ritkán találkozunk".

    "Hiányzik a tanítás is. A Snétberger Zenei Tehetség Központ és a mögötte álló Snétberger Alapítvány idén tízéves, sajnos az online kurzusok nem tudják pótolni a közös élő munkát, a zenekari gyakorlatokat, ami a legfontosabb lenne. A meghallgatások most úgy zajlanak, hogy a jelentkező diákok videót küldenek magukról, amin játszanak" - tette hozzá.

    Snétberger Ferenc Salgótarjánban született, néhány nappal ezelőtt volt 64 éves. Pályája négy évtizede tart, művészetében összetéveszthetetlen, bensőséges hangot teremtett, amelyben a klasszikus zenei előképzettség, a roma hagyomány, a flamenco és a dzsessz egyszerre van jelen. 1987 és 1993 között a Trio Stendhal tagja volt Dés László szaxofonossal és Horváth Kornél ütőhangszeressel. Később játszott együtt mások mellett Arild Andersennel, Paolo Vinacciával, Bobby McFerrinnel, Markus Stockhausennel. 2005-ben Liszt-díjat, 2014-ben Kossuth-díjat kapott.

    A Hallgató a tizenkettedik lemeze, az album Magyarországon a Hangvető terjesztésében február 12-én jelenik meg. A CD-hez tartozó füzetke fotóit Kleb Attila készítette.

A lemez előzetesét az alábbi videóban tekinthetik meg


forrás: MTI
fotó: Vecseri Ferenc

Jazz: Online koncerttel tisztelgett a 20 éve elhunyt világsztár előtt a MAO

mao_1.jpg

Egyedülálló online koncerttel, négy neves szólistával tisztelgett Joe Henderson, a húsz éve elhunyt szaxofonos előtt a Modern Art Orchestra (MAO) január 17-én. 

Az est vendégelőadói - Bob Mintzer, Tony Lakatos, Rick Margitza és Bolla Gábor - kifejezetten erre az alkalomra készített hang- és videófelvételeik a MAO élő muzsikájába integrálva hallhatók a Budapest Music Centerben felvett koncerten - közölték a szervezők az MTI-vel.

Az esemény Joe Henderson amerikai tenorszaxofonos és zeneszerző nagyzenekari hangszereléseire összpontosít. Az előadás repertoárjának túlnyomó része Henderson Big Band című lemezéről származik. A kilencvenes években alkotott mű négy év alatt készült el és hatalmas érdeklődés övezte, hiszen a művész addigi életművéből teljes mértékben hiányzott a big band hangzás, amely nagyszerűen szólt a több generációból összeválogatott zenekar előadásában. A háromszoros Grammy-díjas dzsessz ikon pályafutása legtermékenyebb időszakában készült lemez az utolsó előtti volt a sorban. Joe Henderson 2001-ben 64 éves korában hunyt el betegségben.

 A január 17-i előadás 20 óra 30 perckor kezdődött, a koncert a MAO Facebook oldalán meghallgatható.

forrás: MTI
Kiemelt kép: Modern Art Orchestra (fotó: bjc.hu)

AC/DC – Új videoklippel jelentkeztek a rock 'n' roll nagypapák

acdc-band2020.jpg

A napokban mutatták be legújabb videoklipjüket az ausztrál rock legendák. A Realize a zenekar legújabb albumának (Power Up) nyitódala, s egyben második kislemeze is. A dalt még novemberben mutatta be a zenekar a nagylemez előfutáraként. 

A legújabb videót a zenekartól jól megszokott módon, puritán környezetben rögzítették fekete-fehérben, és a fisheye (halszem) effekttel sem spóroltak. A videoklip Clemens Habichta rendező, valamint az AC/DC kreatív igazgatója, Josh Cheuse társrendezésében készült el és látott napvilágot január 14-én.  

Little G. Weevil - Kalandokkal teli könyvhöz új lemez is társult

2017-case-sit.jpg

Játssz tovább címmel könyvet írt kalandos blueszenészi életéről Little G Weevil. Az Amerikában is ismertté vált magyar előadó Play On című új lemezén vendégénekesek sora működik közre.  

A 43 éves gitáros az egyetlen európai zenész, akinek (2013-ban) sikerült megnyernie az International Blues Challenge elnevezésű memphisi nemzetközi blues zenei versenyt. Jelölték az amerikai Blues Music Awardra és 2014-es lemezével (Moving) a Blues Blast Music Awardra is.

