Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

Zene-Világ-Zene

Karanténkoncert a Hangversenyközpontban

2020. november 19. - Hangversenyközpont

_mg_3986_1.jpg

Egy biztos, a Peet Project zenekar a szívébe zárta Szentest és a Hangversenyközpontot. A fővárosi fiatalokból álló csapat eddig két teltházas koncertet adott a zeneiskolában, a harmadik alkalommal, szeptember 17-én pedig rendhagyó módon egy a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően karanténkoncertet rögzítettek Szentesen. A különleges alkalomról a zenekar frontemberét, Ferencz Pétert, Peet-et kérdeztük.

– Mondhatjuk, hogy szinte hazajártok Szentesre, kérlek, mesélj egy kicsit erről a közös együttműködésről!

– Lassan minden út Szentesre vezet, ami a Peet Project idei karrierjét illeti, mert tulajdonképpen a nagy lezárás előtti utolsó koncertünket is a szentesi Hangversenyközpontban adtuk. Napjaink zeneipart érintő sajátosságai miatt most ismét a Kurca partján adunk rendhagyó, zárt kapus koncertet. A Nemzeti Kulturális Alap tavasszal megjelent pályázata lehetőséget biztosított karanténkoncertek lebonyolítására. Tulajdonképpen ennek keretein belül valósítjuk meg ma ezt a zárt kapus koncertet, több kamerával rögzítjük, és hamarosan a szentesi Hangversenyközpont online felületein fog debütálni.

– Egy fővárosi zenekar vagytok. Hogy jött a képbe a szentesi helyszín?

 – Tulajdonképpen azonnal a szentesi Hangversenyközpont jutott eszünkbe, amikor meg kellet jelölnünk egy helyszínt. Nagyon szeretünk itt koncertezni, hiszen eddig minden alkalommal egy közvetlen, profi csapat várt bennünket. Az előadások nagyon kellemesek voltak, és amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az eddigi koncertjeink kivétel nélkül telt házasak voltak. Tudtuk, hogy itt a lehető legjobb körülmények adottak ahhoz, hogy egy minőségi karanténkoncertet rögzítsünk.

_mg_4019.jpg

– Milyen műsorral készültetek erre az estére?

– Figyelembe kellett vennünk az időintervallumot, hiszen nem tudunk annyit játszani, mint egy rendes koncerten, emiatt próbáljuk tömöríteni a műsort, a legérdekesebb, a közönség által legjobban kedvelt dalainkat fogjuk előadni, illetve a februárban megjelent új lemezünk néhány darabját is színpadra visszük ma este.

– Milyen hatással volt a zenekar életére a vírushelyzet?

– Leginkább nyugtató hatással (nevet). A viccet félretéve mondanom sem kell, hogy sok zenésztársunkhoz hasonlóan nekünk is leginkább a radírt kellett használnunk, amikor kézbe került a naptárunk. Szeptemberben és októberben Los Angelesben illetve Chicagóban léptünk volna fel, ezeket az előadásokat a jövő évre halasztották a szervezők. Viszont felvettük a versenyt az online világgal és internetes koncertet adtunk, ez egy külön művészet volt, hogy 5 különböző helyszínen tartózkodva valósítottuk meg mindezt.

– Kreatív folyamatok is zajlottak ebben az időszakban?

– Lehetett volna, de jelenleg a februári albumunkat promotáljuk, ennek köszönhetően tavasszal jött ki egy kislemezünk, ami a Billboard lista TOP30-as helyei között szerepelt. Ősszel szeretnénk kiadni még egy kislemezt, szóval egyelőre nem tervezünk új dalokat írni, bár, ha ez a helyzet elhúzódik, akkor lehetséges, hogy az újabb zenei ötletek is teret nyernek majd.

Kozma Orsi „felszabadította” Szentest

123734447_3361908017191087_6012037061722861111_o.jpg

A Zene-Világ-Zene programsorozat november 6-i előadásán Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét hozta a Hangversenyközpontba. A Jazz+Azzal, valamint a Cotton Club Singersszel országos népszerűséget szerző énekesnő pályafutásának legkiválóbb darabjait vitte színpadra a zeneiskola hangversenytermében. 

A koronavírus miatt meghozott korlátozások miatt 1/3-os kihasználtsággal, azaz mindösszesen 80 fő befogadóképességgel rendezte meg novemberi előadását a Hangversenyközpont. A közönség fegyelmezetten, minden előírást betartva tekintette meg Kozma Orsi: Találkozások című koncertjét. Az énekesnő elárulta, az előadás címe többféle megközelítésből is értelmezhető: egyrészt utal a zenekar és a közönség találkozására, másrészről pedig az énekesnő és zene találkozására is. Bár - ahogy Orsi hozzátette – a repertoárt egy kicsit rockosra vették, azért a jazz és a funk stílusok is bőven szerephez jutottak, Szakos Krisztián kiváló szerzeményei mellett Dés László elévülhetetlen dalai is felcsendültek az este folyamán.

