Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai


Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Misztrál-koncert

2020. június 15. - Hangversenyközpont

misztral.jpg

Virtuális koncertmaratonunk utolsó epizódjához érünk június 19-én. Az Ál Live Zene-Világ-Zene sorozatot a Misztrál Együttes 2011-es ünnepi koncertjével zárjuk. A Bartók Béla-díjas, aranylemezes zenekar előadásáról Olasz Sándor írt beharangozót. A koncertet pénteken 19 órától a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán tekinthetik meg.

A tisztító tavaszi szél nevét viselő, 1997-ben alakult, számos díjat elnyert zenekar október 21-én, pénteken 19 órakor Szentesen is bemutatkozhat végre, mégpedig a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat bérleten kívül előadásán! Az alkalom ünnepi: legutóbbi forradalmunk évfordulójának elő-előestéje. Egyet biztosan tudok: a Misztrál meg fog felelni a felfokozott várakozásnak, és olyan előadást produkál majd, amely hangsúlyossá teszi ’56 méltóságát. Állításomat ők maguk igazolták előzetesen, mégpedig lemezeik és DVD-jük segítségével, amelyek között aranylemezzel fémjelzett is akad.

Ezek túlnyomó többségén bebizonyították, hogy ott a helyük abban az előkelő sorban, amelyet – mások mellett - a Sebő együttes, a Kaláka és a Szélkiáltó fémjelez. Ez a sor – az említett zenekari nevekből kitalálható - az énekelt verseké! A Misztrálra azonban különösen jellemző az alábbi, magyarra fordított Jethro Tull-sor (hiába, ki kellett bújnia valahol a rockernek belőlem): „a múltban él és a jövőbe mutat”! Janus Pannonius megzenésített verseinek például egy teljes CD-t szenteltek, csakúgy, mint Balassi Bálintnak és Dsida Jenőnek. (Utóbbi érdekessége, hogy az épp a Kaláka kiadójánál jelent meg, a Hangzó Helikon sorozatban.) Természetesen, más magyar költők verseihez is szívesen írtak zenét (Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Mécs László, Kassák Lajos, Nagy László, és még sorolhatnám). Színes műsort várok a fiúktól, amelyik úgy ad élményt, hogy gondolkodásra és befelé fordulásra készteti hallgatóit. Mindezt változatos hangszerelésben, hiszen az immár hagyományosnak számító gitárokon és ütőhangszereken kívül például hegedű, klarinét, doromb, cselló és koboz is a rendelkezésükre áll.

Ezek után nem árt tudni azt sem, hogy a zenekar rendezi Nagymaroson évről évre a Regejáró Misztrál Fesztivált.

És ha már Szentesre jön a csapat, délelőtt gyermekkoncertet is adnak ugyanazon a helyszínen, hiszen a legutóbbi albumuk, az Álomkófic minőségi gyermeklemez. De az egy másik történet, és egy másik koncert.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: De ki az a Mrs. Columbo?

mrscolombo.jpg

Ezúttal a 2013-ban ’Az év hazai jazz albuma’ kategóriában Fonogram-díjat nyert Mrs. Columbo koncertjét elevenítjük fel Ál-Live Zene-Világ-Zene rovatunkban. Pénteken 19 órától három gyönyörű hölgy lép a Hangversenyközpont virtuális színpadára, ne maradjanak le róla. Addig is íme egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Ami nem sikerült anno a tévében (ma DVD-n) megkedvelt Columbo nyomozónak, sikerült Pély Barnának! Nevezetesen: beházasodnia a Mrs. Columbo zenekarba, annak énekesnőjét, Galambos Dorinát véve feleségül. Ennyit témánk bulvár-szegmenséről, amit a legnépszerűbb sajtóféleség a lehető legalaposabban kivesézett nemrég. Olyannyira, hogy számunkra nem hagyott csámcsogni valót a kizárólagos tulajdonukat képező Megasztár-gumicsonton.

Jól tették, mert így máris a lényegre térhetünk: szeptember 27-én pénteken 19 órakor a megszokott helyszínen, a Zeneiskolában elindul a várva várt Zene-Világ-Zene 2013-2014-es évada, mégpedig a Mrs. Columboval!

Mért jó nekünk ez a kezdés? Azért, mert amíg a krimisorozatban csupán láthatatlan szereplő: szóbeszéd tárgya volt a nyomozó felesége, a Mrs. Culumbo a maga hús-vér valójában jelenik meg előttünk!