"A szóló/duó kategóriában győztem az IBC-n, akusztikus gitárosként kerültem a köztudatba, ezért hívtak ide-oda játszani, holott a kezdetek óta elektromos zenekarral is fellépek. De kétségtelen, hogy ez a szóló akusztikus siker számos lehetőséget nyitott meg előttem" - mondta Little G Weevil (Szűcs Gábor) az MTI-nek.

Magyarországon 1996-tól vált a blues színtér egyre ismertebb szereplőjévé (Spo-Dee-O-Dee, Pure Blues), és Európában is több helyen játszott, majd 2004-ben költözött Amerikába, ahol az alabamai Magic City Blues egyesület segítségével indította el karrierjét. Előrejutását a kitartó munka és tehetség mellett szerencsés találkozások segítették.

"Valahogy mindig tudtam néhány lépésre előre gondolkodni. Maximalista vagyok, igyekeztem pozitív, inspiráló emberekkel körülvenni magamat, miközben külföldiként, magyarként eleve kétszeres hátrányból kellett helytállnom egy amerikai műfajban".

A Trubadúr Könyvek (Helikon Kiadó) gondozásában megjelent Játssz tovább című kötet az Amerikában népszerű urban reality stílusban, egyes szám első személyben, kvázi utcai nyelven íródott.
"Nagy hatással volt rám Cupcake Brown A Piece of Cake című regénye. Ez a könyv ugyanolyan őszinte és személyes, mint a blues muzsika. Eredetileg egy íróval dolgoztam együtt, de aztán úgy alakult, hogy az általam diktafonra mondott, majd legépelt szöveg alapján fogalmaztam vagy írtam újra részeket" - tette hozzá.

A megélhetés érdekében olykor mosogatott, majd takarítást szervezett a vendéglátóiparban (Amerika mellett Angliában is), miközben bluesgitárosként tizennégy évig élt és dolgozott az Egyesült Államokban, állandó fellépő volt a híres memphisi Beale Streeten, és több lemeze is sikert aratott. "Dalaimon, szövegeimen bárki betekintést nyerhet az életembe. A blues szövegcentrikus, történetmesélős zene, örülök, ha az üzenet, amit a számokban megfogalmazok, eljut az emberekhez".

A hatvanas-hetvenes évek amerikai blaxploitation filmek plakátjait idéző borítón Little G egy kenyai hölgyismerősével és sokat látott kisbuszával, a Choo Choo-val látható. "A könyvből is kiderül, hogy elítélem a rasszizmust, illetve az ember és ember közti megkülönböztetés bármely fajtáját. Személyes tapasztalataimat is leírom a témával kapcsolatban"

Két évvel ezelőtt hazaköltözött. Egyik gyermeke Amerikában él, így időről-időre visszamegy látogatóba, ezt most a járvány az év eleje óta nem tette lehetővé.

"Új lemezem, a Play On Amerikában is elérhető lesz, és ha van rá igény, szívesen visszamegyek turnézni, de az elkövetkező években inkább Közép-Európára, Magyarországra szeretnék fókuszálni" - mondta Little G. Weevil.

A december 31-én megjelenő album R&B, soul, funk stílusú dalait és szövegeit a zenész egy kivételével maga írta. Little G Weevil hetedik lemezén Premecz Mátyás (billentyűs hangszerek), Borsodi László (gitár), Pfeff Márton (basszusgitár) és Tímár Tamás (dob) kísérte. A vendégénekesek közül két dalban szerepel a jamaikai-angol Dionne Bennett; a vele közös Let It Raint, benne Martin Luther King Jr néhai afroamerikai polgárjogi harcos híres 1968-as memphisi beszédének részletével már áprilisban közzétette a gitáros.

"A járvány miatt hónapokat kellett várni, míg a munkát nyáron folytatni tudtuk. Korábban tradicionális bluest játszottam, a három évvel ezelőtti Something Poppin' lemezen próbálkoztam először a hetvenes-nyolcvanas évekre jellemző zenével, ami ugyanúgy blues alapú, pentaton skálás muzsika, csak a hangszerelés más" - fejtette ki.

Énekel a lemezen az angol Ian Siegal (New Rules), a hazai színtérről CéAnne (Love), Mohamed Fatima (You're the One), Jónás Vera (Break), Sena és a Mo' Gigs (Tou-Tou Rendezvous), Andelic Johathan és Fóris Rita, közreműködik a Jambalaya Horns fúvósszekció is. "Fontos volt, hogy a vendégek személyisége, amit munkásságukkal képviselnek illeszkedjen abba, amit közvetíteni szeretnék a muzsikámmal. Volt, akit nemrég fedeztem fel magamnak, de Fatimát, Senát, a Mo' Gigsből Gál Csaba Boogie-t még az Amerika előtti időszakból ismerem".