123918279_3361907953857760_6126599175464287886_o.jpg

A művésznőt Hárs Viktor basszusgitáros, nagybőgős, Pusztai Csaba dobos, Neumann Balázs billentyűs, zongorista és Fehér Géza gitáros kísérte. A koncert ráadásaként egy Sting slágerrel, az If You Love Somebody Set Them Free-vel búcsúzott az együttes. A dalba amolyan kórusként bekapcsolódott a helyi publikum is, akik az énekesnő vezetésével a sláger legismertebb sorait „átírva” Free Free, Szentes Free-t énekelve búcsúztak.

Búcsúzott a Hangversenyközpont is, legalábbis erre az évre biztosan, hiszen a kormány hétfői szigorító rendelkezései miatt a rendezvények minimum 30 napos felfüggesztése lépett hatályba, mely az idei utolsó Zene-Világ- Zene koncert dátumán is túl mutat, így 2020-ban a közönség előtt már nem nyitja meg kapuit az intézmény.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Minden koncertjével értéket képvisel

122487630_3320637724651450_4596791181872762234_o.jpg

Nemzeti ünnepünk előestéjén a Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet varázsolta el a Hangversenyközpont közönségét. A Zene-Világ-Zene koncertsorozat idei második előadását megelőzően az énekművésszel beszélgettünk a magyar népzene helyzetéről, megítéléséről.

– Decemberben új albummal jelentkezett a Herczku Ágnes és a banda, mely a Kamara címet viseli. Mennyire gátolták ennek népszerűsítését a koronavírus miatt elrendelt korlátozások?

– A Kamara lemezbemutató koncertjét meg tudtuk tartani az év elején, azt követően azonban nem tudtunk koncertezni. Egy libikókán ülünk. Persze nem csak mi. Vártuk a júniust, júliust, rebesgették, hogy talán lesz valami enyhítés, kezdtek is visszajönni a koncertek júliusra, ám ezeket a nyár beköszöntével újból lemondták. Bíztunk abban, hogy őszre normalizálódik a helyzet, de még az őszi dátumaink felét is kihúzták. Ettől függetlenül optimisták vagyunk, reménykedünk a legjobbakban. 

– Sokan a zenei szakmában az internet nyújtotta lehetőségekhez fordultak. Ez a stílus mennyire engedi meg mindezt?

– Nem használtuk ki ezt a lehetőséget, mert úgy gondolom, hogy semmilyen járványügyi helyzet nem ad felmentést a minőség alól. Tisztelet a kivételnek, de rengeteg elfogadhatatlan minőségű felvétel került fel az internetre. Felkérésre készítettünk videoklipeket, én pedig arra próbáltam kihasználni ezt az időszakot, hogy egy új népzenei lemezt állítsak össze. Nem mondom azt, hogy égett a kezem alatt a munka, de ilyen szempontból azért volt haszna is a karanténnak. 

– Köztudott, hogy gyűjti is a népzenét, gyűjtőutakat tesz számos tájegységen. Bővültek ezek a kirándulások ebben az időszakban?

– Ezek célpontja legtöbbször Erdély, de mivel határzár lépett érvénybe, ezért sajnos nem sikerült összehozni ezeket. Pedig ez egy ideális időszak lett volna, hiszen most igazán lett volna lehetőségem arra, hogy időkorlátok nélkül körbejárjak számos települést. Sajnos nem lehetett és ezt talán jobban sajnáltam, mint a koncertek miatti kényszerpihenőt.

122186459_3320636947984861_6347101679453362173_o.jpg

– Mit jelentenek ezek az utak az ön számára?

 – Ezek nélkül ez az egész nem működőképes. Kicsit óvatosan mondom, hogy aki hivatásos szinten foglalkozik népzenével, annak mindez kötelező is. Azért mondom, hogy óvatosan, mert nagyon sok kollégámnak ez evidens, azonban nem mindenkinek. Rengeteg mindent lehet tanulni. Itt nem csak az énekstílusokról van szó, hanem egyszerűen olyan embereket ismerhetünk meg, akiknek a szemléletmódja olyan sok pluszt ad, még magához a színpadléthez is.

– Van ilyen szempontból felejthetetlen emléke?

– Pályakezdő fiatalként Amerikában voltam az Ökrös zenekarral egy két hónapos turnén. A péterlaki prímást, Csiszár Aladárt vittük magunkkal. Aladár bácsi kérdezte, hogy mi lesz a mai feladat, mi pedig mondtuk neki, hogy koncerten kell muzsikálni. Ő pedig legyintett. Nem azért, mert ő ezt nem vette komolyan, hanem azért, mert nála a munka az volt, hogy 1-3 napos esküvőkön és keresztelőkön zenél megállás nélkül. Én akkor azt gondoltam, hogy mi más jelenthetné számomra a világot, mint a koncertek, amit egy nehéz és szent dolognak tartottam és tartok ma is. Rájöttem azonban, hogy az ilyen emberekhez képest az én munkám elenyésző, viszont azt a másfél, vagy egy órát úgy kell megcsinálnom, hogy az értéket képviseljen, érjen valamit. Ezek a tapasztalatok mind olyan tükröt tartanak az ember elé, amiből megtudja, hogy mi, merre, hány méter.

