Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai


Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Misztrál-koncert

2020. június 15. - Hangversenyközpont

misztral.jpg

Virtuális koncertmaratonunk utolsó epizódjához érünk június 19-én. Az Ál Live Zene-Világ-Zene sorozatot a Misztrál Együttes 2011-es ünnepi koncertjével zárjuk. A Bartók Béla-díjas, aranylemezes zenekar előadásáról Olasz Sándor írt beharangozót. A koncertet pénteken 19 órától a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán tekinthetik meg.

A tisztító tavaszi szél nevét viselő, 1997-ben alakult, számos díjat elnyert zenekar október 21-én, pénteken 19 órakor Szentesen is bemutatkozhat végre, mégpedig a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat bérleten kívül előadásán! Az alkalom ünnepi: legutóbbi forradalmunk évfordulójának elő-előestéje. Egyet biztosan tudok: a Misztrál meg fog felelni a felfokozott várakozásnak, és olyan előadást produkál majd, amely hangsúlyossá teszi ’56 méltóságát. Állításomat ők maguk igazolták előzetesen, mégpedig lemezeik és DVD-jük segítségével, amelyek között aranylemezzel fémjelzett is akad.

Ezek túlnyomó többségén bebizonyították, hogy ott a helyük abban az előkelő sorban, amelyet – mások mellett - a Sebő együttes, a Kaláka és a Szélkiáltó fémjelez. Ez a sor – az említett zenekari nevekből kitalálható - az énekelt verseké! A Misztrálra azonban különösen jellemző az alábbi, magyarra fordított Jethro Tull-sor (hiába, ki kellett bújnia valahol a rockernek belőlem): „a múltban él és a jövőbe mutat”! Janus Pannonius megzenésített verseinek például egy teljes CD-t szenteltek, csakúgy, mint Balassi Bálintnak és Dsida Jenőnek. (Utóbbi érdekessége, hogy az épp a Kaláka kiadójánál jelent meg, a Hangzó Helikon sorozatban.) Természetesen, más magyar költők verseihez is szívesen írtak zenét (Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Mécs László, Kassák Lajos, Nagy László, és még sorolhatnám). Színes műsort várok a fiúktól, amelyik úgy ad élményt, hogy gondolkodásra és befelé fordulásra készteti hallgatóit. Mindezt változatos hangszerelésben, hiszen az immár hagyományosnak számító gitárokon és ütőhangszereken kívül például hegedű, klarinét, doromb, cselló és koboz is a rendelkezésükre áll.

Ezek után nem árt tudni azt sem, hogy a zenekar rendezi Nagymaroson évről évre a Regejáró Misztrál Fesztivált.

És ha már Szentesre jön a csapat, délelőtt gyermekkoncertet is adnak ugyanazon a helyszínen, hiszen a legutóbbi albumuk, az Álomkófic minőségi gyermeklemez. De az egy másik történet, és egy másik koncert.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Újabb legendás zenész-vendég

sebo.jpg

Ezen a héten sem marad virtuális koncert nélkül a tisztelt közönségünk. Ez alkalommal 2015-be pörgetjük vissza a Zene-Világ-Zene időgépét, és a Sebő-együttes nemzeti ünnepünk tiszteletére adott előadásával várjuk önöket a képernyők elé, pénteken 19 órától. Addig is íme egy kis kedvcsináló Olasz Sándortól.

Ismét Kossuth-díjas zenészt üdvözölhetünk a városunkban. Olyan formátumú személyiséget, aki nélkül tán el sem indult volna a máig működő táncház-mozgalom, nem emelkedett volna ekkora rangra a magyar népzene-kultúra, és nem tartana ott a magyar világzenei kultúra sem (a maga sokszínűségével), ahol jelenleg tart. Sebő Ferenc érkezik hozzánk a róla elnevezett együttes élén október 22-én csütörtökön, hogy ünnepi koncertet adhasson társaival 19 órai kezdettel a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat „könnyűzenei” nyitányaként.