Little G Weevil az MTI-nek elmondta: a tervek szerint 2021-ben pótolják idén elmaradt lenmezbemutató koncertjüket a Müpában, és minél több klub- és fesztiválfellépést szeretne.

forrás: MTI
fotó: gweevil.com

 

Jazz – Elhunyt a Dave Brubeck Quartet bőgőse, Eugene ’The Senator’ Wright

4387_1.jpg

A Dave Brubeck Quartet klasszikus felállásának utolsó tagja, a bőgős Eugen Wright is elhunyt a közelmúltban. A csak Szenátorként ismert legenda 97 évesen hagyott itt bennünket, halálának hírét Brubeck családja jelentette be a Twitteren.

Wright 1923-ban született Chicagóban. Karrierje a Dukes of Swing nevű csapattal indult, ahol zenekar-vezetői szerep hárult rá, ezt követően autodidakta módon sajátította el a nagybőgőzés rejtelmeit és egyben a swing korszak legsikeresebb zenésze lett. Count Basie és Erroll Garner keze alatt is dolgozott, de játszott Billie Holiday-jel és Charlie Parkerrel is. Zenei sokoldalúságát mutatja, hogy a swing korszak után bebop-ot is játszott Sonny Stittel és a latin jazzbe is belekóstolt Cal Tjader oldalán.

A Dave Brubeck Quartet klasszikus felállásának tagjaként szerzett globális hírnevet, a zenekarvezető mellett Paul Desmond szaxofonossal és Joe Morello dobossal. 1958 és 1968 között 30 kiadványon szerepelt. Olyan nagysikerű szerzemények közreműködője volt, mint a Take Five, vagy a Blue Rondo à la Turk. 

fotó: Bill Wagg/Redferns

 

Bővített évaddal, nívós előadásokkal várja vendégeit a Hangversenyközpont

2020. augusztus 14. - Hangversenyközpont

dsc_3067.JPG

A járványügyi intézkedésekből fakadóan idő előtt zárult a szentesi Hangversenyközpont tavalyi évada, emiatt azonban 2020-2021-ben közel 30 előadással várja a zeneszerető közönséget az intézmény. A koncertekről, valamint a járványhelyzet zeneipari hatásairól Kertész Ákos intézményvezetővel beszélgettünk.

Egy zenei szempontból igen nehéz időszakban vagyunk még napjainkban is, és ez nyilvánvalóan egy olyan szezonális rendezvénysorozat létrejöttét is megnehezítette, mint a Zene-Világ-Zene és a Zene Világ-Zene Graffiti. Hogyan állt össze a 2020- 2021-es évad?

  Több szempontból is borús hónapok állnak mögöttünk, és talán az a legnehezebb a jelenlegi helyzetben, hogy nem mondhatjuk, hogy nincs előttünk ugyanilyen nehéz időszak. Mind a Hangversenyközpont vezetőjeként, mind előadóművészként elmondhatom, hogy talán soha nem jártam még ilyen cipőben. Úgy gondolom, az ember két dolgot tehet ilyen helyzetben: megvárhatja a fényt az alagút végén, vagy elébe megy a dolgoknak és bizakodva nekilát a munkának. Mi itt a Hangversenyközpontban utóbbi koncepciót próbáljuk követni és igyekeztünk összerakni egy olyan évadot, amely a rendezvények mennyiségében és minőségében is büszkén képviseli azokat a kvalitásokat, melyeket közel 13 éve próbálunk Szentesen megvalósítani.

Most leginkább mint zenészt kérdezlek, mit látsz a szakmán, mennyire kerültek nehéz helyzetbe a zeneművészek és ez milyen hatással van közeljövőre?

  Hatalmas a küzdés, nem csak Magyarországon, hanem világszinten. Azt gondolom, hogy hosszútávon beláthatatlan következményeket okoz az, ami ma ezt a szakmát sújtja. Meg kell találni azokat a lehetőségeket és azokat a kondíciókat, amik alapján a zeneipar tovább tud működni. Talán egy kicsit pesszimistán látom a dolgokat, de én most úgy érzem, hogy ez már nem lesz olyan, mint volt. Ami a legnehezebb, hogy a kultúra és a közművelődés az a szegmens, melyet egyszerűen nem lehet úgy megállítani, mint mondjuk egy gyártósort. A kultúrát és közművelődést nagyon nehéz defibrillálni. Ez egy összetett dolog. Nem csak magukról az előadókról beszélünk jelen esetben, hanem a technikai személyzet, a szervezők és több szakember megélhetéséről.

Mit tudhatunk általánosságban az új évadról?