Komolyra fordítva a szót: a csapat tagjai – három lány, aki zenél, meg a fiú, aki dobol - (bocs, most ígértem, hogy komolyra fordítom) tudnak valamit, amelynek eredményeképp hasonló felállású zenekar nem érdemelte ki még a magyar Fonogram-díjat. Márpedig ez történt (mégpedig az idén), köszönhetően a tavalyi lemezüknek, amelyen Dorinán kívül a virtuóz, sokoldalú zongorista Sárközi Fanni, a bőgőn Hudák Zsófi játszik, Kovács Norbert pedig a dobok mögül tesz hozzá „néha” a csajok teljesítményéhez. Nem mellesleg – amint láthatták a közszolgálati tévében – a Játszd újra! című számuk bekerült az Eurovíziós Dalverseny magyarországi elődöntőjének legjobb 30 dala közé.

Kiderült a CD-ről, hogy a Megasztárba dögös rocker-lányként berobbant Dorina remekül megtanult jazzt énekelni idő közben. A többiek pedig egyszerűen felnőttek a feladathoz, ami ebben a formában megint csak nem teljesen igaz. A jazz-sztenderdek rovására ugyanis alaposan kicserélték a repertoárjukat. A saját szerzeményeken kívül 30Y, Queen, vagy éppenséggel Beatles feldolgozás várható tőlük. Speciális műsorukkal a patinás BJC-ben (Budapest Jazz Club) is felléptek már, irigylésre méltó sikert aratva, egyszersmind bebizonyítva, hogy a nagyvilágban smooth-nak nevezett „könnyű” jazz képes minőségi lenni, csak akarni kell!

A koncertsorozat további fellépői névsorának ismeretében szívesen ragoznám, mennyire érdemes erre az évadra is bérletet venni és mennyiért, ám kénytelen vagyok egy boldog emlékű punkzenekar nevével (vissza)élni: Hatóságilag Tilos! Az Internet (meg a reklámok) segítségével azonban semmi lényeges nem marad titokban az érdeklődők előtt.

Olasz Sándor
fotó:Mrs. Columbo Facebook

Ál Live Zene-Világ-Zene: Újabb legendás zenész-vendég

sebo.jpg

Ezen a héten sem marad virtuális koncert nélkül a tisztelt közönségünk. Ez alkalommal 2015-be pörgetjük vissza a Zene-Világ-Zene időgépét, és a Sebő-együttes nemzeti ünnepünk tiszteletére adott előadásával várjuk önöket a képernyők elé, pénteken 19 órától. Addig is íme egy kis kedvcsináló Olasz Sándortól.

Ismét Kossuth-díjas zenészt üdvözölhetünk a városunkban. Olyan formátumú személyiséget, aki nélkül tán el sem indult volna a máig működő táncház-mozgalom, nem emelkedett volna ekkora rangra a magyar népzene-kultúra, és nem tartana ott a magyar világzenei kultúra sem (a maga sokszínűségével), ahol jelenleg tart. Sebő Ferenc érkezik hozzánk a róla elnevezett együttes élén október 22-én csütörtökön, hogy ünnepi koncertet adhasson társaival 19 órai kezdettel a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat „könnyűzenei” nyitányaként.

Ha az 1972-ben (a már más dimenzióban élő Halmos Béla társaságában) készült József Attila-lemezét Berek Katinak „adjuk”, elmondhatjuk, hogy a Sebő együttes stílust teremtett az első két lemezével, mégpedig két különbözőt. A cím nélküli első az autentikus népzenére irányította a figyelmet, azt pedig, hogy a beszédes című Énekelt versek miről szól, nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy a zenekar később az utóbbi irányzatot preferálta inkább, olyannyira, hogy a munkásságával (akarva-akaratlan) számos zenekar iránytűjévé, példaképévé vált. Közben persze maguk is tovább léptek. Nagy László, József Attila, Lázár Ervin: a költők, akiknek Sebőék önálló lemezt szenteltek, jó néhány további (koncepcionális) válogatás összeállítása mellett. A szentesi koncert műsora is minden bizonnyal ezeken az anyagokon alapul.