Ha az 1972-ben (a már más dimenzióban élő Halmos Béla társaságában) készült József Attila-lemezét Berek Katinak „adjuk”, elmondhatjuk, hogy a Sebő együttes stílust teremtett az első két lemezével, mégpedig két különbözőt. A cím nélküli első az autentikus népzenére irányította a figyelmet, azt pedig, hogy a beszédes című Énekelt versek miről szól, nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy a zenekar később az utóbbi irányzatot preferálta inkább, olyannyira, hogy a munkásságával (akarva-akaratlan) számos zenekar iránytűjévé, példaképévé vált. Közben persze maguk is tovább léptek. Nagy László, József Attila, Lázár Ervin: a költők, akiknek Sebőék önálló lemezt szenteltek, jó néhány további (koncepcionális) válogatás összeállítása mellett. A szentesi koncert műsora is minden bizonnyal ezeken az anyagokon alapul.

A mostani trió-formáció tagja egyébként (nem tegnap óta) a számos hangszert megszólaltatni tudó Barvich Iván, aki Guessous Majda Mária, alias Mesi együttesével az előző évadban járt nálunk. Az ő közbenjárásával jöhetett létre Sebő Ferenc – tudomásom szerint – első szentesi fellépése. Azé a Sebő Ferencé, akiről a 60. születésnapja alkalmából csodálatos portréfilm készült, és akinek zenei, zenei szervezői és -szerkesztői munkája mellett az építészi tevékenysége sem jelentéktelen. Aki a mai napig aktív, és nélkülözhetetlen kutatómunkát végez a magyar népzene szolgálatában: a felgyűjtött anyagok feldolgozása, rendszerezése tárgyában.

Akinek – legendás zenészhez méltó módon - legendás történetei vannak (amelyek közül kiemelkedik Aczél elvtárssal való találkozása a táncházmozgalom hőskorában), és aki – természetesen – zenélni sem felejtett el.

Igen. Újabb kihagyhatatlan koncert vár ránk, és nem kizárólag az októberi ünnep kapcsán. Becsüljük hát meg önmagunkat is vele és általa!

„Amikor úgy érzed, besokalltál, és magad mögött hagynál mindent”

Ripoff Raskolnikov: I’ll Walk Away

ripoff.jpg

Nem szeretek itt lenni, így mi értelme lenne tovább itt maradni - erről a felismerésről szól Ripoff Raskolnikov I’ll Walk Away című száma egy nem mindennapi szemszögből. A melankolikus hangulatú blues dalhoz erdőben bolyongva forgattak különös atmoszférájú klipet.

Small World című lemezének utolsó dalához, az I’ll Walk Away-hez készített klipet Ripoff Raskolnikov. Bár a szám néhány mondata és hangulata akár a jelenlegi helyzetre is reflektálhatna, jóval korábban készült. „A legtöbb dalszerző általában olyasmiről ír, ami foglalkoztatja, ami erős érzelmeket vált ki belőle. Lehet ez sok minden, az utóbbi időben azonban volt pár olyan téma, amiről ezelőtt nem írtam.  Ez is egy, azok közül. A szöveg egy Alzheimer-kórban szenvedő idős asszony történetét meséli el, aki egy otthonban lakik. Egy szép napon azonban úgy dönt, hogy most aztán kisétál onnan, és világgá indul. A nem szeretek itt lenni, így mi értelme itt maradni érvelés azt hiszem, sokunknak ismerős lehet... A dal pusztán fikció, barátom, Reinhold Tritscher osztrák színházi rendező ötlete nyomán született. Ő évek óta több dalom születésekor „bábáskodik” mellettem. Egyébként az alaptörténethez hozzá tartozik, hogy édesanyám élete utolsó 10 évében demenciában szenvedett, ám sosem élt otthonban, és forradalmár sem volt. Így úgy érzem, a dal mégsem kapcsolódik az ő sorsához” – meséli Ripoff Raskolnikov.

A dalhoz Benkő Bálint és csapata készített klipet. „Az alapötletet egy, már az első hallgatásra bevillanó érzés, hangulat adta: amikor úgy érzed, besokalltál és magad mögött hagynál mindent. El is indulsz, majd mikor azon kapod magad, hogy elég távol kerültél a problémáidtól és önmagadtól is, hirtelen megkönnyebbülsz. Ám nemsokára újra ott találod magad, ahonnan elindultál. Ezt a menekülést egy meglehetősen eseménytelen, monoton loopban ábrázoljuk, ahogy Ripoff az erdőben bolyong. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantunk a helyszínre, az egész forgatásra egyetlen esős, ködös napunk volt - pont erre az időjárásra vártunk -, és mindössze háromszor tudtuk felvenni, mielőtt lement a nap” – meséli a rendező.  