  Bővült az előadásaink száma, természetesen került át olyan koncert is, ami az elmúlt évadban elmaradt, hiszen ezeket szeretnénk bepótolni. Már emiatt is mondhatjuk, hogy gazdagodott a sorozat, ám ezen felül mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti kínálata gyarapodott. Ez egészen pontosan 29 előadást tesz ki 2020-2021-ben.

programajanlo2020-2021.jpg

Milyen elképzelés útján állt össze az új sorozat?

  Az élőzene által nagyon sok közeget lehet érinteni, úgy érzem, hogy mindegyiknek meg is van a maga varázsa és természetesen a létjogosultsága. A Hangversenyközpont lassan 13 éve képviseli azt a szemléletet, miszerint a kezdetektől fogva koncerttermi rendezvényekkel próbálunk kikapcsolódást nyújtani a közönségünknek. Nem véletlenül, hiszen úgy érzem, ez egy másik minőséget és élményt jelent, és ehhez kimagasló minőségű koncertrepertoár társul.

Ha már szóba került a repertoárt, kérlek, mutasd be nekünk az idei évad koncertjeit pár szóban!

  Természetesen ragaszkodtam a határok feszegetéséhez. Ez egy nagyon jelentős kérdés számomra, hiszen így egy szervező azt a közönségréteget is képes bevonzani, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem járnak ilyen típusú koncertekre. Én úgy látom, hogy az utóbbi években mind a fiatal, mind a középkorú nézők száma is elkezdett növekedni, ami nagy örömmel tölt el. A Hangversenyterem, mint a zeneiskola intézményének része lehetőségeket nyújt arra, hogy a jazz-etno, a népzene és nívós színvonalat képviselő könnyűzenei műfajok mellett a komolyzenei koncertek, hangversenyek is képviseltessék magukat az évad során.
  A koncerttermi évad mellett az idei évben is lesz Graffiti sorozat, melynek egyik zászlóshajója Arató Mátyás kollégám, aki a kultikus szentesi szórakozóhely szellemiségét próbálja új helyszínen, az ifjúsági házban újjáéleszteni. Természetesen itt már merészebb produkciók is palettára kerülnek az underground műfajok széles skálájával. Egy kicsit előre haladva az időben, (és mint az a mellékelt plakáton is látható – a szerk.) egy Szentes KultFESZT elnevezésű esemény is helyet kapott a naptárban, mely tulajdonképpen egy mini-fesztivál, ahol a zene mellett egy kiállítás is megjelenik, mely a szentesi koncertszerveződés elmúlt 30 évét öleli fel. Úgy vélem, ez egy olyan újdonság, mellyel ezidáig senki nem találkozott a programjaink között, ezzel pedig megvalósul az, amit nagyon régóta szeretnék elérni, nevezetesen, hogy egy multikulturális jelleggel is bírjon a Hangversenyközpont.

A helyszínek tekintetében készülhetünk-e újdonságra ebben az esztendőben?

  A zeneiskola hangversenyterme, az ifjúsági ház, valamint a megyeháza kerthelyisége mellett az előzetes tervek szerint a majdan megnyíló Tóth József Színház és Vigadóban is megvalósul az évad néhány koncertje.

A szentesi Hangversenyközpont a hazai zenei életben is népszerű helyszín, erről árulkodik egy elismert fiatal zenekar sikeres pályázata is. Kérlek, mesélj a részletekről!

  Nagy örömmel jelenthetem be, hogy a közelmúltban zenekarok számára kiírt karanténkoncert-pályázaton az utóbbi években kétszer is az intézményünkben vendégeskedő Peet Projecttel közös beadványunkat sikeresen bírálták el. A pályázatnak az volt a kitétele, hogy egy preferált helyszínnel közösen együttműködve készüljön egy koncertfelvétel, mely elsősorban a helyszínt biztosító intézmény internetes oldalain, közösségi felületein kerüljön promotálásra. Ezt a koncertet hamarosan rögzíteni is fogjuk.

 

írta: Sebők Tamás
fotó: Vidovics Ferenc

„Amikor úgy érzed, besokalltál, és magad mögött hagynál mindent”

Ripoff Raskolnikov: I’ll Walk Away

ripoff.jpg

Nem szeretek itt lenni, így mi értelme lenne tovább itt maradni - erről a felismerésről szól Ripoff Raskolnikov I’ll Walk Away című száma egy nem mindennapi szemszögből. A melankolikus hangulatú blues dalhoz erdőben bolyongva forgattak különös atmoszférájú klipet.