A mostani trió-formáció tagja egyébként (nem tegnap óta) a számos hangszert megszólaltatni tudó Barvich Iván, aki Guessous Majda Mária, alias Mesi együttesével az előző évadban járt nálunk. Az ő közbenjárásával jöhetett létre Sebő Ferenc – tudomásom szerint – első szentesi fellépése. Azé a Sebő Ferencé, akiről a 60. születésnapja alkalmából csodálatos portréfilm készült, és akinek zenei, zenei szervezői és -szerkesztői munkája mellett az építészi tevékenysége sem jelentéktelen. Aki a mai napig aktív, és nélkülözhetetlen kutatómunkát végez a magyar népzene szolgálatában: a felgyűjtött anyagok feldolgozása, rendszerezése tárgyában.

Akinek – legendás zenészhez méltó módon - legendás történetei vannak (amelyek közül kiemelkedik Aczél elvtárssal való találkozása a táncházmozgalom hőskorában), és aki – természetesen – zenélni sem felejtett el.

Igen. Újabb kihagyhatatlan koncert vár ránk, és nem kizárólag az októberi ünnep kapcsán. Becsüljük hát meg önmagunkat is vele és általa!

Ál Live Zene Világ Zene - CimbaliBand: Szívtánc és hagyományőrzés (2013)

cimbali.jpg

Ál Live Zene-Világ-Zene virtuális sorozatunkban ezúttal a világzene egyik hazai kiválóságának 2013-as koncertje kerül terítékre. A CimbaliBand akkori ünnepi előadása most újra képernyőre kerül, méghozzá május 15-én, pénteken 19 órától. A  koncerthez egy kis ízelítőt is kínálunk az alábbiakban. 

A CimbaliBand fejének falujában, Turán annyira természetes a néphagyományok átörökítése, mint máshol a levegővétel. A zenekarvezető (egyben a Czimbalmos pálinka-márka büszke tulajdonosa), Unger Balázs pályája az autentikus népzenét művelő Galga zenekarban indult, a Magyar Állami Népi Együttesben folytatódott. Játszott (a teljesség igénye nélkül) a Palya Bea neve által fémjelzett Kárpátiában (amely nem tévesztendő össze a hasonló néven futó ún. nemzeti rockzenekarral - az ugyanis a kulturális kitüntetés-ügyi miniszteriális döntéshozók privilégiuma). Fertőződött a jazz berkeiben, nem akármilyen környezetben: Dresch Mihály együttesében! Ennek ellenére mindkét szólólemeze vegytiszta népzenét tartalmaz. Végső soron a fenti állomások a fiatal muzsikusokból álló, az Unger Balázs neve alatt futott projektből kinőtt CimbaliBand előtörténetét képezik. Más megközelítésben: hogyan lett a Magyar Állami

Népi Együttes zenekarának oszlopából a cimbalom Chuck Berry-je? A nem mindennapi művészpálya mérföldkövei nem egyebek, mint a CimbaliBand lemezei. Az első, a TransBalkan Express akkora sebességgel rohant bele (nemzetközileg is) a világzene világába, mint a mozdony a CD borítóján. A népzenei feldolgozások között ugyanis megbújt egy slágergyanús darab, az Oppadirida, amelyre akarva-akaratlan felkapta a fejét, akinek alkalma volt meghallani azt. A Feketetó muzsikája a nevezett falu vásári hangulatát idézi, az egymás közelségében élő népek zenéiből válogatva. Következhetett egy élőben rögzített album, a CimbaliBand koncertek hiteles hangi/hangulati lenyomata. A 2011-ben kiadott Ablakimba pedig már helyenként rockos hangvételt mutat – nem szakadva el a népzenétől. (Rajta egy nagyon szerethető saját szerzeménnyel, amely az Igénytelen dal címet viseli.) A 2012-es Szívtánc (egyik dala klipjét a pusztulásában is méltóságteljes turai kastélyban forgatták) tovább mélyíti a virtuóz cimbalomjáték és a népzene sajátos viszonyát. 2013-ban pedig egy (talán kevéssé sikerült) saját szerzeményekből álló négyszámos lemezt publikáltak, a játékos Ungerground címmel.

És hogy mit várhatunk október 22-én, kedden 19 órakor a zeneiskolában, ahová a CimbaliBand először látogat a Zene-Világ-Zene koncertsorozat keretében? Nos, az ünnep előestéjére tekintettel mindenképp népzene-dominanciát. Ugyanakkor, nem is ők lennének, ha nem vennék olykor könnyedebbre is a figurát. Történjék bármi, annyi bizonyos: ismét kihagyhatatlan koncert előtt állunk!