Hogy legközelebb mikor hallhatjuk élő koncerten az I’ll Walk Away-t, az sajnos még kétséges. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva azonban szerda esténként Ripoff Raskolnikov a facebook oldalán streameli otthoni koncertjeit, melynek setlistjét minden héten egy-egy téma mentén válogatja össze.

A klip készítői: Dir: Bálint BENKŐ, DOP: Bálint OROSZ, 1st AC: Milan MARUSZKI, 2nd AC: Daniel ENDRE, Colorist: Csaba VICZE, VFX: Zsuzsanna BÁNYAI

 

Ál Live Zene-Világ-Zene: Coppola cimbalmosa (2008)

large_0828_b_k_g_c_b.jpg

Ez alkalommal a szentesi Hangversenyközpont egyik olyan előadásával folytatjuk az Ál Live Zene-Világ-Zene rendhagyó  virtuális sorozatát, melyet az elsők között tekinthetett meg a közönség a hangversenyteremben. Időgépünket ezen a héten 2008. november 28-ra állítjuk vissza, és Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band előadásával várjuk önöket a képernyő elé pénteken 19 órától. Addig is egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Egyes muzsikus cigánycsaládokban hegedűvonót szokás adni az újszülött kezébe. Amelyik rajkó ráfog, abból a hiedelem szerint muzsikus válik! Nem tudom, Balogh Kálmán kézbe kapta-e a vonót csecsemő korában, annyi azonban biztos, hogy a cimbalom-verőkkel ördögi virtuozitással bánik! És ez csak a dolog egyik része. A másik a hihetetlen stílusérzék, amelynek segítségével magabiztosan mozog a jazzben, a kortárs zenében, a világzenében és a népzenében egyaránt. A harmadik a legkülönbözőbb népek zenéinek sokasága, amelyeket ismer. A negyedik tényező pedig az a bravúr, ahogyan összeolvasztani, szintetizálni képes egymással össze nem illőnek hitt zenei világokat. Ahogyan a tavaly megjelent lemezén is tette (Aven Shavele a címe), amit a saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel készített. A káprázatosan sokszínű zeneanyagban gond nélkül megférnek - néhány ismert dallam között - térségünk népeinek zenéi, azok hol inkább jazzes, hol pedig az autentikushoz közelítő feldolgozásai, valamint népzenei ihletésű saját szerzemények, nívós világzenévé elegyedve.

Balogh Kálmán számtalan formációban szerepelt és szerepel zenekari tagként vagy vendégként. Játszott persze népzenében utazó zenekarokban (Jánosi, Ökrös, Téka, Méta, Muzsikás, Vízöntő, Zsarátnok, Vasmalom, Fonó, Üsztürü), de közreműködött az egyedülállóan különleges Vágtázó Csodaszarvas immár „bearanyozódott" első lemezén, valamint a Fonogram-díjas Napra albumán is. (A 2007-ben a legjobb világzenei albumának járó díjat kapott folkrock banda muzsikája annyira megtetszett neki, hogy oda maga ajánlkozott.) Dolgozott spanyol muzsikusokkal és táncosokkal, sőt Amerikában felfigyeltek Kálmán kivételes tehetségére. Nem csak koncertkörútra hívták, de a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola kifejezetten az ő játékát akarta új filmjének zenéjéhez.

Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band november 28-án, pénteken 19 órai kezdettel a Zene-világ-zene hangversenysorozat keretében ad fergetegesnek ígérkező koncertet a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont nagytermében.

Olasz Sándor

Hetven éves Gryllus Dániel

dszzs20110621002-1.jpg

Gryllus Dániel (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Hetvenedik születésnapját ünnepli április 23-án Gryllus Dániel. A több mint ötven éve működő Kaláka együttes vezetője, zenésze a járvány miatti bezártságban is aktív és számos terve van a közeljövőre, közben pedig két jelentős díjat kapott.

A Kaláka tavalyi, 50. évfordulós jubileumi évében nagyon sokat dolgoztunk, koncerteztünk, stúdióztunk, ezért a január és a február a pihenésé volt. Március elején adtunk néhány koncertet, de a felsőbb hatalmak úgy döntöttek, legyen kicsit hosszabb ez a szabadság” – fogalmazott Gryllus Dániel az MTI-nek.