– Helyén van a népzene ma Magyarországon?

– Vannak tapasztalataim. Az ELTE zenei tanszékén is tanítok, és amikor azt mondom a hallgatóknak, hogy énekeljünk el pár közismert népdalt – gondolván, hogy ezt mindenki ismeri – akkor sokszor üres, pislogó tekintetekkel találom szemben magam. Kiderül, hogy az, amit mi gyermekkorunkban evidens módon ismertünk és énekeltünk – pedig én sem faluról származom – azokról a mostani fiataloknak fogalmuk sincs. Aki olyan szerencsés, hogy mondjuk egy néptánc­csoport tagja, és a tánc mellett népdaléneklést is tanul, vagy olyan kivételes a helyzete, hogy valamilyen hangszeren tanul, és egy fantasztikus tanár hatásai miatt szerez tudást, nekik nagyon jó. Én merem állítani, hogy annak idején, amikor Kodálynak sikerült átverekedni, hogy a tananyag 70 százalékában magyar népdalból álljon, az olyan zenei képzést és általános műveltséget jelentett Magyarországon, amit a mai tanítás egyszerűen nem hoz.

– Segített ezen a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor?

– Úgy érzem, hogy azt a falat nem sikerült áttörni, amiben sokan reménykedtünk. Hogy nagy tömegével tudja megszólítani a civil embereket. Akik nézték a Pávát, azok túlnyomó részt azok az egyébként néptáncolni tudó vagy népi kultúrával rendelkező drukkerek, szülők, testvérek, ismerősök, nagyszülők, keresztmamák, keresztapák, akiket már nem kell meggyőzni arról, hogy ez egy szuper dolog. Ez szerintem akkor lett volna igazán átütő, ha tömegével tud olyan emberekhez szólni, akiknek ehhez semmi köze. Tudok olyanokról, akinek a Páva nyitotta fel a szemét, de általánosságban nem mondhatjuk, hogy a műsor miatt megrohamozta a zeneiskolákat az ifjúság.

– Nem első ízben jár a szentesi Hangversenyközpontban, milyen emlékei vannak erről a helyszínről, a közönségről?

– Nikolával már korábban is felléptünk ebben a csodálatos teremben. Pár éve jártunk itt és nemes egyszerűséggel ledöbbentünk, hogy egy ilyen kisvárosban működik egy ilyen szintű zeneiskola egy ilyen fantasztikus hangversenyteremmel. Nem beszélve a zenét értő közönségről. Szívből gratulálok mindehhez. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy fontos számukra, hogy a szentesi gyerekek tanulják a zenét.

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Népzene nemzeti ünnepünk tiszteletére

122494433_3320636734651549_4589927241046497597_o.jpg

A sokéves hagyományokhoz hűen ebben az esztendőben is népzenei koncerttel tisztelgett október 23-i nemzeti ünnepünk előtt a Hangversenyközpont. Csík Jánost, Pál István Szalonnát, vagy épp Szvorák Katalint ez alkalommal a Liszt Ferenc- Bartók Emlék- és eMeRTon-díjas énekesnő, Herczku Ágnes és a Fonogram- Kodály- Bartók- és eMeRTon-díjas zeneszerző, Nikola Parov közös quartetje követte. A káprázatos előadás egy valóságos népzenei utazásra invitálta a publikumot.

Az este Herczku Ágnes szólóénekével indult, a művésznő varázslatos hangjával énekelte be a zeneiskola hangversenytermét, a ’Kaposvári fegyház nem az isten háza’ kezdetű rabnótát hallhattuk tőle. Mielőtt a zenekar elfoglalta volna a színpadot, Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket. A városvezető elmondta, kiemelten fontos, hogy ezekben az időkben pihentessük, feltöltsük, tápláljuk lelkünket és ezáltal csiszolhassuk emlékezetünket, hiszen ’56 szerves részünkké vált. Hozzátette, a Hangversenyközpont évről évre színvonalas előadásokkal tiszteleg október 23-i ünnepünk előtt. 

122186459_3320636947984861_6347101679453362173_o.jpg

A Herczku Ágnes-Nikola Parov Quartet igazi ínyenceknek szóló válogatással készült a szentesieknek. Cigány tánczene, Zoboraljai dudadalok (magyar és szlovák nyelven), bolgár és magyar népdalok mellett gyimesi zene is terítékre került ezen az estén. A Népművészet ifjú mestere címmel is elismert Nikola Parov a koncert közben számos hangszeren is megmutatta kivételes tudását, előkerült a gadulka (bolgár népi hangszer), és a nyckelharpa (skandináv nép hangszer) is, de a hangolható dob, az ütőgardon sem pihent mellyel a gyimesi kultúrát hozta közelebb a zenekar. A művészeket két fiatal tehetség kísérte, Pálházi Bence hegedűn, Herédi Zsombor pedig tangóharmonikán remekelt. 