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Coppola cimbalmosa (2008)

large_0828_b_k_g_c_b.jpg

Ez alkalommal a szentesi Hangversenyközpont egyik olyan előadásával folytatjuk az Ál Live Zene-Világ-Zene rendhagyó  virtuális sorozatát, melyet az elsők között tekinthetett meg a közönség a hangversenyteremben. Időgépünket ezen a héten 2008. november 28-ra állítjuk vissza, és Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band előadásával várjuk önöket a képernyő elé pénteken 19 órától. Addig is egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Egyes muzsikus cigánycsaládokban hegedűvonót szokás adni az újszülött kezébe. Amelyik rajkó ráfog, abból a hiedelem szerint muzsikus válik! Nem tudom, Balogh Kálmán kézbe kapta-e a vonót csecsemő korában, annyi azonban biztos, hogy a cimbalom-verőkkel ördögi virtuozitással bánik! És ez csak a dolog egyik része. A másik a hihetetlen stílusérzék, amelynek segítségével magabiztosan mozog a jazzben, a kortárs zenében, a világzenében és a népzenében egyaránt. A harmadik a legkülönbözőbb népek zenéinek sokasága, amelyeket ismer. A negyedik tényező pedig az a bravúr, ahogyan összeolvasztani, szintetizálni képes egymással össze nem illőnek hitt zenei világokat. Ahogyan a tavaly megjelent lemezén is tette (Aven Shavele a címe), amit a saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel készített. A káprázatosan sokszínű zeneanyagban gond nélkül megférnek - néhány ismert dallam között - térségünk népeinek zenéi, azok hol inkább jazzes, hol pedig az autentikushoz közelítő feldolgozásai, valamint népzenei ihletésű saját szerzemények, nívós világzenévé elegyedve.

Balogh Kálmán számtalan formációban szerepelt és szerepel zenekari tagként vagy vendégként. Játszott persze népzenében utazó zenekarokban (Jánosi, Ökrös, Téka, Méta, Muzsikás, Vízöntő, Zsarátnok, Vasmalom, Fonó, Üsztürü), de közreműködött az egyedülállóan különleges Vágtázó Csodaszarvas immár „bearanyozódott" első lemezén, valamint a Fonogram-díjas Napra albumán is. (A 2007-ben a legjobb világzenei albumának járó díjat kapott folkrock banda muzsikája annyira megtetszett neki, hogy oda maga ajánlkozott.) Dolgozott spanyol muzsikusokkal és táncosokkal, sőt Amerikában felfigyeltek Kálmán kivételes tehetségére. Nem csak koncertkörútra hívták, de a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola kifejezetten az ő játékát akarta új filmjének zenéjéhez.

Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band november 28-án, pénteken 19 órai kezdettel a Zene-világ-zene hangversenysorozat keretében ad fergetegesnek ígérkező koncertet a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont nagytermében.

Olasz Sándor

'Ál' Live Zene-Világ-Zene: Rackák jönni Szentes

ferenczigyorgy_es_a_rackajam1.jpg

Április 24-én minden bizonnyal a közelmúlt egyik legemlékezetesebb előadását idézzük fel állandó virtuális koncertsorozatunkban. Figyelem, a képernyőkre érkezik Ferenczi György és a Rackajam. Olasz Sándor sorait olvashatják 2016-ból.

E sorok írója nem meghibbanni a címválasztás előtt, ha egyáltalán. Vagy mégis. A végeredményről illetve a részletekről nem nyitok vitát.

Komolyra fordítva a szót: aki ismeri Ferenczi György Rackajam nevű zenekarát, annak nem új információ, hogy az utolsó előtti (2014-es) albumukat az általuk művelt sajátos műfaj őshazájában, egészen pontosan egy nashville-i stúdióban rögzítették egyszeri nekifutásra (a legapróbb momentumokat is a két hangmérnökre bízva, akik egyike négyszeres Grammy-díjas), és adták ki itthon Grylluséknál Rackák menni Amerika címmel. Innen tehát a fenti fura ötlet.

A Ferenczi-jelenség lényegét a Csík Zenekar egyik oszlopa, Szabó Attila fogalmazta meg legtalálóbban a CD kísérő füzetében: „Az amerikai zenét kereste itt Magyarországon, végül Nashville-ben találta meg a magyart.” Miről is van szó? Arról, hogy a szájharmonika virtuóz hegedűművész, zeneszerző, szövegíró és énekes (pardon, néha gitáros is) az akusztikus bluest és a vele rokonságban álló amerikai műfajokat ötvözi a magyar népzenével! Első hallásra kissé merésznek tűnik az elképzelés, de a kivitelezés olyannyira működőképes, hogy az általuk megzenésített versekre (Petőfi, Gérecz Attila, Kiss Anna) is igaz a felvázolt zenei kavalkád. Annyira kiforrottá vált a stílusuk a sokéves közös munka következtében, hogy a Nemzeti Színházban is muzsikálnak a Rackák élőben, a Betyárjáték című, február végén műsorra kerülő előadásban. Amerikába pedig turnézni mennek vissza legközelebb.