Mint megjegyezte, számára ez az időszak valóban a teljes karantént jelenti: több mint egy hónapja nem lépett ki a házuk kapuján, egész életében jelen lévő asztmája miatt még nagyobb kockázatnak van kitéve. A Várkert Bazárba április 26-ra tervezett 70. születésnapi koncertjét a járvány miatt ugyan le kellett mondai, a zenész a helyszín internetes oldalán húsvétkor egy héten át jelentkezett otthoni videókkal, amelyekben a Lackfi János szövegeire, imádságfüzérére írt dalait énekelte el saját citerakíséretével.

Ez egy meglehetősen intenzív munkasorozat volt, gyakorlatilag egy nap alatt kellett zenét szerezni, az erre a dallamra írt teljesen új szövegeket megtanulni és rögtön előadni. Reményeim szerint folytatni fogjuk Lackfi Jánossal a sorozatot és a jövőben rögzíteni tudjuk több zenésszel” – tette hozzá.

A Kaláka együttes (Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs, Becze Gábor) öt évtizedes munkásságát a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjjal ismerték el (húsz év után másodszor is), a Gryllus fivérek két héttel később a legjobb keresztény szellemiségű előadóknak járó Szikra-díjat kapták meg életművükért. Személyesen később vehetik át a kitüntetéseket.

Úgy tudom, korábban egyetlen zenekar sem kapott két alkalommal is Kossuth-díjat. Nagy megtiszteltetés ez, a kitartásunk van benne, hogy 2000 után is annyi mindent csináltunk, különböző esteket, turnékat, lemezeket. Talán az elmúlt húsz év még termékenyebb volt számunkra, mint az első harminc, sokkal inkább a magunk urai lettünk, mint korábban. A Szikra-díj azért kedves, mert bibliai témájú lemezeimen, a Pál apostolos, a hegyi beszédes vagy a zsoltáros anyagokon az Ószövetség és az Újszövetség egyaránt jelen van” – mondta Gryllus Dániel.

1991 tavaszán jelent meg a Kaláka vezetője által alapított Gryllus Kiadó első lemeze, a cég azóta nemcsak a zenekar és tagjai anyagait gondozza, hanem számos ismert előadó, köztük a Sebő együttes, Kobzos Kiss Tamás, Palya Bea, Bognár Szilvia, Ferenczi György és a Rackajam és Dévényi Ádám lemezeit is megjelentette. A Gryllus Kiadó túl van a 220 CD-n, az öt évtized alatt mintegy 1300 verset (mások mellett Kányádi Sándor, Kiss Anna, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Áprily Lajos költeményeit) megzenésített Kaláka pedig több mint harminc lemezt készített, a legutóbbi a tavaly év végi Békabúcsúztató volt. „A jó versek ma is népszerűek, Lackfi János vagy Szabó T. Anna új írásait ötven-hatvanezer ember olvassa el. A verséneklés tekintetében is optimista vagyok, miután közösségben vagyunk azokkal, akik hozzánk hasonlóan ezt művelik” – fogalmazott Gryllus Dániel.

A közeljövőre vonatkozó tervekről elmondta: motoszkál a fejében, hogy kellene csinálni egy turnét Kányádi Sándor bácsi nyomában címmel. „Érdemes lenne az útjait dokumentálni Erdélyben, Észak- és Dél-Amerikában és máshol is, egy ilyen sorozat címe lehetne Szabófalvától San Franciscóig, a Halottak napja Bécsben című verséből idézve. Szeretném azt is, ha tovább játszanánk a harminc éve műsoron lévő Pál apostolos anyagot Ferenczi Gyuriékkal és Szirtes Edina Mókussal.”

A 70. születésnapi koncert nem marad el, az új dátum október 28., a helyszín változatlanul a Várkert Bazár. A műsor sem változik: az egyik blokkban a Sumonyi Zoltán verseire írt bibliai dalok, a Tíz példázat című lemez anyagát adja elő Gryllus Dániel számos közreműködővel, a másikban a Weöres Sándor költői prózájának mondataiból írt dalsorozat hangzik el.

Az idei, június végére tervezett egri Kaláka Fesztivál, ami a 41. lett volna a sorban, biztosan elmarad. A Művészetek Völgyét, ahol a Kaláka Versudvar működik, egyelőre nem mondták le, az július második felében lenne. 

