A Hangversenyközpont március 11-i előadásának vendége a legendás Sebő együttes volt. A szentesi publikum feledhetetlen előadást láthatott, melyet követően a zenekar vezetőjével, Sebő Ferenccel nosztalgiáztunk, ezt hozza most el önöknek Sebők Tamás kollégánk.

Z.V.Z. – Mondhatjuk, hogy a népi kultúrához fűződő viszonyát lényegében nagymamája alapozta meg. Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára, erre az időszakra?

Sebő Ferenc: – Nehéz sorsú asszony volt, a férje 40 évesen lefordult a székről és onnantól egyedül maradt. Aztán jött a háború, majd a borzalmak lecsengése után négy unokáját, köztük engem nevelt. Nagyon dolgos, vidám kedélyű, kulturált ember volt, aki mindig oda tudott figyelni arra, hogy mi érdekli igazán a gyerekeket. Persze volt, amikor bosszúság érte, olyankor mindig azt mondta: – a síromra majd ne boruljatok, mert felrúgok! (nevet). Komolyra fordítva a szót, elképesztően sokat köszönhetek a nagymamámnak.

Z.V.Z. – A pályája elején a megzenésített versek kapták a főszerepet, ami akkor igen egyedülálló műfajnak számított….

Sebő Ferenc: – Akkoriban népszerűbb volt az olvasás a fiatalok körében, mint manapság, én magam is imádtam verseket olvasni. Ezzel egyidejűleg tinédzser- illetve egyetemista korunkban érkezett meg a pop és a beatzene hulláma hozzánk. Klubok nyíltak, koncerteket rendeztek, „beindult az élet”. Én magam is nagyon szerettem az Illés dalait és felfedeztem magamnak a gitárt, mint hangszert... na meg hogy azzal lehet csajozni (nevet). Sokat gitároztam, énekeltem. Volt egy német barátom, aki német népdalokat tanított nekem, de ha úgy hozta a sors, akkor ballagási dalokat játszottam. Mindig volt mit. Persze ez jó szórakozás volt, de nagyon sok pop slágernél éreztem azt, hogy a szövegek minősége számomra nem hozza a szintet. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha ezek a népszerű dallamok nemes szövegeket „vinnének”. Akkor épp József Attila-szerelemben voltam és nagyon sok művénél éreztem azt, hogy vezeti egyfajta dallam. Aztán egy kollégiumi bulin Berek Kati volt a fellépő. a társaim odatuszkoltak elé azzal a szöveggel, hogy: – Művésznő! Kérem, hallgassa meg ezt az őrültet! Ez énekli a József Attilát… És Katának olyannyira tetszett, hogy egy hét múlva közösen léptünk fel egy újabb előadáson. Hihetetlen volt számomra ez az egész. Később a Katiék által alapított 25. Színházba is bekerültem, mint zeneszerző, ekkor már éreztem, hogy jó pályán vagyok.

Z.V.Z. – Olyan elismert, kortárs irodalmárok műveit is átdolgozták, mint Nagy László vagy Weöres Sándor. Hogyan viszonyultak ők maguk ahhoz, hogy a műveik egy másféle interpretációba kerülnek?

Sebő Ferenc: – Nagy örömmel fogadták. Nagy László annyira elhivatott volt, hogy a bolgár népdalokhoz még szövegeket is írt nekem. Nem fordításokat, hanem önálló verseket, mint a régi költők. Emlékszem Weöres Sándor reakciójára is, amikor megmutattam neki a Macska indulót. – Ez Nagyon jó Ferikém, de itt énekeld inkább azt, hogy…  és odavésett nekem egy olyan nyelvtörőt, amit a mai napig nem tudtam megtanulni (nevet). Ő egyébként olyan nyitott volt, hogy egyszer meg is  kért hogy egy művéhez írjak zenét.

Akkor vettem észre, hogy a költő annak örül, ha „röpülnek” a szövegei, és ezekkel a viszonylag egyszerű zenékkel valósággal szárnyaltak. Mint a régi énekelt versek! Azok is a szövegről szóltak.

Z.V.Z. – Halmos Bélával közösen a hazai táncházmozgalom „alappillérei”. 1972. május 6-a egy jelentős dátum, hiszen Budapesten elsőízben, még nem hivatalosan is élőzenés táncházat rendezett a Liszt Ferenc téri Könyvklub. Mit jelentett ez az esemény akkor?

 Sebő Ferenc: – Elsősorban a táncosok fogtak össze, hogy létrehozzanak egy olyan klubot, ahol nem koreográfia szerint, hanem szabadon táncolhattak. Elsősorban zárt klubot képzeltek el, viszont már akkor nagyon sok „orr felnyomódott” a Liszt Ferenc téri ablakokra, az első alkalommal bizonyossá vált, számunkra, hogy ez érdekli az embereket és mások is szívesen kipróbálnák… ha ki lennének nyitva az ajtók.

Tulajdonképpen ezután mi az FMH (Fővárosi Művelődési ház) körtermébe vonultunk el, ott megkaptuk a körtermet Gyurkó Lászlótól és ott honosodott meg a táncház.

Z.V.Z. – Egy év múlva már a világ másik felén, Japánban zenéltek. Azt gondolom, ez a 70-es évek elején nem kis teljesítmény. Mi a története ennek a kalandnak?

Sebő Ferenc: – Akkor még Ausztriába sem volt könnyű kijutni, nemhogy Japánba. Ez az egész valóban egy óriási kaland volt. 1973-ban Tokióban megnyílt egy magyar étterem, amelyben nagy szerepe volt Kósa Ferenc filmrendezőnek és a feleségének, Itomi Shinobunak. Ők hozták létre ezt a helyet magyar szakácsokkal, magyar képzőművészeti díszlettel, festményekkel és hát ilyen helyről nem hiányozhat a népi- és a cigányzene sem. Előbbi tekintetében mi voltunk azok, akik reprezentálni tudtuk a gyimesi, erdélyi tánczenét, a magyar népzenét. Emlékszem, fenn a bárban játszottunk, lenn pedig a cigányzene szólt.

Napi 6 órát kellett játszanunk és mondhatjuk, hogy rendesen összegyakoroltuk a dalokat. A japánok pedig jöttek oda hozzánk, megnézték a hangszereinket, és sokat beszélgettünk velük. Egyetemi hallgatókkal közösen meglátogattuk a császári palotát, ahová nem lehetett csak úgy bejutni. Nagyon hasznos időszak volt ez nekünk. Itthon persze az a hír járta, hogy – „A Feriék elmentek vendéglátózni…” (nevet)

Z.V.Z – Az együttes ezután kibővült Sebestyén Mártával, Nagy Alberttel, Koltai Gergővel és egy igen komoly, több éves munkafolyamat indult meg. Ez vezérelte arra a döntésre, hogy elvégzi a Zeneakadémiát is?  

Sebő Ferenc: – Nem igazán, mert idővel el kezdett foszladozni ez a formáció, akadtak megválaszolatlan kérdések és én magam döntöttem úgy hogy hátat fordítok a turnézásnak és beíratkozok nappalira a Zeneakadémára, ahová korengedményt kellett kérnem. Szőllősy András meg is lepődött, amikor mondtam neki: – Azt meg minek? – kérdezte.
–Mert elmúltam 40 éves – válaszoltam. – Micsoda hülyeség! Hát ide Kodály senkit nem vett fel, akinek nem volt legalább két diplomája. Azt gondolom, jó döntést hoztam, mert az ott tanultaknak köszönhetően kinyílt számomra

Z.V.Z – Van örökérvényű ars poeticája?