Small World című lemezének utolsó dalához, az I’ll Walk Away-hez készített klipet Ripoff Raskolnikov. Bár a szám néhány mondata és hangulata akár a jelenlegi helyzetre is reflektálhatna, jóval korábban készült. „A legtöbb dalszerző általában olyasmiről ír, ami foglalkoztatja, ami erős érzelmeket vált ki belőle. Lehet ez sok minden, az utóbbi időben azonban volt pár olyan téma, amiről ezelőtt nem írtam.  Ez is egy, azok közül. A szöveg egy Alzheimer-kórban szenvedő idős asszony történetét meséli el, aki egy otthonban lakik. Egy szép napon azonban úgy dönt, hogy most aztán kisétál onnan, és világgá indul. A nem szeretek itt lenni, így mi értelme itt maradni érvelés azt hiszem, sokunknak ismerős lehet... A dal pusztán fikció, barátom, Reinhold Tritscher osztrák színházi rendező ötlete nyomán született. Ő évek óta több dalom születésekor „bábáskodik” mellettem. Egyébként az alaptörténethez hozzá tartozik, hogy édesanyám élete utolsó 10 évében demenciában szenvedett, ám sosem élt otthonban, és forradalmár sem volt. Így úgy érzem, a dal mégsem kapcsolódik az ő sorsához” – meséli Ripoff Raskolnikov.

A dalhoz Benkő Bálint és csapata készített klipet. „Az alapötletet egy, már az első hallgatásra bevillanó érzés, hangulat adta: amikor úgy érzed, besokalltál és magad mögött hagynál mindent. El is indulsz, majd mikor azon kapod magad, hogy elég távol kerültél a problémáidtól és önmagadtól is, hirtelen megkönnyebbülsz. Ám nemsokára újra ott találod magad, ahonnan elindultál. Ezt a menekülést egy meglehetősen eseménytelen, monoton loopban ábrázoljuk, ahogy Ripoff az erdőben bolyong. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantunk a helyszínre, az egész forgatásra egyetlen esős, ködös napunk volt - pont erre az időjárásra vártunk -, és mindössze háromszor tudtuk felvenni, mielőtt lement a nap” – meséli a rendező.  

Hogy legközelebb mikor hallhatjuk élő koncerten az I’ll Walk Away-t, az sajnos még kétséges. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva azonban szerda esténként Ripoff Raskolnikov a facebook oldalán streameli otthoni koncertjeit, melynek setlistjét minden héten egy-egy téma mentén válogatja össze.

A klip készítői: Dir: Bálint BENKŐ, DOP: Bálint OROSZ, 1st AC: Milan MARUSZKI, 2nd AC: Daniel ENDRE, Colorist: Csaba VICZE, VFX: Zsuzsanna BÁNYAI

 

Hetven éves Gryllus Dániel

dszzs20110621002-1.jpg

Gryllus Dániel (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Hetvenedik születésnapját ünnepli április 23-án Gryllus Dániel. A több mint ötven éve működő Kaláka együttes vezetője, zenésze a járvány miatti bezártságban is aktív és számos terve van a közeljövőre, közben pedig két jelentős díjat kapott.

A Kaláka tavalyi, 50. évfordulós jubileumi évében nagyon sokat dolgoztunk, koncerteztünk, stúdióztunk, ezért a január és a február a pihenésé volt. Március elején adtunk néhány koncertet, de a felsőbb hatalmak úgy döntöttek, legyen kicsit hosszabb ez a szabadság” – fogalmazott Gryllus Dániel az MTI-nek.

Mint megjegyezte, számára ez az időszak valóban a teljes karantént jelenti: több mint egy hónapja nem lépett ki a házuk kapuján, egész életében jelen lévő asztmája miatt még nagyobb kockázatnak van kitéve. A Várkert Bazárba április 26-ra tervezett 70. születésnapi koncertjét a járvány miatt ugyan le kellett mondai, a zenész a helyszín internetes oldalán húsvétkor egy héten át jelentkezett otthoni videókkal, amelyekben a Lackfi János szövegeire, imádságfüzérére írt dalait énekelte el saját citerakíséretével.

Ez egy meglehetősen intenzív munkasorozat volt, gyakorlatilag egy nap alatt kellett zenét szerezni, az erre a dallamra írt teljesen új szövegeket megtanulni és rögtön előadni. Reményeim szerint folytatni fogjuk Lackfi Jánossal a sorozatot és a jövőben rögzíteni tudjuk több zenésszel” – tette hozzá.