Nikola Parov a műsor zárásaként köszönetet mondott a szentesi publikumnak, és nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan egy gondolatot is megosztott a megjelentekkel. – A népzene a legegyszerűbb és legrövidebb út a nemzeti önismerethez, önmagunk, és mások, valamint a saját kultúránk megismeréséhez – mondta.

fotók: Vecseri Ferenc

A sámánzenétől a trance-ig

santha.jpg

Lesz egy népszerű-tudományos előadás Szentesen az Ifjúsági Házban november 7-én 18 órától, amely után három koncert következik, 23 órakor viszont villanyoltás lesz, könyörtelen pontossággal.

A vetítéssel és zenével fűszerezett előadást az a kultúr-antropológus, nem mellesleg: sámán-kutató Sántha István tartja, aki nem először szövetkezett sámánzenék publikálására a Trottel Records-sal. Az aktuális kiadványuk egy hagyományos hanglemez, amelyről a Riffen (vagy itt) olvashattok. Istvántól pedig találhatunk, láthatunk a neten egy olyan jellegű, közérthető előadást amilyenre Szentesen is számíthatunk. A kapcsolódási pont pedig az egyik Trottel-projekt, amelyik másodikként lép színpadra ezen az estén.

siberianlp_front.jpg

Előttük azonban a helyi Plasma Press melegíti be a közönséget. A több évtizede létező zenekar ritkán koncertezik, de az állandó mozgásban lévő, magas szabadság-fokkal bíró gitár-centrikus, jófajta, instrumentális muzsikájuk egészséges csemege. A jelenlegi felállásuk: Ladányi János: gitár, Török Tibor: basszus, Sztanó Csaba: dob, Horváth Sándor: ütőhangszerek.

És a kísérleti zenék folytatódnak. Az egyik Trottel-procekt, nevezetesen a Talayapa következik (ének: Rita K.. azaz Kardos Rita). Alapvetően Orosz Csaba - dob és Rupaszov Tamás - basszusgitár duója ez. Elektronikával jócskán feldúsított, remekül táncolható, mégis agyas muzsika az, kérem! Bizonyíték rá – egyelőre – az a számos koncertfelvétel, amelyek legjava a budapesti patinás romkocsmában a Szimpla Kertben készült, remek szakemberek segítségével. Nem kell azonban sokat várni, hogy haza is vihessük a Talayapa-élményt, hiszen készül az új lemez! A zenekar szeretett volna már Szentesre is hozni belőle. Pillanatnyilag úgy fest, hogy december elejére készül el.

És a buli-hangulat folytatódik, sőt fokozódik! Újabb projekt érkezik hát, amely a szintén patinás Korai Örömhöz kapcsolódik. A Korai Electric Ambient személyi összetétele némileg megváltozott az „anya-zenekaréhoz” képest. A már jól bevált „zenekari póttag”, a hangulat-fokozó vj-technika, az elektronikus alapokon nyugvó tombolós, mégis egzotikus, elszállós, számos közönség-réteget meghódított muzsika viszont lényegileg változatlan! A diszkó hívei pedig szokatlan élménnyel, az ő füleiknek és lábaiknak egyaránt vonzó élő zene varázsával gazdagodhatnak. (Szintén a Szimplában készült koncertrészleteket ajánlok mindezek alátámasztásául.)

Szóval. Ennek az estének a programjait nagyon érdekes gondolati ívre sikerült felfűzni. Nevezetesen: évszázadok telnek, múlnak, uralkodó rendszerek jönnek és mennek, de az intenzív belső utazás, a transzba (vagy a közvetlen közelségébe) jutás élménye hasonló marad, legfeljebb az odáig vezető út és módszer finomodik valamelyest.

 

01.jpg02.jpg

 

fotó: Sántha István Facebook

Zenei találkozások a Hangversenyközpontban

15585-1_20200909091645.jpg

Novemberben valóságos koncertdömpinggel várja közönségét a szentesi Hangversenyközpont, a színes zenei felhozatal a Jazz+Az és a Cotton Club Singers soraiban országos hírnevet szerző énekesnő, Kozma Orsi: Találkozások című koncertjével startol november 6-án, pénteken 19 órától.

Az énekesnő életét gyermekkorától meghatározta a zene, ahogy egy interjúban elmondta, nagymamája és édesanyja zenerajongásának köszönhetően egészen fiatalon műfajok színes skálájával ismerkedett meg. Általános iskolásként már a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt, a gimnázium elvégzése után színészi pályára lépett, az Operettszínház mellett Egerben és Székesfehérváron is színpadra állt. Első zenekarának megalapítása után a Kimnowak tagja lett, majd a nagy áttörést és az országos ismertséget már a Geszti Péter vezette Jazz+Az hozta meg számára.