„A család, a közeli rokonság tizenöt fős, húsvétkor a zoom alkalmazás segítségével rendeztünk közös vacsorát. Hét különböző lakásból jelentkeztünk be, a képernyőn mindenki láthatott mindenkit. Gondolom, csütörtökön, a születésnapomon is lesz egy ilyen kapcsolás, amikor mindenki ott lesz, és felemeljük poharunkat egy virtuális koccintásra” – mondta végül Gryllus Dániel az MTI-nek.

forrás: MTI

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Makám koncert (2012)

makam_foto_2014_2.JPG

Állandó virtuális koncertsorozatunkban ezúttal egészen 2012-ig utazunk vissza méghozzá az október 23-i nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett előadás felvételét poroljuk le. A Makám együttes 2012. október 19-i koncertjének beharangozóját Olasz Sándor tollából olvashatjátok. Az Ál Live Zene-Világ-Zene következő előadását április 17-én 19 órától tekinthetitek meg Facebook oldalunkon.

A Zene-Világ-Zene immár hagyományos októberi, ünnepi koncertjét - 19-én, 19 órai kezdettel – az idén számos díj és kitüntetés birtokosa, a Makám zenekar adja! (A helyszín hagyományosan a Zeneiskola hangversenyterme. A Makám neve egyébként beszédes: arab zenélési mód, amelyben az évszázadok alatt kikristályosodott zenei hagyományok kötöttsége, valamint a muzsikusok improvizatív szabadsága szerves egységbe forr.)

A gitáros-zeneszerző-szövegíró-énekes Krulik Zoltán együttese már készített ünnepi koncertlemezt, nem is olyan régen: a 2010. karácsonyán felvett lemezanyagukat publikálták, megemlékezve megalakulásuk 30. évfordulójáról is, egybefolyva testvérzenekarukkal, a Kolindával. A Szentesre szinte hazajáró Szirtes Edina 'Mókus' is vendégeskedett, valamint több megzenésített vers (pl. Nagy Lászlótól és Szécsi Margittól) is helyet kapott rajta. Mindez előrevetít egy halvány képet az októberi este műsorából. Bár, aligha valószínű, hogy kizárólag megzenésített versekből állna a Makám szentesi programja, hiszen igen sokoldalú zenekarról van szó, amely a bő harminc éve alatt számos stílus- és korszakváltást élt meg, netán vészelt át.

Egzotikus beütésű experimentális jazztől az ún. világzenén át a sajátos hangú népdalfeldolgozásokig igen széles a skála, nagy a mozgásterük. „Mellékhatásként” hangszeres muzsikusok és énekesnők sokaságát nevelték ki (a névsorolvasástól hely hiányában eltekintek), elindítva őket a saját útjukon.

Jogos a kérdés: hol tartanak most? Nehéz a pontos válaszadás, legutóbbi CD-jük ugyanis gyermeklemez. (Apropó, a fenti, pénteki nap délelőttjén gyermekkoncerteket is ad a Makám.) Manapság alighanem összefoglalják, szintetizálják éppen mindazt a sokféleséget, amelyek korábban jellemezték őket, nem téve igazán hangsúlyossá egyik korszakot vagy stíluselemet sem.

Ezúttal „csak” az alapzenekar érkezik, igaz, két énekesnővel! Azt Hornai Zóra és Korzenszky Klára – ének, Boros Attila - akusztikus basszusgitár, Eredics Dávid - klarinét, szaxofon, kaval, furulya, Kuczera Barbara - hegedű, ének, Keönch László - ütőhangszerek: dob, udu, cajon, derbuka, xilofon, és persze Krulik Zoltán - akusztikus gitár alkotja a csapatot.

A mindennapi élet hullámveréseiben az októbereink egyre inkább felértékelődnek. A Makám hangszerparkját alapul véve, az emelkedett, ünnepi hangulathoz különleges hangzásvilág, garantáltan egyedi zenei élmény járul majd.

Egy hónapig ingyenesen elérhetők a Montreux Jazz Fesztivál legendás koncertjei

47a83aaf95306c0364f84ee176ce3e1f.jpg

A tervek szerint a héten jelentették volna be az 54. Montreux Jazz Fesztivál idei fellépőit. A neves zenei rendezvény 2020-as felvonása július 3. és 18. között zajlana. Bár elhalasztásról eddig nem érkezett hír, a fellépők névsorának bejelentését egy későbbi időpontban teszik meg a szervezők. 