A Kaláka együttes (Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs, Becze Gábor) öt évtizedes munkásságát a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjjal ismerték el (húsz év után másodszor is), a Gryllus fivérek két héttel később a legjobb keresztény szellemiségű előadóknak járó Szikra-díjat kapták meg életművükért. Személyesen később vehetik át a kitüntetéseket.

Úgy tudom, korábban egyetlen zenekar sem kapott két alkalommal is Kossuth-díjat. Nagy megtiszteltetés ez, a kitartásunk van benne, hogy 2000 után is annyi mindent csináltunk, különböző esteket, turnékat, lemezeket. Talán az elmúlt húsz év még termékenyebb volt számunkra, mint az első harminc, sokkal inkább a magunk urai lettünk, mint korábban. A Szikra-díj azért kedves, mert bibliai témájú lemezeimen, a Pál apostolos, a hegyi beszédes vagy a zsoltáros anyagokon az Ószövetség és az Újszövetség egyaránt jelen van” – mondta Gryllus Dániel.

1991 tavaszán jelent meg a Kaláka vezetője által alapított Gryllus Kiadó első lemeze, a cég azóta nemcsak a zenekar és tagjai anyagait gondozza, hanem számos ismert előadó, köztük a Sebő együttes, Kobzos Kiss Tamás, Palya Bea, Bognár Szilvia, Ferenczi György és a Rackajam és Dévényi Ádám lemezeit is megjelentette. A Gryllus Kiadó túl van a 220 CD-n, az öt évtized alatt mintegy 1300 verset (mások mellett Kányádi Sándor, Kiss Anna, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Áprily Lajos költeményeit) megzenésített Kaláka pedig több mint harminc lemezt készített, a legutóbbi a tavaly év végi Békabúcsúztató volt. „A jó versek ma is népszerűek, Lackfi János vagy Szabó T. Anna új írásait ötven-hatvanezer ember olvassa el. A verséneklés tekintetében is optimista vagyok, miután közösségben vagyunk azokkal, akik hozzánk hasonlóan ezt művelik” – fogalmazott Gryllus Dániel.

A közeljövőre vonatkozó tervekről elmondta: motoszkál a fejében, hogy kellene csinálni egy turnét Kányádi Sándor bácsi nyomában címmel. „Érdemes lenne az útjait dokumentálni Erdélyben, Észak- és Dél-Amerikában és máshol is, egy ilyen sorozat címe lehetne Szabófalvától San Franciscóig, a Halottak napja Bécsben című verséből idézve. Szeretném azt is, ha tovább játszanánk a harminc éve műsoron lévő Pál apostolos anyagot Ferenczi Gyuriékkal és Szirtes Edina Mókussal.”

A 70. születésnapi koncert nem marad el, az új dátum október 28., a helyszín változatlanul a Várkert Bazár. A műsor sem változik: az egyik blokkban a Sumonyi Zoltán verseire írt bibliai dalok, a Tíz példázat című lemez anyagát adja elő Gryllus Dániel számos közreműködővel, a másikban a Weöres Sándor költői prózájának mondataiból írt dalsorozat hangzik el.

Az idei, június végére tervezett egri Kaláka Fesztivál, ami a 41. lett volna a sorban, biztosan elmarad. A Művészetek Völgyét, ahol a Kaláka Versudvar működik, egyelőre nem mondták le, az július második felében lenne. 

„A család, a közeli rokonság tizenöt fős, húsvétkor a zoom alkalmazás segítségével rendeztünk közös vacsorát. Hét különböző lakásból jelentkeztünk be, a képernyőn mindenki láthatott mindenkit. Gondolom, csütörtökön, a születésnapomon is lesz egy ilyen kapcsolás, amikor mindenki ott lesz, és felemeljük poharunkat egy virtuális koccintásra” – mondta végül Gryllus Dániel az MTI-nek.

forrás: MTI

Nincs napsütés – 81 éves korában elhunyt Bill Withers

bill-withers-obit.jpg

81 éves korában szívelégtelenségben elhunyt a soul legenda, Bill Withers. Karrierje során olyan kiváló slágereket írt, mint a Lean on Me, a Lovely Day vagy az Ain’t No Sunshine. A zenész halálhírét családja tudatta egy internetes közleményben.

Withers viszonylag rövid zenei karriert tudhatott magáénak, 7 éves pályafutása alatt 7 nagylemezt adott ki, majd 7 év szünetet követően az 1985-ben visszatért a Watching You Watching Me albummal, ám ezzel be is zárta tartalmas életművét. Három Grammy-díjat nyert, 2015-ben pedig beiktatták a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.

Egy szerető és odaadó apa és férj távozott közölünk. Bill képes volt a zenéjével  kapcsolatot teremteni az emberek között. Imádkozunk érte és reméljük, hogy ebben a nehéz időszakban is vigaszt nyújtanak dalai a rajongók számára. 