Sebő Ferenc: – Én az általános zene nagy tisztelője vagyok, amibe természetesen beletartozik a népzene is. És a népzene tulajdonképpen a pop zene múltja, nevezzük historikus popzenének. Én vallom, hogy ezek összefüggnek egymással, és mindig az a cél vezérelt, hogy ez ne egy lenézett mostohagyermek legyen, hanem a magyar kultúra része.

Sebők Tamás

A Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene sorozatának újabb állomásán, március 18-án, szombaton a 2023-ban megalakulásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Aurora látogat Szentesre. A győri punk rock csapat koncertjei négy évtized után is hatalmas tömegeket vonzanak, idei turnéjuk közel 20 állomásosra rúg, és a fellépések mellett új dalokat is készít a trió.

Az eredetileg Terrorist néven ténykedő formáció 1983-ban indult – később - Európát is meghódító útjára. Ahogy az összes punkzenekar Magyarországon, az Aurora is szembesült a hatalom haragjával, és nem kellett sok hozzá, hogy tiltott státuszt kapjanak. A rendszerváltásig tartó időszakot álnéven való zenéléssel, osztrák és német turnékkal, és lemezfelvételekkel vészelték át. 1989-ben a szovjet csapatok kivonulása „alkalmából” egy remekül időzített nagylemez adtak ki Viszlát Iván! címmel. A több, mint húszezer példányban elkelt album kinyitotta a zenekar számára a kapukat, hazai és nemzetközi viszonylatban is jegyzett formációvá váltak. A ’80-as évek közepén az együttes tagjai Pusztai Zoltán költővel kötöttek barátságot, akinek azóta is olyan slágerek szövegét köszönhetik, mint a Kifacsart citrom, a Tinibálvány, a Robin Hood, vagy a ’88 telén.

Több, mint 20 kiadvány, számos Európa- és hazai turné után az Aurora tovább cirkál, március 18-án, szombaton a Szentesi Művelődési központban „horgonyoz le” a győri formáció egy újabb, garantáltan feledhetetlen bulira. Jegyeket a Hangversenyközpontban, valamint a Szentesi Művelődési Központban vásárolhatnak a koncertre, valamint erre az előadást megelőzően is lesz lehetőségük a helyszínen.

Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland Band nagy sikerrel, és ez a különleges zenei élmény idén sem maradhat el, április 23-án 19 órától ismét a Hangversenyközpontba hozza a New Orleans-i dallamokat a több mint fél évszázada aktív zenekar.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, illetve a Hangversenyközpont állandó jegyárusítási helyszínein (Hangversenyközpont, Szentes Ház, Művelődési Központ) vásárolhatnak.

(fotó: www.mogigs.hu)

A Hangversenyközpont Zene-Világ-Zene sorozata egy elképesztő komolyzenei koncertet követően könnyedebb vizekre evez - persze ez kizárólag műfaji szempontból állapítható meg - február 26-án, szombaton 19 órától ugyanis hazánk egyik legtehetségesebb blues-soul zenésze, Gál Csaba ’Boogie’ és zenekara, a Mo’Gigs érkezik a zeneiskola hangversenytermébe.

Gál Csaba ’Boogie’ neve sokaknak az egyik legnézettebb zenei tehetségkutatóból lehet ismerős, ám azt már kevesebben tudják, hogy több mint három évtizede aktív blues zenész. Hősünk azonban nem állt meg az „ősműfajnál”, játszott többek között tradicionális gospel duóban, ritmusos funk, nyers soul és electro-blues formációkban is.

Zenekara, a Mo’Gigs zenei világát a karcos, szikár, bluesos Hammond orgona alapú funk és soul muzsika határozza meg, de a zenekar nem csak lubickol a zenék adta alkotás örömében: sokat foglalkoznak ezen zenék múltjával és figyelik azokat a kortárs produkciókat is, melyek irányadóak lehetnek számukra. A rájuk eddig is jellemző nyers funk mellett új zenei elem a II. világháború előtti amerikai fekete népzenéjében gyökerező régi blues, köztük az amerikai Dél fegyintézeteiben egykor énekelt börtön-­ és munkadalok, modern elektronikával, mai témákat feldolgozó szövegekkel aktualizált darabjai is.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2018 egyik legjobban várt koncertje az akkor a Hangversenyközpontban első ízben fellépő Ripoff Raskolnikové és bandájáé volt. Az osztrák blues-zenész a Zene-Világ-Zene programsorozat idei évadjában ismét városunkban lép színpadra.

Ripoff utcazenészből vált hivatásos muzsikussá. Zenéjét a népzenei hatások mellett az amerikai folk és blueszene egyaránt jellemzi. 1987 novemberében, baráti meghívásra látogatott el először zenekarával Magyarországra. Ma már a ’tiszteletbeli magyar blueszenész’ címet is kiérdemelte. Szerzeményeit angol nyelven írja, és leginkább a letisztultságra, egyszerűségre törekszik. Ahogy munkatársunknak adott interjújában elmondta: ...a zenében inkább dámás, vagyok nem sakkos.”

Ripoff koncertjét november 12-én 19 órai kezdettel tekinthetik meg a Hangversenyközpontban. Jegyek a jegy.hu online felülete mellett a Szentes Házban, a Művelődési és Ifjúsági Házban, valamint a Hangversenyközpontban vásárolhatók.

fotó: Vecseri Ferenc

A hazai zenei élet egyik legnagyobb legendája, Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész, ad szóló-zongora estet a Szentes KultFESZT sorozat keretein belül szeptember 25-én, szombaton a Hangversenyközpontban.

Szakcsi Lakatos Béla kezdetben klasszikus zenei neveltetést kapott ám figyelme az évek múlásával a jazz felé fordult. A Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte tanulmányait, közben már a hazai zenei elittel lépett színpadra országszerte. 1970-ben már nemzetközi színtéren is megmutathatta tehetségét, a legendás Montreux-i Jazz Fesztiválon is bemutatkozott Pege Aladár kvartettjében. A 70-es 80-as években a Rákfogó, majd a Saturnus együttesekben zenélt, ezek mellett pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán tanított.

Származásából adódóan cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, musicaleket is írt.Számtalan szakmai elismerés mellett Kossuth-, Liszt Ferenc-, Prima-díjat vehetett át, a Nemzet Művésze, és Érdemes művész címekkel is kitüntették. Zenészpartnerei között volt a teljesség igénye nélkül Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa is.

A zongoraművész októberben életműkoncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban, ám szeptember 25-én, szombaton még a Hangversenyközpont vendége lesz. A koncertre a Zene-Világ-Zene bérletek érvényesek, a belépő 2000 Ft.

fotó: Vecseri Ferenc

Néhány nappal ezelőtt indult útjára a Hangversenyközpont legújabb rendezvénysorozata, a Szentes KultFESZT. Az egy hónapon átívelő kulturális maraton e heti vendégei között lesz a Magyar Érdemrend lovagkeresztje díjjal kitüntetett zenész, zeneszerző, dalszövegíró, színész, író, Víg Mihály, aki Cseh Tamás lebilincselő dalaival érkezik a Tokácsli Galériába szeptember 23-án.