Előbb azonban Szentesre érkeznek: február 19-én pénteken 19 órakor kezdődik a fellépésük a Zene-Világ-Zene sorozat idei első könnyűzenei eseményeként, a Zeneiskolában. Hogy mit jelenthet nekik egy szentesi koncert – Amerika előtt? Meggyőződésem, hogy szinte ugyanazt: egy „új világ” (újabb hangversenyterem, új közönség) felfedezését! Ezek a fiúk ugyanis nem csak tudnak, de szeretnek is muzsikálni. Ugyanakkor, hálásak a szeretetteljes fogadtatásért, a tapsokért, a pozitív visszajelzésekért.

A műsoruk gerincét – minden valószínűség szerint – a legnépszerűbb dalaik adják majd. Ám, ahogyan a humor (zenei és verbális egyaránt), úgy a kísérletezés sem áll tőlük távol, ezért nem lennék meglepve olyan szám hallatán akár, amivel Szentesen lépnek először közönség elé. Ami azonban egészen bizonyos: remek hangulatú, egyéni hangú, zeneileg minimum európai színvonalú előadás részesei lehetünk a Zeneiskola széksoraiban. Én máris türelmetlenül várom – reményeim szerint nagyon nem egyedül!

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Makám koncert (2012)

makam_foto_2014_2.JPG

Állandó virtuális koncertsorozatunkban ezúttal egészen 2012-ig utazunk vissza méghozzá az október 23-i nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett előadás felvételét poroljuk le. A Makám együttes 2012. október 19-i koncertjének beharangozóját Olasz Sándor tollából olvashatjátok. Az Ál Live Zene-Világ-Zene következő előadását április 17-én 19 órától tekinthetitek meg Facebook oldalunkon.

A Zene-Világ-Zene immár hagyományos októberi, ünnepi koncertjét - 19-én, 19 órai kezdettel – az idén számos díj és kitüntetés birtokosa, a Makám zenekar adja! (A helyszín hagyományosan a Zeneiskola hangversenyterme. A Makám neve egyébként beszédes: arab zenélési mód, amelyben az évszázadok alatt kikristályosodott zenei hagyományok kötöttsége, valamint a muzsikusok improvizatív szabadsága szerves egységbe forr.)

A gitáros-zeneszerző-szövegíró-énekes Krulik Zoltán együttese már készített ünnepi koncertlemezt, nem is olyan régen: a 2010. karácsonyán felvett lemezanyagukat publikálták, megemlékezve megalakulásuk 30. évfordulójáról is, egybefolyva testvérzenekarukkal, a Kolindával. A Szentesre szinte hazajáró Szirtes Edina 'Mókus' is vendégeskedett, valamint több megzenésített vers (pl. Nagy Lászlótól és Szécsi Margittól) is helyet kapott rajta. Mindez előrevetít egy halvány képet az októberi este műsorából. Bár, aligha valószínű, hogy kizárólag megzenésített versekből állna a Makám szentesi programja, hiszen igen sokoldalú zenekarról van szó, amely a bő harminc éve alatt számos stílus- és korszakváltást élt meg, netán vészelt át.

Egzotikus beütésű experimentális jazztől az ún. világzenén át a sajátos hangú népdalfeldolgozásokig igen széles a skála, nagy a mozgásterük. „Mellékhatásként” hangszeres muzsikusok és énekesnők sokaságát nevelték ki (a névsorolvasástól hely hiányában eltekintek), elindítva őket a saját útjukon.

Jogos a kérdés: hol tartanak most? Nehéz a pontos válaszadás, legutóbbi CD-jük ugyanis gyermeklemez. (Apropó, a fenti, pénteki nap délelőttjén gyermekkoncerteket is ad a Makám.) Manapság alighanem összefoglalják, szintetizálják éppen mindazt a sokféleséget, amelyek korábban jellemezték őket, nem téve igazán hangsúlyossá egyik korszakot vagy stíluselemet sem.