A többszörös arany- és platinalemezes formációval 20 év után, januárban újra elkápráztatta a Papp László Budapest Sportaréna közönségét. Az énekesnőt a 2000-es évek elején a Cotton Club Singersben láthattuk, de tudatosan készült szólókarrierjére, 2005-ben Egy szó címmel megjelent első lemeze, Szakos Krisztián dalszerzői munkájával. Második albumán a hazai könnyűzenei szakma legkiválóbb előadói is szerepeltek, hallhatjuk rajta a teljesség igénye nélkül Presser Gábort, Novák Pétert, Keresztes Ildikót vagy Dés Lászlót.

Találkozások című előadásában zenekarával eddigi pályafutásának legkedvesebb dalait viszi színparda, karrierjének legfontosabb állomásait és kedvenc előadói felidézve. Az énekesnőt Cseke Gábor (zongora), Hárs Viktor (basszusgitár), Fehér Géza (gitár) és Pusztai Csaba (dobok) kísérik.

 

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

03_kozma2020.jpg

Vigye haza a zenét a Hangversenyközpontból!

Elindult a Music-World-Music Store

120552736_3261102947271595_885222991330608082_o.jpg

Music-World-Music Store néven új szegmenssel bővül a Szentesi Hangversenyközpont kínálata. Több sikeres együttműködésnek köszönhetően az idei évtől haza is viheti kedvenc előadójának kiadványát. A kollekciót Arató Mátyás, a Hangversenyközpont munkatársa koordinálja, őt kérdeztük az újdonságról.

– Ha napjainkban körbenézünk egy-egy Szentes kaliberű városban, érezhető, hogy egyre-inkább felszámolják a lemezboltok kínálatát. Aki ma zenét akar vásárolni, annak leginkább az egyik legnagyobb hazai olajcég benzinkútjaira kell kilátogatni. Én úgy látom azonban, hogy a Hangversenyközpont közönsége az a réteg, aki szeret kézzel fogható formában zenét fogyasztani. Úgy gondoltuk, a Music-World-Music Store az egyik legjobb lehetőség arra, hogy egy rögtönzött „lemezboltot” is a látogatóink rendelkezésére bocsáthassunk – kezdi Matyi. 

Megtudtuk, a kínálat leginkább a népzenei, jazz, blues és világzenei műfajok hazai kiadványaiból (CD és hanglemez) áll. A CD-ket a legtöbb esetben forgalmazói áron, haszon nélkül kínálja a hangversenyközpont csapata. A készletet folyamatosan monitorozzák és értékesítés után újból feltöltik, ezen felül idővel újabb és újabb kiadványok is a polcokra kerülnek majd.  

– Az elsődleges célunk egyfajta kulturmisszió, annak érdekében, hogy ne „haljon ki” a zenefogyasztás e formája. Nagy segítségre volt ebben az elképzelésünkben Endrédi Péter barátunk, valamint a Trottel Records és a Budapest Vinyl is vevő volt az elképzeléseinkre, így e sikeres kooperációk mentén tudtuk elindítani a Music-World-Music Store-t mely már várja a zeneszerető és zenefogyasztó közönséget – zárta gondolatait Matyi.A Music-World-Music Store kínálatát elérik a Hangversenyközpont weboldalán, illetve hivatalos Facebook oldalán is.

Sebők Tamás

Ünnepi népi, és más gyönyörűségek

zvz.jpg

Szívmelengető esemény zajlott Szentesen 2017. február 10-én! Aznap adott ugyanis koncertet a Zeneiskolában a címben jelzett páros. A telt háznyi közönség ritka és feledhetetlen adománnyal: katartikus élménnyel töltekezhetett.

Ha duóban képesek voltak ezt az érzést kihozni belőlünk, mi fog történni velünk, amikor kétszer annyian állnak majd a színpadon? Nem kell sokáig várni a válaszra, mert október 22-én, csütörtökön. 19 órai műsor-kezdéssel visszalátogatnak hozzánk, mégpedig Pálházi Bence (hegedű) Herédi Zsombor (harmonika) társaságában. Ez ugye nem a sikert sikerre halmozó nagyobb létszámú zenekaruk, a Banda, ám velük sem tegnap kezdődött a közös munkálkodás.

Ők ketten pedig – amint azt egy korábbi írásomban jeleztem - 1999-től alkotnak összeszokott párost. Hogy mi történt velük a szentesi látogatásuk óta azon kívül, hogy az összetartozásukat a magánéletben is megerősítették?

Nos, Nikola neve alatt napvilágot látott új zeneanyagról sajnos, nincsen tudomásom. Ági annál inkább belehúzott. 2018-ban több mint érdekes dupla lemezt hozott ki, Hozomány címmel. Hogy mi adja a kuriozitását? A riff.hu összefoglalóját idézem. „Ritkán kerül közvetlenül egymás mellé (jelen esetben két CD-n) a gyűjtött és a meghangszerelt, átdolgozott népzene. Most efféle, különleges vállalkozásnak lehetünk fültanúi. Az elsőn a Herczku Ágnes aktuális együttesével felvett muzsikát hallhatjuk, a másodikon pedig az adatközlők énekét, ám a lejátszás sorrendje természetesen a hallgatón múlik.” (A teljes írás – természetesen – visszakereshető a portálon.)