Az alma nem esik messze a fájától, tartja a mondás, és lévén, hogy Víg Mihály is zenész családban született, borítékolható volt, hogy a zenében találja meg számításait. Ám, mint később kiderült nemcsak a zenében. A 70-es évek legvégén Hunyadi Károllyal megalapították a máig működő Balaton alternatív underground zenekart, de a Trabant együttesben is zenélt. Ezt követően olyan sikeres filmrendezők mellett dolgozott, mint Xantus János, Szirtes András, Szabó Ildikó, Müller Péter Sziámi, de Tarr Béla Sátántangó című filmjének főszerepét is elvállalta, A torinói ló filmzenéjéért pedig a "legjobb zeneszerző" díjára jelölték a 2011-es Európai Filmdíjon.

Munkáját 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el, 2008-ban pedig a bécsi EU XXL filmfesztiválon "Az év filmzeneszerzője" díját vehette át. Zenei munkássága mellett verseket, novellákat, forgatókönyveket, színdarabokat ír.

Az A38-nak adott interjújában rámutatott, kamaszkora óta játszik Cseh Tamás dalokat, és ahogy mondja, finom és csodásan megkomponált művekről van szó. Erre a letisztultságra a zenéjében is törekszik, ám hozzáteszi, azért Cseh Tamást mindig is Cseh Tamás fogja a legjobban eljátszani.

Víg Mihály előadása szeptember 23-án 18 órától kezdődik a szentesi Tokácsli Galériában. A belépés ingyenes.

fotó: Piltner Péter http://kellegy.hu

Egy zenei szempontból igencsak vészterhes időszak után nyitotta meg újra kapuit a szentesi Hangversenyközpont. Június 18-án a Zene Ünnepe alkalmából Herczku Ági és a Banda adott koncertet a Megyeháza Kulturális Konferencia Központ szabadtéri színpadán.

A szépszámú közönséget Kertész Ákos Hangversenyközpont-vezető köszöntötte, majd Szabó Zoltán Ferenc polgármester osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. – Nagyon jó látni ennyi arcot, mert hetek, sőt hónapok óta fontos kérdésként merült fel, hogyan is fog visszatérni a zene és a kultúra a városunkba. Frank Zappa úgy mondta: Music is the best - A zene a legjobb - amivel csak egyetérteni tudunk, mert a zene kikapcsol, és minden nehézségen át tud vinni bennünket. Örülök, hogy a Hangversenyközpont ilyen kiváló színvonalú programsorozattal szolgálja a várost – mondta a polgármester.

Kertész Ákos úgy fogalmazott, a Zene Ünnepe olyan kezdeményezés mely világszintűre nőtte magát. – Nagyon nehéz hónapokon vagyunk túl, és szeretném ezt a koncertet mindazok emlékének ajánlani, akik ma nem lehetnek itt velünk a járvány miatt. Sok szeretettel emlékszem rájuk – mondta, a vezető, aki hozzátette, egy ilyen időszak után újra kell tanulnunk megélni és értékelni az igazán fontos pillanatokat az életben. Kiemelte Szentes Város Önkormányzatának és a Szentesi Művelődési Központ segítségét.

– A saját népzenénket soha nem fogjuk sem megismerni, sem megérteni a szomszéd népek népzenéinek ismerete nélkül. – Bartók Béla ezen gondolataival lépett színpadra Herczku Ágnes, Nikola Parov és zenekaruk. Felvidéki dudadalok (magyar és szlovák nyelven), bolgár és magyar népdalok mellett gyimesi zene is terítékre került a koncerten. A Népművészet ifjú mestere címmel is elismert Nikola Parov a koncert közben számos hangszeren is megmutatta kivételes tudását, előkerült a gadulka (bolgár népi hangszer), és a nyckelharpa (skandináv népi hangszer) is, de a hangolható dob, az ütőgardon sem pihent mellyel a gyimesi kultúrát hozta közelebb Herczku Ágnes (ének, ütőgardon), Nikola Parov (duduk, kaval, nyckelharpa, gadulka), Pálházi Bence (hegedű), Molnár Péter (nagybőgő), Fekete Márton (brácsa), Herédi Zsombor (harmonika).

fotók: Vecseri Ferenc
Sebők Tamás írása

Évek óta hagyomány már, hogy a Hangversenyközpont bőséges programsorozatában helyet kap egy-egy, a koncerttermektől egy lépéssel távolabb álló, azonban a zenéhez továbbra is hű esemény. Májusban a Szentes KultFESZT nevet viselő programra került volna sor, ám ezt a koronavírus-járvány korlátozásai miatt új időpontra, szeptemberre időzítették a szervezők. A városunk 30 évre visszatekintő zenei múltját megörökítő kiállításról a Hangversenyközpont vezetőjét, Kertész Ákost és az esemény ötletgazdáját, Arató Mátyást kérdeztük. 

Emlékeznek még a MÁV Kultúr, a VE-GA Pince, a legendás Graffiti Klub, az ifjúsági ház, az Alcatraz, a Jómadár, a Black, vagy a Buffalo koncertjeinek sajátos hangulatára? A Hangversenyközpont szeptemberben egy kiállítás keretében idézi fel a mára talán megkopott emlékeket. 

– Tavaly tavasszal találtam meg otthon egy dossziét, amibe több, a ’90-es évek elejéről származó koncertplakátot raktam el. Gondoltam majd jövőre megosztom a Facebookon, mint egy 30 éves visszatekintést – kezdi Matyi. – Később mégis arra jutottam, érdekesebb lehet, ha egy méltóbb ünnepet szervezünk ennek a jeles évfordulónak. Az ötletemmel megkerestem Ákost, majd közösen kitaláltuk, hogy ezt a 30 évet egy kiállítás és egy a köré felépített programsorozat formájában tesszük emlékezetessé. 

A város zenei életének sokszínűségét felölelő tárlat alapját a Matyi mellett több szentesi szervező által megálmodott koncertek, és a helyi szinten már-már legendásnak és kultikusnak számító helyszínek adják. A szervezők elárulták, sokan üdvözölték az ötletet és felajánlották segítségüket, az egykori kisebb klubok szervezői, és természetesen nagyon sok szentesi zenekar is hozzájárult a gyűjtemény létrejöttéhez. A fényképekből, szórólapokból, plakátokból, és néhány videófelvételből álló tárlat előreláthatólag szeptemberben nyílik meg a Tokácsli Galériában. 

Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője a projekthez kapcsolódóan kifejtette, Szentes azon szerencsés vidéki városok közé tartozik, amelynek van zenei múltja. – Az elmúlt 3 évtized kiváló, vállalkozó szellemű koncertszervezőinek munkáját örökíti meg ez kiállítás. Olyan emberekét, akik nemcsak komoly energiákat fektettek a koncertszervezésbe, hanem kultuszt is teremtettek Szentesen, legyen szó akár az alternatív-underground, vagy jazz- és komolyzenei műfajokról. Kiváló lehetőségnek érzem az eseményt arra, hogy visszaemlékezzünk Szentes zenei életének kellemes pillanataira – tette hozzá Ákos. 

Az eseményt a kapcsolódó programok teszik majd igazán KultFESZT-té: rocktörténeti előadás, könyvbemutató és természetesen a koncertek teremtik majd meg a hamisítatlan fesztivál-hangulatot. Részletekkel később jelentkezünk. 

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

Megjelent: Szentesi Élet - LIII. évfolyam 15. szám

A közelmúltban a Hangversenyközpont a Szentesi Művelődési Központtal közösen nyújtott be pályázatot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, melynek köszönhetően közel 7 millió forint értékben újult meg a két intézmény fénytechnikai eszközparkja. A Hangversenyközpontban a héten kezdődött meg a berendezések cseréje, a munkálatokról Kertész Ákos intézményvezetőt kérdeztük.