Ezúttal „csak” az alapzenekar érkezik, igaz, két énekesnővel! Azt Hornai Zóra és Korzenszky Klára – ének, Boros Attila - akusztikus basszusgitár, Eredics Dávid - klarinét, szaxofon, kaval, furulya, Kuczera Barbara - hegedű, ének, Keönch László - ütőhangszerek: dob, udu, cajon, derbuka, xilofon, és persze Krulik Zoltán - akusztikus gitár alkotja a csapatot.

A mindennapi élet hullámveréseiben az októbereink egyre inkább felértékelődnek. A Makám hangszerparkját alapul véve, az emelkedett, ünnepi hangulathoz különleges hangzásvilág, garantáltan egyedi zenei élmény járul majd.

2017 - Szentesen az új Djabe!

djabe.jpg

Az 'Ál' Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozatban ez alkalommal nem lapozunk sokat vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében. A 2017-es évad egyik emlékezetes koncertjével várunk benneteket a képernyők elé április 10-én 19 órától, addig is itt egy kis ízelítő Olasz Sándortól.

Igen, volt „régi” is, tudjuk. Az Genesis egykori gitárosával, Steve Hackett-tel érkeztek Szentesre, és „szétvertük a házat” - nem csak a világhírű gitáros miatt, hiszen a Djabe maga is kitett magáért. A Djabe és Steve Hackett munkakapcsolata töretlen (irigylésre méltó nemzetközi szereplésük közben október elején Magyarországon is játszani fognak együtt), ám a zenekar összetétele átalakult – nem kicsit. Kvázi „sorcsere” történt, ahogyan az a jégkorongban szokás. A korábbi csapatból a zenekarvezető, gitáros Égerházi Attila maradt meg, vele egy másik kulcsfigura, a sokoldalú basszusgitáros, zeneszerző (zenei rendező stb.) Barabás Tamás.

Az új fiúk hárman vannak. Névsorba rendezve: Kaszás Péter – dob. A magyar zenei élet beváltott ígérete ő, aki nem kevés időt töltött Al DiMeola zenekarában! A jazzrock úttörője pedig nem vesz maga mellé akármilyen kvalitású muzsikust. Nos, Peti immár a Djabét erősíti!

Koós-Hutás Áron trombitán és szárnykürtön játszik. Jól tudják ezt azok a szerencsések, akik a szólólemezét vihették haza nyeremény gyanánt a Zene-Világ-Zene valamelyik előadásáról. Mindez úgy történhetett meg, hogy a koncertsorozat egyik támogatója a Gramy Records (újabb nevén: GR1993 Records), nem mellesleg a Djabe saját kiadója, amely Áron albumát is megjelentette. Mintha megérezték volna, hogy lesz még dolguk egymással.

Ha invenciózus billentyűst keresünk a magyar jazzben, Nagy János neve biztosan szóba kerül. Természetesen nem Szentes köztiszteletben álló, nyugalmazott igazgatójáról beszélünk, aki ugye, továbbra is koncertezik. Nem tudom, ismerik-e egymást a névrokonok, de azt gondolom: az elismerés egyaránt és kölcsönösen kijár nekik!

Marton László Távolodó szavaival élve: hát így!

Magánvélemény, de azt gondolom, a hegedűhang sokunknak hiányozni fog nekünk, akik a Djabét megszerettük az idők során. Mint tudjuk, Kovács Ferenc szólaltatta meg, aki már játszott a csapat első lemezén, de „rendes taggá” később vált. Zenei utóéletének érdekessége, hogy Steve Hackett meghívta őt és leányát, Sárát (aki szintén fellépett anno a szentesi közönség előtt) vendégmuzsikusnak az idén megjelent (egyébként remekül sikerült) lemezéhez (The Night Siren), egyetlen szám erejéig.

Ami pedig a Djabe új felállásban készült albumát illeti: nos, nem vacakoltak vele sokat. Rögtön az első koncertjüket rögzítették a Budapest Jazz Clubban, New Dimension Update Live címmel publikálva az eredményt. Ebből biztosan hoznak majd Szentesre is, de nem tartom kizártnak, hogy a hivatalosan október elején megjelenő, Steve Hackettel és Gulli Briemmel felvett Life is A Jurney című stúdióalbum is ott fog várakozni a lemezeket kínáló asztalon. Időben szólok, nehogy lemaradjunk valamiről, mert mondanom sem kell: ez az élményszámba menő esemény kihagyhatatlan, a vásárlás csak ráadás!