Ez év elején pedig a Fonó kiadta a Kamara című albumát is. Az egyszerűség kedvéért jöjjenek ismét a riff.hu vonatkozó sorai. „A viszonylagosan szerény küllemű újdonsága a Banda meghatározó tagja és hangszerelője, Nikola Parov által elképzelt, Ági és a Banda által kivitelezett fül-kápráztató muzsika. Az egyes darabok lelőhelyei a Kárpát-medence és a Balkán. Vagyis, a magyar mellett szlovák, horvát és bolgár dallamok szólalnak meg. (Továbbá, némi ír hatást is felfedezni vélek az egyik dal hangszerelésében, ami Nikola életútja ismeretében nem meglepő.) Színes kavalkádnak, bizonyos értelemben vett nemzetközi lemezanyagnak örülhetünk hát ezúttal.”

Bőséges merítési lehetősége van tehát a kvartettnek (amely az interneten egyébként Nikola Parov Quartet néven található meg) annak érdekében, hogy milyen jellegű számok kerüljenek a szentesi szettlistára. Mi pedig bizakodhatunk, hogy valamelyik kedvenc dalunk is elhangzik majd. Azt hiszem, ez a feeling nem kevesebb, mint a koncert-különlegesség iránti fokozott várakozás reményteljes gyönyörűsége. Meg ami vele érkezik: a lélek jól viselhető könnyűsége.

Olasz Sándor

Népzenei koncert nemzeti ünnepünk előestéjén

zvz_herczku_parov.jpg

Már évek óta hagyomány, hogy a szentesi Hangversenyközpont népzenével tiszteleg október 23-i nemzeti ünnepünk előtt. 2020-ban sem lehet ez másképp, október 22-én 19 órától a Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet hoz ünnepi hangulatot a zeneiskola hangversenytermébe.

Ha Magyarországon folkról, illetve világzenéről beszélünk, a műfaj megkerülhetetlen személyiségei közé tartozik a Herczku Ágnes-Nikola Parov duó. Az énekesnő fiatalon táncművésznek készült, később néptáncot tanult, de igen hamar kiderült, a népdaléneklésben is páratlan a tehetsége. 2003-tól a Magyar Állami Népi Együttesben énekelt, (melynek 2019-től örökös tagja) majd évekig a Fonó Zenekart és Pál István ’Szalonna’ és bandáját erősítette. A számtalan formáció és megannyi koncert mellett a nagysikerű népzenei tehetségkutató, a Fölszállott a páva műsorvezetőjeként hétről hétre a televízió képernyőjén láthattuk. Kiváló kvalitásait számos eMeRTon-díj, egy Bartók Béla Emlékdíj (2007), egy Magyar Művészetért-díj (2008), egy Érték-díj (2014), és egy Liszt Ferenc-díj (2016) is példázza.

Nikola Parov munkásságával egészen fiatalon elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Hazai, valamint nemzetközi viszonylatban is nagy népszerűségre tett szert a Zsarátnok együttes szólistájaként. Az áttörést a Riverdance Orchestra és a világhírű Riverdance Show hozta meg számára. A nevéhez köthető a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű produkciója, a Naplegenda. Kivételes tehetségét Fonogram-, eMeRTon-, Kodály- és Bartók-díjjal ismerte el a hazai szakma. 

Műsoraikban a magyar, valamint a közép-kelet-európai népzene világába kalauzolják el a hallgatóságot a multiinstrumentalista Nikola Parov gazdag hangszereléseinek, valamint Herczku Ágnes páratlan hangjának és tehetségének köszönhetően.

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

zvz_herczku_parov2.jpg

Ösztönből eredő mediterrán dallamok - Szentesen ad koncertet a Bujdosó Trió

204449_505198326190859_665147371_o.jpg

 

A Zene Világnapi ünnepi előadás után október 9-én a Zene Világ Zene Graffiti sorozat is elstartol az idei esztendőben, egy az alternatív zenei világ legnagyobb nagyágyúit tömörítő csapat, a Bujdosó Trió koncertjével. Az előadást a megszokottól, az ifjúsági ház pódiumtermétől eltérően a Hangversenyközpontban rendezik meg pénteken 20 órától.

Bizánci szörf rock. A némileg DIY zenei meghatározás hallatán elsőre mondhatni sötétben tapogatózna mindenki, vajon ebből mi fog kisülni? A Bujdosó Trió zenéjét talán pont annyira nehéz stílusok közé szorítani, mint megfejteni a fent említett műfajt, egy azonban biztos. A zene őszinte, szívből jön és piszkosul egyedi. De közelítsük meg azért ezt a zenei világot. Van itt jókora mediterrán mámor, közel-keleti bűvölet, bőkezűen adagolt pszichedelia és egy olyan tényező, amely minden koncertet, minden előadást egy kicsit egyedivé varázsol: az improvizáció.