– Hatalmas öröm számomra, hogy ilyen szempontból is előre tudtunk lépni. A Hangversenyközpont a nulláról épült ki szakmailag önálló intézménnyé, ezért a kezdetektől fogva figyeltünk arra, hogy az infrastruktúra úgy legyen kialakítva, hogy az megfeleljen a mai kihívásoknak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hangtechnikánk országos szinten is kimagasló minőséget képvisel, amit a kezdetekkor pályázati és önkormányzati forrásból sikerült megteremtenünk. Ám lényegesen kevesebb forrás jutott akkor a fénytechnikára, ami bár ma is megállja a helyét, sem minőségében, sem összetevőiben nem tud olyan magas szintet képviselni, mint a hangtechnikánk – kezdi Kertész Ákos.

A vezető elárulta, régi vágya volt, hogy ez a terület is fejlődhessen és erre egy pályázati lehetőség nyújtott megoldást. – A művelődési központtal közösen pályáztunk, és nagy örömünkre sikeres elbírálást kaptunk. Intézményünket, azaz a Hangversenyközpontot érintő összeg teljes mértékben a fénytechnikára koncentrál. A fényvetők egy részét LED-esre cseréljük, ami egyrészt gazdaságosabb működést biztosít, hiszen kevesebb áramot vesznek fel, másrészt korlátlanul színezhetők – jegyzi meg Ákos. A beruházás keretében további 4 intelligens lámpát is instalállnak a Hangversenyközpontba, melyek előnye, hogy pultról irányíthatók és teljes szögben elforgathatók, ezáltal teljesen személyre szabottan, a zenekarok, formációk kérése szerint működtethetik azokat.

A munkálatok március 8-án kezdődtek, előreláthatólag a héten be is fejeződnek, és megkezdődhet a tesztüzem. Az új rendszert a művelődési központ munkatársai: Horváth Ferenc és Csákó-Balogh Lajos telepítik.

Sebők Tamás
Fotók: Vecseri Ferenc

Egy biztos, a Peet Project zenekar a szívébe zárta Szentest és a Hangversenyközpontot. A fővárosi fiatalokból álló csapat eddig két teltházas koncertet adott a zeneiskolában, a harmadik alkalommal, szeptember 17-én pedig rendhagyó módon egy a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően karanténkoncertet rögzítettek Szentesen. A különleges alkalomról a zenekar frontemberét, Ferencz Pétert, Peet-et kérdeztük.

– Mondhatjuk, hogy szinte hazajártok Szentesre, kérlek, mesélj egy kicsit erről a közös együttműködésről!

– Lassan minden út Szentesre vezet, ami a Peet Project idei karrierjét illeti, mert tulajdonképpen a nagy lezárás előtti utolsó koncertünket is a szentesi Hangversenyközpontban adtuk. Napjaink zeneipart érintő sajátosságai miatt most ismét a Kurca partján adunk rendhagyó, zárt kapus koncertet. A Nemzeti Kulturális Alap tavasszal megjelent pályázata lehetőséget biztosított karanténkoncertek lebonyolítására. Tulajdonképpen ennek keretein belül valósítjuk meg ma ezt a zárt kapus koncertet, több kamerával rögzítjük, és hamarosan a szentesi Hangversenyközpont online felületein fog debütálni.

– Egy fővárosi zenekar vagytok. Hogy jött a képbe a szentesi helyszín?

 – Tulajdonképpen azonnal a szentesi Hangversenyközpont jutott eszünkbe, amikor meg kellet jelölnünk egy helyszínt. Nagyon szeretünk itt koncertezni, hiszen eddig minden alkalommal egy közvetlen, profi csapat várt bennünket. Az előadások nagyon kellemesek voltak, és amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az eddigi koncertjeink kivétel nélkül telt házasak voltak. Tudtuk, hogy itt a lehető legjobb körülmények adottak ahhoz, hogy egy minőségi karanténkoncertet rögzítsünk.

– Milyen műsorral készültetek erre az estére?

– Figyelembe kellett vennünk az időintervallumot, hiszen nem tudunk annyit játszani, mint egy rendes koncerten, emiatt próbáljuk tömöríteni a műsort, a legérdekesebb, a közönség által legjobban kedvelt dalainkat fogjuk előadni, illetve a februárban megjelent új lemezünk néhány darabját is színpadra visszük ma este.

– Milyen hatással volt a zenekar életére a vírushelyzet?

– Leginkább nyugtató hatással (nevet). A viccet félretéve mondanom sem kell, hogy sok zenésztársunkhoz hasonlóan nekünk is leginkább a radírt kellett használnunk, amikor kézbe került a naptárunk. Szeptemberben és októberben Los Angelesben illetve Chicagóban léptünk volna fel, ezeket az előadásokat a jövő évre halasztották a szervezők. Viszont felvettük a versenyt az online világgal és internetes koncertet adtunk, ez egy külön művészet volt, hogy 5 különböző helyszínen tartózkodva valósítottuk meg mindezt.

– Kreatív folyamatok is zajlottak ebben az időszakban?

– Lehetett volna, de jelenleg a februári albumunkat promotáljuk, ennek köszönhetően tavasszal jött ki egy kislemezünk, ami a Billboard lista TOP30-as helyei között szerepelt. Ősszel szeretnénk kiadni még egy kislemezt, szóval egyelőre nem tervezünk új dalokat írni, bár, ha ez a helyzet elhúzódik, akkor lehetséges, hogy az újabb zenei ötletek is teret nyernek majd.

A Zene-Világ-Zene programsorozat november 6-i előadásán Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét hozta a Hangversenyközpontba. A Jazz+Azzal, valamint a Cotton Club Singersszel országos népszerűséget szerző énekesnő pályafutásának legkiválóbb darabjait vitte színpadra a zeneiskola hangversenytermében. 

A koronavírus miatt meghozott korlátozások miatt 1/3-os kihasználtsággal, azaz mindösszesen 80 fő befogadóképességgel rendezte meg novemberi előadását a Hangversenyközpont. A közönség fegyelmezetten, minden előírást betartva tekintette meg Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét. Az énekesnő elárulta, az előadás címe többféle megközelítésből is értelmezhető: egyrészt utal a zenekar és a közönség találkozására, másrészről pedig az énekesnő és zene találkozására is. Bár - ahogy Orsi hozzátette – a repertoárt egy kicsit rockosra vették, azért a jazz és a funk stílusok is bőven szerephez jutottak, Szakos Krisztián kiváló szerzeményei mellett Dés László elévülhetetlen dalai is felcsendültek az este folyamán.

A művésznőt Hárs Viktor basszusgitáros, nagybőgős, Pusztai Csaba dobos, Neumann Balázs billentyűs, zongorista és Fehér Géza gitáros kísérte. A koncert ráadásaként egy Sting slágerrel, az If You Love Somebody Set Them Free-vel búcsúzott az együttes. A dalba amolyan kórusként bekapcsolódott a helyi publikum is, akik az énekesnő vezetésével a sláger legismertebb sorait „átírva” Free Free, Szentes Free-t énekelve búcsúztak.

Búcsúzott a Hangversenyközpont is, legalábbis erre az évre biztosan, hiszen a kormány hétfői szigorító rendelkezései miatt a rendezvények minimum 30 napos felfüggesztése lépett hatályba, mely az idei utolsó Zene-Világ- Zene koncert dátumán is túl mutat, így 2020-ban a közönség előtt már nem nyitja meg kapuit az intézmény.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Már évek óta hagyomány, hogy a szentesi Hangversenyközpont népzenével tiszteleg október 23-i nemzeti ünnepünk előtt. 2020-ban sem lehet ez másképp, október 22-én 19 órától a Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet hoz ünnepi hangulatot a zeneiskola hangversenytermébe.