Nem indul rosszul a Zene-Világ-Zene újabb évada, ugye? (Elárulom: a folytatás sem lesz gyenge. Olyannyira nem, hogy szerénytelen véleményem szerint soha nem érte meg ennyire bérletet vásárolni!) Adós vagyok még a Djabe-koncert időpontjával: szeptember 29. (péntek)  óra. A helyszínről szívem szerint csak annyit mondanék: a szokásos, de számítok más településekről érkező vendégekre is. Tehát a koncert a Zeneiskola hangversenytermében kerül megrendezésre – a zenekar nívójához méltó technikai feltételek mellett.

Djabe - magyarul: szabadság! Szentesen? Ez igen, ezt szeretem, és már nem kifejezetten türelmesen várom!

 Olasz Sándor

SaxOrgan: Bachtól a jazzig

31321_124332150927904_5800167_n.jpg

fotó: SaxOrgan Facebook

Az ’Ál’ Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozata április 3-án folytatódik, amikor egészen 2013-ig lapozunk vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében és egy igen különleges duó koncertjével várunk benneteket a képernyők elé. Ehhez kapcsolódóan egy archív cikket hoztunk nektek Olasz Sándor tollából.

A címben jelzett szójáték nem a szaxofon fejlődéstörténetéről szóló kiállításra, hanem egy különleges koncertre invitál. A szaxofon és az orgona szokatlan, mondhatni ritkaságszámba menő hangszerpárosítása kerül ezúttal szentesi színpadra.

A SaxOrgan duó 2005 óta mûködik. Tagjai a zene egymástól látszólag távoli mûfajait képviselik. Nagy László Adrián a Margit körúti ferences templom orgonistája Budapesten. Zsemlye Sándor (alias Zsömi) vérbeli, ugyanakkor sokoldalú jazzmuzsikus, és ha olykor úgy hozza az élet, session-zenész. Neve a Fusióból, Ferenczi György és a Herfli Davidsonból, a „tévésztár” Teából, a blues-orientált Kiru Gotta Humble-ból, Vasvári Pál zenekarából, a 9:30 nevű formációból, Presser Gábor kísérõ zenekarából, vagy a Freestyle Chamber Orchestrából lehet ismerős.

A két muzsikus célja mégis egy: a jazz és a klasszikus zene közti korlátok átlépésével zenei világokat szintetizálni, közös nevezõre hozni, valamint a különbözõ stílusok réteg-közönségét megszólítani, segíteni a megnyílásban, a látszólag ellentétes pólusok meghatározásában. Ismert és kevésbé ismert művek átirataiban, újrafogalmazásában keresik a mélyebb, stílusoktól független invenciót és inspirációt. Megmutatják, hogy minden zenének közös a gyökere, az alapja, a különbségek pedig külsődlegesek csupán. A klasszikus zene kereteibe visszaültetik a mára leginkább a jazzben élő improvizációt, rögtönzést – ami annak idején nem volt idegen a „komoly” zenétõl sem. A duó műsorán egymás mellett szerepel Händel ária és magyar népdal feldolgozása, Bach-concerto lassú tétele jazz-improvizációval és Chick Corea jazz-kompozíciója „klasszicizálva”, Fauré vagy Rachmanyinov dala, és a tagok saját szerzeményei. A speciális hangszer-összeállítás – szaxofon és a „templomi” orgona – izgalmas, mégis jól harmonizáló hangzást eredményez. A szoprán- és altszaxofon mellett feltűnnek népi fúvós hangszerek is: a kaval, a tárogató és a duduk mind újabb és újabb élményt jelent a hallgatónak, amely tartósítható: hozni fognak ugyanis Szentesre a lemezükből!

A SaxOrgan muzsikája – amely Bachtól a jazzig vezet – a klasszikus zenéhez áll közelebb. Talán ezért is került a koncert csütörtöki napra: február 7-én, 19 órakor kezdõdik a Lajtha László Alapfokú Mûvészeti Iskola hangversenytermében, a Zene-Világ-Zene sorozat keretében. 

Olasz Sándor

Mókus és a Fabula Rasa: Hűhó much ado

1-2.jpgMárcius 27-én, pénteken 19 órától a képernyők elé várjuk önöket, a Fabula Rasa és Müller Péter 'Sziámi' közös koncertjével indul a Hangversenyközpont virtuális koncertsorozata. Ehhez kapcsolódóan Olasz Sándor tollából olvashattok egy kis ízelítőt. Pénteken 19 órától várunk benneteket a képernyők elé.