Sebők Tamás

Egy hónapig ingyenesen elérhetők a Montreux Jazz Fesztivál legendás koncertjei

47a83aaf95306c0364f84ee176ce3e1f.jpg

A tervek szerint a héten jelentették volna be az 54. Montreux Jazz Fesztivál idei fellépőit. A neves zenei rendezvény 2020-as felvonása július 3. és 18. között zajlana. Bár elhalasztásról eddig nem érkezett hír, a fellépők névsorának bejelentését egy későbbi időpontban teszik meg a szervezők. 

Amolyan vigaszként azonban a globális helyzetre való tekintettel elérhetővé vált a neves zenei esemény 53 éves történelmének számos legendás koncertje. Egy promóciós kód felhasználását, valamint egy ingyenes regisztrációt (Facebook profilunkkal is bejelentkezhetünk) követően 30 napon keresztül ingyenesen tekintheti meg bárki a világon a Montreux-i koncerteket. A felhozatal szinte minden zenei stílus rajongóinak kedvez, a blues kedvelői lazulhatnak Gary Moore (1990), Etta James (1993), a The Moody Blues (1991) vagy a ZZ Top (2013) koncertjeire, a soul és a funk hívei pöröghetnek a Stax Records legendája, Isaac Hayes (2005), vagy James Brown (1981) előadására, de olyan modernkori kiválóságok fellépései is elérhetők, mint a Jack White által vezetett garázsrock csapat, a The Racounters (2008), vagy a fiatalok körében népszerű nu-metal együttes, a Korn (2004). A listán olyan további nagyágyúk szerepelnek a teljesség igénye nélkül, mint Carlos Santana, a Yes, a Deep Purple, a Stray Cats, Solomon Burke, a Jethro Tull, Alanis Morissette, Lou Reed, Quincy Jones vagy az Emerson Lake and Palmer.  

A Montreux Jazz Festival egyetemes történelmének koncertjeit ide kattintva tekinthetitek meg.

Sebők Tamás

86 éves korában elhunyt a kameruni afrojazz-legenda, Manu Dibango

manudibango.jpg

Március 24-én, kedden koronavírus következtében 86 éves korában elhunyt a legendás jazz-szaxofonos, Manu Dibango. Halálhírét hivatalos Facebook oldalán is megerősítették.

Kamerunban született, de zenei tanulmányait Párizsban kezdte 15 évesen. A zongora volt az első hangszere, ám ezt követően egy kölcsönkapott szaxofon határozta meg zenei irányultságát. A 70-es évek derekától kezdett lemezeket készíteni, pályafutása alatt, több mint 40 kiadványon szerepel. Turnézott az Africa Jazz kollektívával, színpadra lépett, Herbie Hancockkal és Fela Kutival, ezen felül afrojazz szaxofonosként elévülhetetlen érdemei voltak a kameruni zenei hagyományok népszerűsítésében.

1972-es Soul Makkosa című slágere több New York-i rádióállomást és a Billboard slágerlistáját is megjárta. Refrénjét előszeretettel „használták” olyan későbbi kiválóságok, mint Michael Jackson, vagy Rihanna, akiket Dibango be is perelt. A dal hatalmas szerepet játszott abban, hogy az afrikai zene teret hódítson Amerikában.   

Manu Dibango a párizsi kórházban hunyt el.

Sebők Tamás

Könyv készül Anglia egyik legjobb énekesének karrierjéről

paulrodgers-website-slider-1-copy-1.jpg

A rockzene hőskorának egyik újabb oszlopos tagja örökíti meg hamarosan könyv formájában színes karrierjének történetét. Paul Rodgers a Free énekeseként vált világszinten ismertté, majd a Bad Company, a Firm és a Queen frontembereként is a színpadon kápráztatta a közönséget. A 70 éves énekes ma is kivételes és egyedülálló tehetségéről tesz tanúbizonyságot, fáradhatatlanul viszi tovább néhai zenésztársainak emlékét. 

Paul Rodgers Middlesbroughban született, blues zenén nevelkedett, testvérével kezdett zenélni. A 60-as évek második felében költözött Londonba, ahol Paul Kossoffal és Simon Kirke-kel közösen megalapították a Free-t. A zenekar a korszak egyik nagyágyúja lett, a Led Zeppelin mellett. 1972-ben először és utoljára hazánkban is koncerteztek, - egy nem épp a sikere miatt emlékezetes koncertet adtak – a Kisstadionban, ahol a Radics Bélával felálló Taurus volt az előzenekaruk.