Ha Magyarországon folkról, illetve világzenéről beszélünk, a műfaj megkerülhetetlen személyiségei közé tartozik a Herczku Ágnes-Nikola Parov duó. Az énekesnő fiatalon táncművésznek készült, később néptáncot tanult, de igen hamar kiderült, a népdaléneklésben is páratlan a tehetsége. 2003-tól a Magyar Állami Népi Együttesben énekelt, (melynek 2019-től örökös tagja) majd évekig a Fonó Zenekart és Pál István ’Szalonna’ és bandáját erősítette. A számtalan formáció és megannyi koncert mellett a nagysikerű népzenei tehetségkutató, a Fölszállott a páva műsorvezetőjeként hétről hétre a televízió képernyőjén láthattuk. Kiváló kvalitásait számos eMeRTon-díj, egy Bartók Béla Emlékdíj (2007), egy Magyar Művészetért-díj (2008), egy Érték-díj (2014), és egy Liszt Ferenc-díj (2016) is példázza.

Nikola Parov munkásságával egészen fiatalon elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Hazai, valamint nemzetközi viszonylatban is nagy népszerűségre tett szert a Zsarátnok együttes szólistájaként. Az áttörést a Riverdance Orchestra és a világhírű Riverdance Show hozta meg számára. A nevéhez köthető a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű produkciója, a Naplegenda. Kivételes tehetségét Fonogram-, eMeRTon-, Kodály- és Bartók-díjjal ismerte el a hazai szakma. 

Műsoraikban a magyar, valamint a közép-kelet-európai népzene világába kalauzolják el a hallgatóságot a multiinstrumentalista Nikola Parov gazdag hangszereléseinek, valamint Herczku Ágnes páratlan hangjának és tehetségének köszönhetően.

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

A Zene Világnapi ünnepi előadás után október 9-én a Zene Világ Zene Graffiti sorozat is elstartol az idei esztendőben, egy az alternatív zenei világ legnagyobb nagyágyúit tömörítő csapat, a Bujdosó Trió koncertjével. Az előadást a megszokottól, az ifjúsági ház pódiumtermétől eltérően a Hangversenyközpontban rendezik meg pénteken 20 órától.

Bizánci szörf rock. A némileg DIY zenei meghatározás hallatán elsőre mondhatni sötétben tapogatózna mindenki, vajon ebből mi fog kisülni? A Bujdosó Trió zenéjét talán pont annyira nehéz stílusok közé szorítani, mint megfejteni a fent említett műfajt, egy azonban biztos. A zene őszinte, szívből jön és piszkosul egyedi. De közelítsük meg azért ezt a zenei világot. Van itt jókora mediterrán mámor, közel-keleti bűvölet, bőkezűen adagolt pszichedelia és egy olyan tényező, amely minden koncertet, minden előadást egy kicsit egyedivé varázsol: az improvizáció.

A zenekar 2011 óta van jelen a hazai zenei életben, az alternatív zenei, a jazz és a világzenei színtér elismert muzsikusaiból alakult meg. A csapat frontembere, Bujdosó János neve az alternatív-rock műfaj kedvelőinek ismerősen csenghet, az Európa Kiadó gitárosaként letette névjegyét a zeneiparban. Eddig 3 szerzői albuma jelent meg, de számos egyéb lemezen is szerepel zeneszerzőként, vagy társszerzőként, sőt jónéhány filmhez is komponált kísérőzenét.

Október 9-én a Hangversenyközpont közönségét varázsolja el zenekarával. A koncert a 2020-2021-es Zene-Világ-Zene bérlettel ingyenesen látogatható.

(A koncert facebook eseményéhez katt a képre!)

Az amerikai hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975- ben az UNESCO a Zene Világnapjává nyilvánította október 1-jét. A jeles nap egyben a szentesi Hangversenyközpont Zene Világ-Zene sorozatának állandó startjele is, ebben az esztendőben Prunyi Ilona zongoraművész és Mondok Yvette énekművész előadásával várják a szervezők a helyi közönséget.

„Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.”

1975-ben ezekkel a gondolatokkal üdvözölte a Zene Világnapját Menuhin. Október 1-ét ország- és világszerte koncertekkel ünneplik, nincs ez másképp városunkban sem. Prunyi Ilona Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, tanár, érdemes művész. Életének meghatározó intézménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, tanulmányait is itt végezte, majd tanársegédként folytatta pályáját és a későbbi egyetem docense lett. A 60-as években több ízben vett részt Yvonne Lefebure párizsi zongorakurzusain. Tehetségére nem csupán Közép- és Nyugat-Európa országaiban figyeltek fel, de Kínában és Kanadában is színpadra vitte színes műsorát. Repertoárja a zongorairodalom standard alkotásai mellett a kortárs magyar szerzők műveivel válik teljessé, ezek mellett lelkes kutatója a 19. század eddig ismeretlen zenéinek. Közel negyed évszázada foglalkozik zenei ismeretterjesztéssel, a régi szalonzenéket felelevenítve művésztársaival kötetlen beszélgetéseken népszerűsítik a klasszikus magyar zene értékeit.

Mondok Yvette szopránénekesnő 2007-ben a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti karán szerzett diplomát. A fordulópont 2014-ben jött el karrierjében, amikor felfigyelt hangjára a világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás, akivel közös munkájuk megkoronázásaképp több alkalommal is közös koncertet adtak a Zeneakadémia Nagytermében. Még ebben az esztendőben Kínában, Kanadában, és az Egyesült Államokban is turnézott Szilasi Alex oldalán. Szerepelt a János vitéz, valamint a Varázsfuvola operákban. A közönség láthatta többek között Varnus Xavér orgonaművész oldalán, a Szegedi Nemzeti Színházban, és a Debreceni Filharmonikusok élén is.

Prunyi Ilona és Mondok Yvette 2018 óta lép színpadra a dalirodalom gyöngyszemeiből válogatott műsorával.

A hangversenyen elhangzik:

• Beethoven: Szeretlek Vágyódás (op83)
• Schubert: Te vagy a csend
• Liszt: Ha álmom mély
• Liszt:Szerelmi álmok
• Liszt: Melódia
• Chopin: Nocturne
• Chopin Grand Valse brillante
• Richard Strauss: Reggel, Ajánlás
• Massenet Manon operájából: Gavotte
• Puccini: Gianni Schicchi operából Lauretta áriája
• Lehár Ferenc.Vig özvegy operettből: Vilja dala

Az koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!

Sebők Tamás

Az ősz megérkezésével a szentesi Hangversenyközpont is elindítja színes zenei koncerteket felvonultató évadát. Ebben az esztendőben rendhagyó módon a sorozat rockos stílusú koncertjeit tömörítő Zene-Világ-Zene Graffiti előadásával indul a bőséges felhozatal, ugyanis szeptember 26-án 20 órától a Paddy and the Rats lép színpadra a Művelődési és Ifjúsági Házban.

A koronavírus korlátozásai miatt a Hangversenyközpont 2019- 2020-as évada idő előtt lezárult, így mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti programja bővült az idei esztendőben. A koncertek sorát Magyarország egyik legkülönlegesebb és az egyik legközkedveltebb rockzenekara nyitja.