A hazai world music-szcéna egyik meghatározó formációjának számító Fabula Rasa a borítója szerint 2012-re datált, ám az idei évre átcsúszott CD-je nem multinacionális cégnél jött ki, mint az utóbbiak, hanem a független Gramy Recordsnál. Érett ez a váltás, magam is számítottam rá, hiszen a cég (egyik barátom szóhasználatával élve) „minőséges” stúdióval rendelkezik. (Gondoljunk a Djabe zenekar számos, az adott kort megelőző színvonalú technikai eszközökkel készült kép- és hangfelvételeire.)

Égerházi Attiláék nem hogy nem szóltak bele a Fabula művészi törekvéseibe, de hozzájárultak egy sor vendégművész szerepeltetéséhez. Minden szempontból jó helyre került tehát Szirtes Edina „Mókus” csapata.

Az elmúlt év végén, amikor hírét vettem a lemeznek (tudom, elsőre furcsán hangzik), tartottam annak címétől. Nem mintha nem illene az eddigiek sorába, hanem azért, hogy vajon mit fog szólni hozzá Müller Péter Sziámi, a szöveg-centrikus magyar underground rock élő legendája, aki a versek többségét írta, ezúttal a Fabula-dalokhoz? A CD-t meghallva  megnyugodtam, hiszen újfent meggyőződtem (szó-)játékos énje  létezéséről, amelyet ezek a szövegek, bár nem mindig direktben, de igazolnak. Ha feldobja, szó, ha leesik: poén, jogos a taps!

Az első szám címe célirányos, de nem a legeredetibbek közül való: „One woman show”. Kivételesen nem a humor a dal erőssége, hanem az, hogy tökéletesen telibe találta vele Szirtes Edina „Mókus” belső énjét. Talán maga sem írhatta volna meg különbül... Hozzá a muzsika! Nos, az jellegzetesen Fabula Rasa: alapból balkáni, ám számos más zenei elemmel gazdagon díszítetten tálalva. Mintegy előrevetíti mindazt, ami a lemezanyag egészét  jellemzi. Nevezetesen.

Más legalább három lemezt írt volna ekkora ötlethalmazból, de hát a Fabula Rasa nem az a zenekar. (Ha most jön az invenció, most kezdenek vele valamit, nem jegelik, nem dédelgetik.) Már nem csupán dalonként, hanem egy-egy számon belül is számtalan váltást hallunk. A virtuozitás, az előadás temperamentuma eddig is mintegy a védjegyüknek bizonyult. Most egy újszerű líraiság került melléjük a palettára.

Lényegében az utóbbiak egyike a másodikként beszerkesztetett Lélekvesztő is, ahol a szöveg egyik olvasata az önkritika, a másik pedig a szatíra, mint a humor egyik (majdhogynem szélsőséges) megnyilvánulása. A Pupalu címet viselő dal zeneileg és gondolatilag szintén többszörösen összetett. (Hogy ki az a Pupalu? A kérdésre jóval később kapunk választ a Pupalu meséje című rövidke darabban, prózában, mégpedig Müller Péter Sziámi színészeket megszégyenítő színvonalú tolmácsolásában.)

A Tündérpor nőisége (Sziámi tollából!) szintén önmagáért beszél. Nem mehetünk el szó nélkül a dobos-zongorista Kertész Ákos instrumentális szerzeménye, az Abigél mellett sem. A darab lírai szépsége annyira megkapó, mint egy fényképé, amelyen gyermekmosolyt látunk, a kislány önfeledt pillanatában.

Néhány újraértelmezett Fabula-számot is tartalmaz a lemez, amelyeket indokolt volt rögzíteni ebben a formában is, hiszen – amint említettem - népes „vendégsereget” mozgósított a zenekar ehhez a lemezhez, akik által valóságosan újjászülettek a dalok. A legtöbb segítséget a Four Bones Quartet adta, de Kovács Ferenc és Unger Balázs is hozzátette a magáét.

Összességében a legjellemzőbb tényező természetesen a Hűhón is a világzene, amiben – az ötletgazdagsága folytán – sikerült ismét némi újat hozni. Még sincs itt semmi felesleges felhajtás, trükközés nincs szemfényvesztés. Egyszerűen, elkészült a Fabula Rasa eddigi legjobb lemeze. „Csak” ennyi történt, nem egyéb.

Olasz Sándor