Amolyan vigaszként azonban a globális helyzetre való tekintettel elérhetővé vált a neves zenei esemény 53 éves történelmének számos legendás koncertje. Egy promóciós kód felhasználását, valamint egy ingyenes regisztrációt (Facebook profilunkkal is bejelentkezhetünk) követően 30 napon keresztül ingyenesen tekintheti meg bárki a világon a Montreux-i koncerteket. A felhozatal szinte minden zenei stílus rajongóinak kedvez, a blues kedvelői lazulhatnak Gary Moore (1990), Etta James (1993), a The Moody Blues (1991) vagy a ZZ Top (2013) koncertjeire, a soul és a funk hívei pöröghetnek a Stax Records legendája, Isaac Hayes (2005), vagy James Brown (1981) előadására, de olyan modernkori kiválóságok fellépései is elérhetők, mint a Jack White által vezetett garázsrock csapat, a The Racounters (2008), vagy a fiatalok körében népszerű nu-metal együttes, a Korn (2004). A listán olyan további nagyágyúk szerepelnek a teljesség igénye nélkül, mint Carlos Santana, a Yes, a Deep Purple, a Stray Cats, Solomon Burke, a Jethro Tull, Alanis Morissette, Lou Reed, Quincy Jones vagy az Emerson Lake and Palmer.  

A Montreux Jazz Festival egyetemes történelmének koncertjeit ide kattintva tekinthetitek meg.

Sebők Tamás

Nem marad koncertek nélkül a Hangversenyközpont közönsége

index.jpg

’Ál’Live Zene-Világ-Zene. Ezzel a címmel indul útjára a szentesi Hangversenyközpont új digitális koncertsorozata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet a Zene-Világ-Zene programsorozatát is érintette, az évad 8 koncertje került elhalasztásra. Most azonban - egy kicsit a #maradjotthon kampány jegyében is - a szervezők minden zeneszerető otthonába eljuttatják az utóbbi 12 évad legkiválóbb koncertjeit. Az új kezdeményezésről Kertész Ákos vezető nyilatkozott.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a jelenlegi helyzet miatt sajnos tényszerűen nem tudunk koncertet rendezni. Ám aki ismeri a csapatot – és figyelemmel kísérte a munkánkat az elmúlt 12 évben - az láthatta, hogy komoly elhivatottság van bennünk annak tekintetében, hogy az üzenetet minden körülmények között közvetíteni tudjuk. Gyakorlatilag a koncertjeink leállását követően kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen módja lehetne, hogy ezt az üzenetet továbbra is közvetíteni tudjuk a közönség felé úgy, hogy sajnálatos módon nem találkozhatunk velük.

Mivel a Facebookon manapság egyre divatosabbá váltak az élő megosztások, live-stream-ek, ezért gondoltam, hogy egy kisebb szójátékkal élve egy ál-live stream-et indítunk, mely végül az ’Ál’Live Zene-Világ-Zene címet kapta, és nem véletlenül, az I Love kifejezésre utal. A sorozat lényege, hogy az elmúlt 12 év legemlékezetesebb koncertjeit kutatjuk fel az archívumunkból, ezeket teljes terjedelmükben közzétesszük a közösségi oldalunkon a szokásos időpontban: pénteken 19 órától.

Kertész Ákos hozzátette, így próbálják életben tartani azt az ars poetica-t, amit a Hangversenyközpont az elmúlt 12 évben igyekezett megteremteni. A vezető hangsúlyozta, ezek a koncertek az előadók hozzájárulásával kerülnek feltöltésre, és azt is elárulta, próbálnak a komoly-, a nép- és könnyűzene rajongóinak egyaránt kedvezni.

A sorozat március 27-én indul, a Fabula Rasa és Müller Péter Sziámi 2012 áprilisában adott koncertjével.

Sebők Tamás

 

Braindogs: Real Live Brains (XLNT Records)

br.jpg

Azok a fránya tribute-zenekarok! Mitakarásnak nyögés a vége – a legtöbb, akarom mondani: számos alkalommal. Jobb esetben a felfokozott tisztelet-adás, a legrosszabb esetben viszont az invenció elmaradása okán lépnek rá a bandák erre a – látszólag kitaposott - útra. A nagy átlagról beszélek, de nem általánosítanék, a világért sem!