A miskolci Paddy and the Rats 12 éve van jelen a hazai könnyűzenei életben, stílusukat egyszerűen csak ír kocsma-punkként aposztrofálják, ami az ír-kelta népzenei sajátosságokat és a punkzene energikusságát ötvözi. A zenekar olyannyira komolyan vette a szigetországban és az Egyesült Államok keleti partján is népszerű stílust, hogy ír művésznéven viszik színpadra zenéjüket. Dalaikat nem csupán a kocsmahangulat és a féktelen kalózélet ihlette meg, de számos komolyabb jelentéstartalommal bíró témából is merítenek, társadalmi problémákról és a globális jelenségekről is énekelnek. 

Debütáló nagylemezüket Rats on the Board címmel adták ki, ami nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elnyerte a közönség és a szakma szimpátiáját, több kelta rockzenével foglalkozó internetes portál is elismeréssel illette a magyar együttest.

A Paddy and the Rats 12 év alatt 6 nagylemezt készített, legutóbbit az idei évben jelentették meg Dark After The Night címmel. Paddy O'Reilly (Oravecz Kristóf) egy interjúban elárulta, az új album hangulatában nem különbözik az eddigiektől, a zenekartól jól megszokott „paddys” dallamvilág jellemzi a darabokat. Zenei hatásaiban azonban sok újdonságot nyújt, a modernebb felfogásban készült poposabb, illetve keményebb dalok, továbbá a bátrabb elektronikus effekthasználat mind erről árulkodnak. 

A legújabb dalok mellett a szentesi koncerten természetesen nem maradhatnak el az utóbbi évtized legnagyobb Paddy and the Rats slágerei sem, így hát mi mással is zárhatnánk e sorokat, minthogy meginvitáljunk minden érdeklődőt a Zene-Világ-Zene Graffiti idei első koncertjére:

Patkányok! Fedélzetre!

Facebook esemény itt!

fotó: Paddy and the Rats
írta: Sebők Tamás

A járványügyi intézkedésekből fakadóan idő előtt zárult a szentesi Hangversenyközpont tavalyi évada, emiatt azonban 2020-2021-ben közel 30 előadással várja a zeneszerető közönséget az intézmény. A koncertekről, valamint a járványhelyzet zeneipari hatásairól Kertész Ákos intézményvezetővel beszélgettünk.

Egy zenei szempontból igen nehéz időszakban vagyunk még napjainkban is, és ez nyilvánvalóan egy olyan szezonális rendezvénysorozat létrejöttét is megnehezítette, mint a Zene-Világ-Zene és a Zene Világ-Zene Graffiti. Hogyan állt össze a 2020- 2021-es évad?

  Több szempontból is borús hónapok állnak mögöttünk, és talán az a legnehezebb a jelenlegi helyzetben, hogy nem mondhatjuk, hogy nincs előttünk ugyanilyen nehéz időszak. Mind a Hangversenyközpont vezetőjeként, mind előadóművészként elmondhatom, hogy talán soha nem jártam még ilyen cipőben. Úgy gondolom, az ember két dolgot tehet ilyen helyzetben: megvárhatja a fényt az alagút végén, vagy elébe megy a dolgoknak és bizakodva nekilát a munkának. Mi itt a Hangversenyközpontban utóbbi koncepciót próbáljuk követni és igyekeztünk összerakni egy olyan évadot, amely a rendezvények mennyiségében és minőségében is büszkén képviseli azokat a kvalitásokat, melyeket közel 13 éve próbálunk Szentesen megvalósítani.

Most leginkább mint zenészt kérdezlek, mit látsz a szakmán, mennyire kerültek nehéz helyzetbe a zeneművészek és ez milyen hatással van közeljövőre?

  Hatalmas a küzdés, nem csak Magyarországon, hanem világszinten. Azt gondolom, hogy hosszútávon beláthatatlan következményeket okoz az, ami ma ezt a szakmát sújtja. Meg kell találni azokat a lehetőségeket és azokat a kondíciókat, amik alapján a zeneipar tovább tud működni. Talán egy kicsit pesszimistán látom a dolgokat, de én most úgy érzem, hogy ez már nem lesz olyan, mint volt. Ami a legnehezebb, hogy a kultúra és a közművelődés az a szegmens, melyet egyszerűen nem lehet úgy megállítani, mint mondjuk egy gyártósort. A kultúrát és közművelődést nagyon nehéz defibrillálni. Ez egy összetett dolog. Nem csak magukról az előadókról beszélünk jelen esetben, hanem a technikai személyzet, a szervezők és több szakember megélhetéséről.

Mit tudhatunk általánosságban az új évadról?

  Bővült az előadásaink száma, természetesen került át olyan koncert is, ami az elmúlt évadban elmaradt, hiszen ezeket szeretnénk bepótolni. Már emiatt is mondhatjuk, hogy gazdagodott a sorozat, ám ezen felül mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti kínálata gyarapodott. Ez egészen pontosan 29 előadást tesz ki 2020-2021-ben.

Milyen elképzelés útján állt össze az új sorozat?

  Az élőzene által nagyon sok közeget lehet érinteni, úgy érzem, hogy mindegyiknek meg is van a maga varázsa és természetesen a létjogosultsága. A Hangversenyközpont lassan 13 éve képviseli azt a szemléletet, miszerint a kezdetektől fogva koncerttermi rendezvényekkel próbálunk kikapcsolódást nyújtani a közönségünknek. Nem véletlenül, hiszen úgy érzem, ez egy másik minőséget és élményt jelent, és ehhez kimagasló minőségű koncertrepertoár társul.

Ha már szóba került a repertoárt, kérlek, mutasd be nekünk az idei évad koncertjeit pár szóban!

  Természetesen ragaszkodtam a határok feszegetéséhez. Ez egy nagyon jelentős kérdés számomra, hiszen így egy szervező azt a közönségréteget is képes bevonzani, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem járnak ilyen típusú koncertekre. Én úgy látom, hogy az utóbbi években mind a fiatal, mind a középkorú nézők száma is elkezdett növekedni, ami nagy örömmel tölt el. A Hangversenyterem, mint a zeneiskola intézményének része lehetőségeket nyújt arra, hogy a jazz-etno, a népzene és nívós színvonalat képviselő könnyűzenei műfajok mellett a komolyzenei koncertek, hangversenyek is képviseltessék magukat az évad során.
  A koncerttermi évad mellett az idei évben is lesz Graffiti sorozat, melynek egyik zászlóshajója Arató Mátyás kollégám, aki a kultikus szentesi szórakozóhely szellemiségét próbálja új helyszínen, az ifjúsági házban újjáéleszteni. Természetesen itt már merészebb produkciók is palettára kerülnek az underground műfajok széles skálájával. Egy kicsit előre haladva az időben, (és mint az a mellékelt plakáton is látható – a szerk.) egy Szentes KultFESZT elnevezésű esemény is helyet kapott a naptárban, mely tulajdonképpen egy mini-fesztivál, ahol a zene mellett egy kiállítás is megjelenik, mely a szentesi koncertszerveződés elmúlt 30 évét öleli fel. Úgy vélem, ez egy olyan újdonság, mellyel ezidáig senki nem találkozott a programjaink között, ezzel pedig megvalósul az, amit nagyon régóta szeretnék elérni, nevezetesen, hogy egy multikulturális jelleggel is bírjon a Hangversenyközpont.

A helyszínek tekintetében készülhetünk-e újdonságra ebben az esztendőben?

  A zeneiskola hangversenyterme, az ifjúsági ház, valamint a megyeháza kerthelyisége mellett az előzetes tervek szerint a majdan megnyíló Tóth József Színház és Vigadóban is megvalósul az évad néhány koncertje.