Rogders azonban nem utoljára lépett fel magyar színpadra, 2004-ben a Queen énekeseként látogatott ismét Budapestre. Korábban azonban világraszóló sikereket ért el a Bad Companyval és a rockzene krémjét (Jimmy Page (Led Zeppelin) - gitár, Tony Franklin – Whitesnake, David Gilmour, Roy Harper – basszusgitár, Chris Slade -AC/DC - dobok) verbuváló csapattal, a Firmmel is.

Legújabb könyvében közel fél évszázad történetét meséli el, és a fenti sorok mind bizonyítják, nem lesz unalmas olvasmány...

írta: Sebők Tamás
fotó: paulrodgers.com

#neváltsvisszajegyet: új civil kezdeményezés az előadóművészekért

ticket.jpg

Az új koronavírus-járvány Magyarországra törésével tömegesen maradnak el a színházi előadások, koncertek, igen nehéz helyzetbe hozva ezzel az színművészeket, zenészeket, előadókat. Az ő megsegítésükre létrehozott civil kezdeményezés a #neváltsvisszajegyet.

Szerda délután Magyarország Kormánya veszélyhelyzet rendelt el az országban a koronavírus-járvány miatt. Számos korlátozást vezettek be azonnali hatállyal, ezek egyike volt a rendezvények korlátozása is. A rendelkezés értelmében a beltéren 100 főnél, kültéren 500 főnél nagyobb eseményeket törölni kell.

A rendelet óriási lavinát indított el, a legtöbb színház, koncertterem, klub több hetes szervezői munkája ment a levesbe egy pillanat alatt.

És bár az intézmények biztosították a közönséget arról, hogy a jegyek árát visszatérítik, a közösségi médiában ezzel egyidőben útjára indult egy felhívás, amely a társulatok, előadók, zenészek megsegítésére kéri azokat, akik a döntés miatt nem tudnak részt venni a korábban megváltott jegyükkel egy-egy programon.

Az egyik budapesti könnyűzenei klub programigazgatója az alábbiakat posztolta a Facebookra.

...mivel a jegybevétel egy elég fontos lába az amúgy sem könnyű helyzetben lévő kultúriparnak, szeretném azzal támogatni a színházakat, szervezőket, művészeket, hogy nem váltom vissza a belépőimet. Ha lehetőségem adódik, elmegyek majd a későbbi pótelőadásra, vagy ha nem, egyszerűen lemondok az árukról. Ha megteheted, tegyél így te is! #neváltsvisszajegyet

A kezdeményezéshez azóta több ismert kulturális személyiség, művész és számos cég is csatlakozott.

Sebők Tamás

Októberben hazánkban koncertezik Alanis Morissette

am.jpg

A közelmúltban jelentette be 2020-as európai turnéjának állomásait a kanadai-amerikai énekesnő, Alanis Morissette. A koncertkörút ugyan csak 13 várost érint, öröm számunkra, hogy hazánk ezúttal nem maradt ki a sorból, így október 12-én a Budapest Arénában láthatjuk a csodás hangú előadót.

Alanis Morissette 12 év után tér vissza Magyarországra, ahol a májusban megjelenő, kilencedik nagylemezét, a Such Pretty Forks In The Road-ot mutatja be. A 2020-as év azonban több szempontból is jelentős az énekesnő karrierjében, ugyanis idén 25 éve került a lemezboltok polcaira a Jagged Little Pill nagylemez, mely olyan ikonikus slágereket tartalmaz, mint az Ironic, a You Learn, vagy a You Oughta Know.

Tartalmas zenei karrierjének egyik kuriózuma a Jonathan Elias által készített The Prayer Cycle album. A spirituális-szimfonikus lemez érdekessége, hogy minden darab más nyelven íródott, Morissette pedig 4 dalban vállalt szerepet, kétszer franciául, egyszer németül, a korongot nyitó Mercy-ben pedig magyarul is megszólal. 

„Semmik vagyunk... Mindenek vagyunk... Én senki vagyok, de mindenki én vagyok” – csendülnek fel a sorok a dalban, ha kicsit nehezen kivehetően is. Az pedig csak hab a tortán, és óriási megtiszteltetés kicsiny hazánknak, hogy a fenti gondolatokat maga az énekesnő fordított le anyanyelvünkre.

És hogy miért került pont a magyar nyelv a latin, német, angol, francia vagy héber dalok mellé? Nem véletlenül. Alanis édesanyja ugyanis magyar származású volt, aki 1956-ban emigrált Kanadába.

Sebők Tamás

süti beállítások módosítása