Annál is inkább. mert az üdítő kivételek közé tartozik a reszelős hangú, saját univerzumot teremtett amerikai „underground” kult-figura (szolid olvasmány róla: Mac Montandon: Tom Waits – Álmodban ártatlan. Cartaphilus Kiadó, 2006.), magyar születésű nemzetközi tribute-társulása. Az alapításakor nevesincs hobbizenekar Kiss Tibor kezdeményezésére jött létre, aki – az együttes fb-profilja szerint – már nem tartozik a Braindogs laza kötelékébe. (Az önálló bandákkal rendelkező művészek számára ritkásan szervezhető össze egy-egy turné, amelynek során színpadra léphetnek az egymással egyébként nagy örömmel zenélő fiúk.) Ráadásul megint rezeg a léc, hiszen Ian Siegal fakó nyakkendőjét elkapta az újdonsült felesége, hogy annak segítségével vonszolja maga után exportra, mégpedig Thaiföldre. (Az európai koncertezéstől való búcsúzkodása folyamatban van szegénynek. Hátha újabb típusú örömök érik ott őt vigasztalásul, minimálisan kárpótlásul. Alakuljon akárhogyan is, tudhatja: visszavárjuk!) Bár számtalanszor gondoltam rá, kivált egy-egy Braindogs-koncert után, belátom: valóban 2019-ben érett lemezre ez a produkció. A héttagú szupercsapat pedig egy gonoszkodás-mentes névsorolvasást alapból megérdemel. A sorrend a lemezborítóéval egyező, tehát. Ian Siegal (angol): ének, gitár, ütőhangszerek, Ripoff Raskolnikov (osztrák): ének, gitár, Mischa Den Haring (holland): ének, gitár, Varga Livius: ének, ütőhangszerek, Frenk: dobok, ének, gitár, Nagy Szabolcs: billentyűs hangszerek, Varga Laca: basszusgitár.

És hát, igen. Minden Tom Waits-fannak megvan a külön bejáratú best of-összeállítása. Nagy kérdés, mekkora az átfedés a többiekével, bár az meg a másik, hogy fontos-e ez igazából. A legszebb az egészben az, hogy valamekkora közös halmaz mégis csak létezik, alighanem mindegyikkel. No de. Miket, milyen nótákat preferál a Braindogs? (Nem is mondtam még: a zenekar neve az egyik (1985-ben publikált) Tom Waits-album címének átértelmezése, továbbgondolása.) A csapat voltaképp azokat kedveli, amelyekben jól mutat a szabad játék. Amelyekben lazán lehet improvizálni, ahol alaposan ki lehet futtatni a szólókat. Amelyekben hatásosan lehet inspirálni, helyzetbe hozni a társakat a színpadon. Nem a véletlen műve hát, hogy élőben, mégpedig az A38-on készült a felvétel, hiszen a színpad létszükséglete ennek a kivételes képességű társaságnak. Mégis.

Lesztek szívesek bemondásra elhinni nekem, hogy erre a bulira ők így, együtt annyira összeszedték magukat, mint talán még soha. Természetesen, azt nem merném felelősséggel kijelenteni, hogy ez a lemezanyag csupán nyomokban tartalmaz elszállásokat.A track-listára visszakanyarodva: mind a tizennégyet mégsem fogom kivesézni, bár szívem szerint megtenném. Pár apróság, tehát. A bemelegítő Goin Out West-be például a Braindogs volt szíves legalább kettőzött energiát beletolni. Az ő Shore Leave-jüket sem az eredeti verzió fojtogató finomságaiért szeretjük. Meg ott hasít az immár kultikus darabnak számító Undergruond elemi erővel előtörő szenvedélye is. Meg ilyesmik, vagy tucatnyian, mégpedig szédítően összerázva. Oly módon, hogy egyik feldolgozott dal sem vesz el egy grammot sem az eredetiek értékeiből, ellenkezőleg. Gazdagítják azok létét, amely által maguk is létjogosultságot nyernek az emberi léptékkel mérhető térben és időben.

Fontos ez a pozitív energiáktól fűtött kiadvány, hiszen hasonló felfogásban ritkán készül efféle indíttatású alkotás. Csak remélni merem, hogy a tengeren túlra, a Mester kezei közé is eljut belőle egy példány, hogy legalább ezen az úton-módon ő is megismerhesse a nem hétköznapi muzsikusi kvalitásokkal bíró európai tisztelőit, követőit. Mindegyik „agykutya” vastagon megérdemelné!