A szentesi Hangversenyközpont a hazai zenei életben is népszerű helyszín, erről árulkodik egy elismert fiatal zenekar sikeres pályázata is. Kérlek, mesélj a részletekről!

  Nagy örömmel jelenthetem be, hogy a közelmúltban zenekarok számára kiírt karanténkoncert-pályázaton az utóbbi években kétszer is az intézményünkben vendégeskedő Peet Projecttel közös beadványunkat sikeresen bírálták el. A pályázatnak az volt a kitétele, hogy egy preferált helyszínnel közösen együttműködve készüljön egy koncertfelvétel, mely elsősorban a helyszínt biztosító intézmény internetes oldalain, közösségi felületein kerüljön promotálásra. Ezt a koncertet hamarosan rögzíteni is fogjuk.

írta: Sebők Tamás
fotó: Vidovics Ferenc

Ismét megnyitotta kapuit közönsége előtt a szentesi Hangversenyközpont, június 21-én, a Zene Ünnepén a Molnár Dixieland Band koncertjével zárult a Zene-Világ-Zene sorozat idei évada.

Március közepe óta némán és hatalmas türelemmel várta a korlátozások megszűnését a Hangversenyközpont, és bár úgy tűnt a Zene Ünnepét zárt ajtók mögött, az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva ünnepli a város, a koncertet megelőző napok rendelkezései lehetővé tették, hogy a közönség a helyszínen élvezhesse a Molnár Dixieland Band műsorát. Szabó Zoltán Ferenc polgármester a koncertet megelőzően ünnepi gondolatait osztotta meg a közönséggel. –  Nagyon nehéz időszakon van túl az ország és Szentes városa is. Az összes oktatási, kulturális és sportintézményeinket be kellett zárnunk. Büszke vagyok arra, hogy Szentes a járványügyi időszakot követően elsőként lépett nagyon sok mindenben, és ez a ma esti koncert is bizonyos tekintetben az elsőnek számít. Hosszú hetek tárgyalásai állnak a rendezvény mögött, és örülök, hogy a Zene Ünnepén közösen tekinthetjük meg a Molnár Dixieland Band koncertjét itt, a Hangversenyteremben – hangzottak el a polgármester szavai.

– A Hangversenyközpont 13 éves fennállása alatt nem voltunk ilyen nehéz szituációban – ezt már Kertész Ákos intézményvezető mondja megnyitójában. – Úgy gondolom, az utóbbi időszak több volt annál, minthogy korlátozták mindennapjainkat. A járványhelyzet megfosztott bennünket azoktól az élményektől, melyektől igazán érző emberek lehetünk. Mi más, ha nem a kultúra az, amely minden nap ápolja az emberi lelket. Manapság számos platform rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy pótoljuk az élő zene jelentette űrt, de lássuk be, a Facebook előtt azért ez mégsem kelt ugyanolyan hatást – fogalmazott a Hangversenyközpont vezetője.

A szegedi Molnár Dixieland Band hosszú évek óta visszatérő fellépője a Zene-Világ-Zene sorozatnak. A századeleji jazz-zene hazai helytartói mindig pompás hangulatot varázsoltak a helyi közönségnek. Molnár Gyula zenekarvezető egy szájmaszkban lépett a színpadra melyet a korlátozások megszűnésének jelképeként vett le, ahogy mondta: „Ha ez rajtam van, nem tudom megszólaltatni a hangszerem.”

Az együttes a XX. század elején New Orleans-ból induló stílus jeles képviselője immáron 56 éve töretlenül vannak jelen a hazai zenei vérkeringésben. Koncertjüket a Perzsa vásár című operasláger feldolgozásával indították. Ahogy a zenekar vezetője elmondta, az egyes népek zenéje is hatást gyakorolt az együttesre, repertoárjukat ékesítették magyar, orosz és francia dalok feldolgozásai, de Oscar Peterson egyik kissé feledésbe merült „himnusza”, a Hymn to Freedom, vagy Acker Bilk slágere, a Creol Jazz is felcsendült sajátos előadásukban. A műsort a leginkább rock ’n’ rollos stílusjegyeket magában hordozó Bring Me Sunshine zárta.

A koncertet a Szentes TV és a Kurca TV élőben közvetítette.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Bár a koronavírus miatt elrendelt korlátozások megpecsételték a Zene-Világ-Zene sorozat tavaszi évadát, a Zene Ünnepén ez alkalommal is különlegességgel szolgál közönségének a Hangversenyközpont. Június 21-én, vasárnap 19 órától élőben tekinthetik meg a Molnár Dixieland karantén-koncertjét a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán, valamint a Kurca TV és Szentes TV közvetítésében.

Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland nagy sikerrel, és úgy tűnik, ez most sem maradhat el. Ám az idei rendhagyó előadás lesz, a mindig szépszámú közönséget ezúttal a képernyők elé várják szervezők.

– Érthető okokból nagyon sokáig úgy tűnt, ez a rendezvény nem fog megvalósulni, mi pedig az utolsó pillanatig vártunk, hiszen bíztunk benne, hogy változik a helyzet és ezt az előadást valódi élő koncertként tarthatjuk meg. Ám mivel ez ma (június 16.) a korlátozások miatt nem valósítható meg, ezért bár a Molnár Dixieland színpadra lép a Hangversenyközpontban, a közönség számára nem nyit ki az intézmény. A helyi média közreműködésével, valamint a Hangversenyközpont közösségi felületein azonban élőben követhetik az ünnepi előadást – jegyezte meg Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

81 éves korában szívelégtelenségben elhunyt a soul legenda, Bill Withers. Karrierje során olyan kiváló slágereket írt, mint a Lean on Me, a Lovely Day vagy az Ain’t No Sunshine. A zenész halálhírét családja tudatta egy internetes közleményben.

Withers viszonylag rövid zenei karriert tudhatott magáénak, 7 éves pályafutása alatt 7 nagylemezt adott ki, majd 7 év szünetet követően az 1985-ben visszatért a Watching You Watching Me albummal, ám ezzel be is zárta tartalmas életművét. Három Grammy-díjat nyert, 2015-ben pedig beiktatták a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.

Egy szerető és odaadó apa és férj távozott közölünk. Bill képes volt a zenéjével  kapcsolatot teremteni az emberek között. Imádkozunk érte és reméljük, hogy ebben a nehéz időszakban is vigaszt nyújtanak dalai a rajongók számára. 

Sebők Tamás

A tervek szerint a héten jelentették volna be az 54. Montreux Jazz Fesztivál idei fellépőit. A neves zenei rendezvény 2020-as felvonása július 3. és 18. között zajlana. Bár elhalasztásról eddig nem érkezett hír, a fellépők névsorának bejelentését egy későbbi időpontban teszik meg a szervezők. 

Amolyan vigaszként azonban a globális helyzetre való tekintettel elérhetővé vált a neves zenei esemény 53 éves történelmének számos legendás koncertje. Egy promóciós kód felhasználását, valamint egy ingyenes regisztrációt (Facebook profilunkkal is bejelentkezhetünk) követően 30 napon keresztül ingyenesen tekintheti meg bárki a világon a Montreux-i koncerteket. A felhozatal szinte minden zenei stílus rajongóinak kedvez, a blues kedvelői lazulhatnak Gary Moore (1990), Etta James (1993), a The Moody Blues (1991) vagy a ZZ Top (2013) koncertjeire, a soul és a funk hívei pöröghetnek a Stax Records legendája, Isaac Hayes (2005), vagy James Brown (1981) előadására, de olyan modernkori kiválóságok fellépései is elérhetők, mint a Jack White által vezetett garázsrock csapat, a The Racounters (2008), vagy a fiatalok körében népszerű nu-metal együttes, a Korn (2004). A listán olyan további nagyágyúk szerepelnek a teljesség igénye nélkül, mint Carlos Santana, a Yes, a Deep Purple, a Stray Cats, Solomon Burke, a Jethro Tull, Alanis Morissette, Lou Reed, Quincy Jones vagy az Emerson Lake and Palmer.  

A Montreux Jazz Festival egyetemes történelmének koncertjeit ide kattintva tekinthetitek meg.

Sebők Tamás

Március 24-én, kedden koronavírus következtében 86 éves korában elhunyt a legendás jazz-szaxofonos, Manu Dibango. Halálhírét hivatalos Facebook oldalán is megerősítették.

Kamerunban született, de zenei tanulmányait Párizsban kezdte 15 évesen. A zongora volt az első hangszere, ám ezt követően egy kölcsönkapott szaxofon határozta meg zenei irányultságát. A 70-es évek derekától kezdett lemezeket készíteni, pályafutása alatt, több mint 40 kiadványon szerepel. Turnézott az Africa Jazz kollektívával, színpadra lépett, Herbie Hancockkal és Fela Kutival, ezen felül afrojazz szaxofonosként elévülhetetlen érdemei voltak a kameruni zenei hagyományok népszerűsítésében.

1972-es Soul Makkosa című slágere több New York-i rádióállomást és a Billboard slágerlistáját is megjárta. Refrénjét előszeretettel „használták” olyan későbbi kiválóságok, mint Michael Jackson, vagy Rihanna, akiket Dibango be is perelt. A dal hatalmas szerepet játszott abban, hogy az afrikai zene teret hódítson Amerikában.   

Manu Dibango a párizsi kórházban hunyt el.

Sebők Tamás

A rockzene hőskorának egyik újabb oszlopos tagja örökíti meg hamarosan könyv formájában színes karrierjének történetét. Paul Rodgers a Free énekeseként vált világszinten ismertté, majd a Bad Company, a Firm és a Queen frontembereként is a színpadon kápráztatta a közönséget. A 70 éves énekes ma is kivételes és egyedülálló tehetségéről tesz tanúbizonyságot, fáradhatatlanul viszi tovább néhai zenésztársainak emlékét. 

Paul Rodgers Middlesbroughban született, blues zenén nevelkedett, testvérével kezdett zenélni. A 60-as évek második felében költözött Londonba, ahol Paul Kossoffal és Simon Kirke-kel közösen megalapították a Free-t. A zenekar a korszak egyik nagyágyúja lett, a Led Zeppelin mellett. 1972-ben először és utoljára hazánkban is koncerteztek, - egy nem épp a sikere miatt emlékezetes koncertet adtak – a Kisstadionban, ahol a Radics Bélával felálló Taurus volt az előzenekaruk.

Rogders azonban nem utoljára lépett fel magyar színpadra, 2004-ben a Queen énekeseként látogatott ismét Budapestre. Korábban azonban világraszóló sikereket ért el a Bad Companyval és a rockzene krémjét (Jimmy Page (Led Zeppelin) - gitár, Tony Franklin – Whitesnake, David Gilmour, Roy Harper – basszusgitár, Chris Slade -AC/DC - dobok) verbuváló csapattal, a Firmmel is.

Legújabb könyvében közel fél évszázad történetét meséli el, és a fenti sorok mind bizonyítják, nem lesz unalmas olvasmány...

írta: Sebők Tamás
fotó: paulrodgers.com

’Ál’Live Zene-Világ-Zene. Ezzel a címmel indul útjára a szentesi Hangversenyközpont új digitális koncertsorozata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet a Zene-Világ-Zene programsorozatát is érintette, az évad 8 koncertje került elhalasztásra. Most azonban - egy kicsit a #maradjotthon kampány jegyében is - a szervezők minden zeneszerető otthonába eljuttatják az utóbbi 12 évad legkiválóbb koncertjeit. Az új kezdeményezésről Kertész Ákos vezető nyilatkozott.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a jelenlegi helyzet miatt sajnos tényszerűen nem tudunk koncertet rendezni. Ám aki ismeri a csapatot – és figyelemmel kísérte a munkánkat az elmúlt 12 évben - az láthatta, hogy komoly elhivatottság van bennünk annak tekintetében, hogy az üzenetet minden körülmények között közvetíteni tudjuk. Gyakorlatilag a koncertjeink leállását követően kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen módja lehetne, hogy ezt az üzenetet továbbra is közvetíteni tudjuk a közönség felé úgy, hogy sajnálatos módon nem találkozhatunk velük.

Mivel a Facebookon manapság egyre divatosabbá váltak az élő megosztások, live-stream-ek, ezért gondoltam, hogy egy kisebb szójátékkal élve egy ál-live stream-et indítunk, mely végül az ’Ál’Live Zene-Világ-Zene címet kapta, és nem véletlenül, az I Love kifejezésre utal. A sorozat lényege, hogy az elmúlt 12 év legemlékezetesebb koncertjeit kutatjuk fel az archívumunkból, ezeket teljes terjedelmükben közzétesszük a közösségi oldalunkon a szokásos időpontban: pénteken 19 órától.

Kertész Ákos hozzátette, így próbálják életben tartani azt az ars poetica-t, amit a Hangversenyközpont az elmúlt 12 évben igyekezett megteremteni. A vezető hangsúlyozta, ezek a koncertek az előadók hozzájárulásával kerülnek feltöltésre, és azt is elárulta, próbálnak a komoly-, a nép- és könnyűzene rajongóinak egyaránt kedvezni.

A sorozat március 27-én indul, a Fabula Rasa és Müller Péter Sziámi 2012 áprilisában adott koncertjével.

Sebők Tamás

Az új koronavírus-járvány Magyarországra törésével tömegesen maradnak el a színházi előadások, koncertek, igen nehéz helyzetbe hozva ezzel az színművészeket, zenészeket, előadókat. Az ő megsegítésükre létrehozott civil kezdeményezés a #neváltsvisszajegyet.

Szerda délután Magyarország Kormánya veszélyhelyzet rendelt el az országban a koronavírus-járvány miatt. Számos korlátozást vezettek be azonnali hatállyal, ezek egyike volt a rendezvények korlátozása is. A rendelkezés értelmében a beltéren 100 főnél, kültéren 500 főnél nagyobb eseményeket törölni kell.

A rendelet óriási lavinát indított el, a legtöbb színház, koncertterem, klub több hetes szervezői munkája ment a levesbe egy pillanat alatt.

És bár az intézmények biztosították a közönséget arról, hogy a jegyek árát visszatérítik, a közösségi médiában ezzel egyidőben útjára indult egy felhívás, amely a társulatok, előadók, zenészek megsegítésére kéri azokat, akik a döntés miatt nem tudnak részt venni a korábban megváltott jegyükkel egy-egy programon.

Az egyik budapesti könnyűzenei klub programigazgatója az alábbiakat posztolta a Facebookra.

...mivel a jegybevétel egy elég fontos lába az amúgy sem könnyű helyzetben lévő kultúriparnak, szeretném azzal támogatni a színházakat, szervezőket, művészeket, hogy nem váltom vissza a belépőimet. Ha lehetőségem adódik, elmegyek majd a későbbi pótelőadásra, vagy ha nem, egyszerűen lemondok az árukról. Ha megteheted, tegyél így te is! #neváltsvisszajegyet

A kezdeményezéshez azóta több ismert kulturális személyiség, művész és számos cég is csatlakozott.

Sebők Tamás