Olasz Sándor

Ismét Szentesre érkezik Ripoff Raskolnikov

87036681_2685572428157986_825683599817703424_o.jpg2018. februárjában a blues ünnepe köszöntött ránk Szentesen. A tiszteletbeli és szívbéli magyar gitáros, énekes, zeneszerző és szövegíró Ripoff Raskolnikov, valamint zenekara (Gyenge Lajos dob, Nagy Szabolcs billentyűsök, Varga Laca basszusgitár) hozta el azt nekünk, holott így együtt első ízben jártak a városunkban. Mégis. Az esemény legfontosabb mozzanata az volt, hogy a közönség lelkesedése fokozatosan átragadt a muzsikusokra koncert közben, ami által a játékuk egyre szenzitívvé vált, a feeling pedig – bumeráng módjára - visszaszállt a publikumra. És a dél-alföldi Zeneiskolában bekövetkezett a blues évtizedeken átívelő, ám kevésszer előforduló katarzisa, amit a jelen lévők egyként átéreztek, a teremben elfoglalt helyüktől függetlenül.

Ennek az érzésnek a megismétlődését, felkavaró, lélek-borzongató újra-átélését szeretném március 27-én, amikor Ripoff Raskolnikov az együttese élén visszalátogat Szentesre. A szokott helyen (Zeneiskola) és a szokott időben (19 órakor) kezdődik az immár várva várt koncert, mégpedig a Zene-Világ-Zene címet viselő, vidéken nehezen utánozható színvonalon szervezett előadás-sorozat részeként.

Talán nem minden érdeklődő tudja, hogy Közép-Európa bluesba oltott Tom Waits-e új albumot adott ki a szentesi találkozásunk óta, amely a Small World címet viseli. Igen, afféle „kis világ” nagy ura ő, amelyet nem birtokol kizárólagosan. Szívesen osztja meg a territóriumát minden blues-baráttal, akik közül sokan meggyőződhettek már arról, hogy az újdonság Ripoff legerősebb, legszínesebb, ugyanakkor legösszeszedettebb munkáinak egyike. A dalok, mint mindig, most is a tradicionális blues-témákról: az élet örökkön aktuális dolgairól szólnak (utazások, kocsmázások, szerelmek), kisebb csavarokkal. Mit értek ez utóbbi alatt? Például azt, hogy az egyik dal egy eszkimó lányról szól, ami ritkás témaválasztás ebben a műfajban. Egy másik pedig zenei értelemben vett újdonság, minimum ínyenc csemege, mégpedig a blues és a reggae rendkívül sikeres ötvözetét képezve. Hallottál már ilyet? (Én is csak a budapesti lemezbemutató koncerten először.)

Idő közben Ripoff nemzetközi hobbi-formációja, a Tom Waits-tribute Braindogs produkciója is lemezre érett: az A38 nevű koncerthajón rögzített improvizatív jellegű előadásuk legjobban sikerült feldolgozásai kerültek CD-re, visszaidézve az efféle bulik különleges, nyugodt szívvel mondhatom: utánozhatatlan hangulatát. Erről ugyan nem várhatunk most dalokat, hiszen Ripoff saját szerzeményei bőségesen állnak rendelkezésre a hasonló indíttatású mazsolázáshoz. Így a régebbi keletű, remekbe szabott, dal-formátumú életképei. Közte a Lenin Street, ami két évvel ezelőtt végül nem került a szentesi koncertprogramba. Ha pedig most sem hallhatjuk azt élőben, el fogom kalauzolni Ripoffékat a város Hódmezővásárhely felé vezető útjára (hátha vizuális típusúak, és így megjegyzik a kívánságot a legközelebbi alkalomra), hiszen a gengszterváltás előtt az viselte a holtában turista-látványosságként funkcionáló és aközben is kommunizmust álmodó „kedves vezető” dicső nevét.

És még valamit remélek – nagy titokban. Az nem egyéb, mint egy bluesba konvertált magyar népdal, mégpedig ékes anyanyelvünkön megszólaltatva! Nem abszolút újdonság az ebbe az irányba való elindulás, de hát Ripoff olyan utánozhatatlan bájjal képes előadni azt (ha nem hiszed, járj utána a neten, Azt gondoltam, eső esik címen keresd), hogy az értő szentesi közönség megérdemelné, hogy elbűvölje őket a segítségével! Bánja a kánya, ha a varázslás békákat teremne a nézőtéren, mert az a hőstett a mesebeli csók nélkül is hatalmas királyság tudna lenni!

Olasz Sándor