A zenekar 2011 óta van jelen a hazai zenei életben, az alternatív zenei, a jazz és a világzenei színtér elismert muzsikusaiból alakult meg. A csapat frontembere, Bujdosó János neve az alternatív-rock műfaj kedvelőinek ismerősen csenghet, az Európa Kiadó gitárosaként letette névjegyét a zeneiparban. Eddig 3 szerzői albuma jelent meg, de számos egyéb lemezen is szerepel zeneszerzőként, vagy társszerzőként, sőt jónéhány filmhez is komponált kísérőzenét.

Október 9-én a Hangversenyközpont közönségét varázsolja el zenekarával. A koncert a 2020-2021-es Zene-Világ-Zene bérlettel ingyenesen látogatható.

 

(A koncert facebook eseményéhez katt a képre!)

bujdoso2020-2.jpg

Megnyílik a Nemzeti Amnézia Intézete! - A Bujdosó Trio Szentesen (2020.10.09)

2020. szeptember 28. - Hangversenyközpont

27625453_1913565882020756_3344026987437619503_o.jpg

Kitaláltátok! A trió tavaly, közösségi finanszírozásban megjelent lemezének magyarított címével igyekeztem felkelteni a figyelmeteket! (Eredeti nyelven: National Amnesia Institute). „Mediterrán mámor, közel-keleti révület, álomszerű rumba, bőkezűen adagolt pszichedelia, improvizatív kalandozások - ilyen világokat idéz a Bujdosó Trió különleges, eltéveszthetetlenül egyedi zenéje.” Ez pedig a trió facebook-bemutatkozásának első mondata. Mondjuk, a közel-keleti révületre önmagában nem fizetnék be szabad elhatározásomból, de a külön bejáratú bolondériám már csak ilyen. Ami azonban annál nagyságrendekkel fontosabb: a fenti, szövegkörnyezetéből kiragadott mondat szemléletesen foglalja össze a muzsikájuk lényegét, köszönhetően a zenekarvezető, gitáros, a magyar zenei underground világában jól ismert Bujdosó János merészen ösztönös és finom megoldásokkal tarkított, technikás játékának.

Ha pedig egyetlen mondatban kellene összefoglalnom a ténykedése eredményét, a Trottel Records szlogenjét venném kölcsön: „Érdekes zenék, kíváncsi embereknek”. Azon az alapon is, hogy ennél a kiadónál jelent meg a Bujdosó János filmzenéit tartalmazó CD, A szabadság sárgája címmel. És ha már itt tartunk, megjegyzem: a korábban említett, igen izgalmas új anyag is filmzene-szerűen eklektikus, effektekkel gazdagon megszórt.

Persze, Bujdosó nem minden muzsikája ilyen. Így a 2012-es trió-lemezén hallható sem, amelyik izgalmasan populáris (ám közel sem sablonosan szimpla) jazz, Gold for Leslie a címe. Mondjuk, a Pop Ivan nevű formációja 2001-es albumáról a popularitás semmiképp sem mondható el, sőt. Mégis, ennek következtében jöttek a felettébb változatos felkérések, munkák, partnerségek, zenekarok. Néhány név a teljesség igénye nélkül, hiszen az összeset macerás meló lenne összehozni: Egy Kiss Erzsi Zene, Kistehén, Specko Jedno, és ami jelenleg is működik vele, az Európa Kiadó.

Az utóbbiról jut eszembe: János a viszonylag egyszerű muzsikákat is egyéni hangon, utánozhatatlanul képes tolni. Belecsempészi, meghúzza gyakran a váratlant, színez, mint a csapat-sportokban a klasszis játékmesterek. Mégis, ő a jazzben vagy a jazz-közeli zenékben lubickol igazán.

A szentesi koncerten (ahogyan az új albumon is) a bőgős Szerető Dániel, és a fiatal dobos, Klausz Ádám lesznek a társai. Figyelem! A korábbi tervektől eltérően a Zeneiskolában rendezik az előadást október 9-én, 20 órai kezdettel, amelyre a bérletesek – természetesen – külön térítés nélkül látogathatnak el.

És hogy milyen típusú élményekkel térhetnek majd haza? Remélem, a többség azt fogja mondani, miután nem hitt az összes fülének, hogy „ilyen gitáros pedig nincsen is”. Holott itt mocorog közöttünk, már mióta! Én legalábbis az első Szigetes Pop Ivan-buli óta érzem a maga csendességben is erősen hangsúlyos jelenlétét.

Olasz Sándor

(A koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!)

bujdoso2020-2.jpg

 

Ének és zongora közös dallamai a Zene Világnapján

2020. szeptember 22. - Hangversenyközpont

untitled-1_1.jpg

Az amerikai hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975- ben az UNESCO a Zene Világnapjává nyilvánította október 1-jét. A jeles nap egyben a szentesi Hangversenyközpont Zene Világ-Zene sorozatának állandó startjele is, ebben az esztendőben Prunyi Ilona zongoraművész és Mondok Yvette énekművész előadásával várják a szervezők a helyi közönséget.

„Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.”

1975-ben ezekkel a gondolatokkal üdvözölte a Zene Világnapját Menuhin. Október 1-ét ország- és világszerte koncertekkel ünneplik, nincs ez másképp városunkban sem. Prunyi Ilona Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, tanár, érdemes művész. Életének meghatározó intézménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, tanulmányait is itt végezte, majd tanársegédként folytatta pályáját és a későbbi egyetem docense lett. A 60-as években több ízben vett részt Yvonne Lefebure párizsi zongorakurzusain. Tehetségére nem csupán Közép- és Nyugat-Európa országaiban figyeltek fel, de Kínában és Kanadában is színpadra vitte színes műsorát. Repertoárja a zongorairodalom standard alkotásai mellett a kortárs magyar szerzők műveivel válik teljessé, ezek mellett lelkes kutatója a 19. század eddig ismeretlen zenéinek. Közel negyed évszázada foglalkozik zenei ismeretterjesztéssel, a régi szalonzenéket felelevenítve művésztársaival kötetlen beszélgetéseken népszerűsítik a klasszikus magyar zene értékeit.

Mondok Yvette szopránénekesnő 2007-ben a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti karán szerzett diplomát. A fordulópont 2014-ben jött el karrierjében, amikor felfigyelt hangjára a világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás, akivel közös munkájuk megkoronázásaképp több alkalommal is közös koncertet adtak a Zeneakadémia Nagytermében. Még ebben az esztendőben Kínában, Kanadában, és az Egyesült Államokban is turnézott Szilasi Alex oldalán. Szerepelt a János vitéz, valamint a Varázsfuvola operákban. A közönség láthatta többek között Varnus Xavér orgonaművész oldalán, a Szegedi Nemzeti Színházban, és a Debreceni Filharmonikusok élén is.

Prunyi Ilona és Mondok Yvette 2018 óta lép színpadra a dalirodalom gyöngyszemeiből válogatott műsorával.

A hangversenyen elhangzik:

  • Beethoven: Szeretlek Vágyódás (op83)
  • Schubert: Te vagy a csend
  • Liszt: Ha álmom mély
  • Liszt:Szerelmi álmok
  • Liszt: Melódia
  • Chopin: Nocturne
  • Chopin Grand Valse brillante
  • Richard Strauss: Reggel, Ajánlás
  • Massenet Manon operájából: Gavotte
  • Puccini: Gianni Schicchi operából Lauretta áriája
  • Lehár Ferenc.Vig özvegy operettből: Vilja dala

 

Az koncert Facebook eseményéhez katt a plakátra!

118765518_3173863205995570_7195150613649924616_o.jpg

Sebők Tamás

Az IH fedélzetén a Paddy and the Rats

2020. szeptember 12. - Hangversenyközpont

p4-1024x683.jpg

Az ősz megérkezésével a szentesi Hangversenyközpont is elindítja színes zenei koncerteket felvonultató évadát. Ebben az esztendőben rendhagyó módon a sorozat rockos stílusú koncertjeit tömörítő Zene-Világ-Zene Graffiti előadásával indul a bőséges felhozatal, ugyanis szeptember 26-án 20 órától a Paddy and the Rats lép színpadra a Művelődési és Ifjúsági Házban.

A koronavírus korlátozásai miatt a Hangversenyközpont 2019- 2020-as évada idő előtt lezárult, így mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti programja bővült az idei esztendőben. A koncertek sorát Magyarország egyik legkülönlegesebb és az egyik legközkedveltebb rockzenekara nyitja.

A miskolci Paddy and the Rats 12 éve van jelen a hazai könnyűzenei életben, stílusukat egyszerűen csak ír kocsma-punkként aposztrofálják, ami az ír-kelta népzenei sajátosságokat és a punkzene energikusságát ötvözi. A zenekar olyannyira komolyan vette a szigetországban és az Egyesült Államok keleti partján is népszerű stílust, hogy ír művésznéven viszik színpadra zenéjüket. Dalaikat nem csupán a kocsmahangulat és a féktelen kalózélet ihlette meg, de számos komolyabb jelentéstartalommal bíró témából is merítenek, társadalmi problémákról és a globális jelenségekről is énekelnek. 

Debütáló nagylemezüket Rats on the Board címmel adták ki, ami nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elnyerte a közönség és a szakma szimpátiáját, több kelta rockzenével foglalkozó internetes portál is elismeréssel illette a magyar együttest.

A Paddy and the Rats 12 év alatt 6 nagylemezt készített, legutóbbit az idei évben jelentették meg Dark After The Night címmel. Paddy O'Reilly (Oravecz Kristóf) egy interjúban elárulta, az új album hangulatában nem különbözik az eddigiektől, a zenekartól jól megszokott „paddys” dallamvilág jellemzi a darabokat. Zenei hatásaiban azonban sok újdonságot nyújt, a modernebb felfogásban készült poposabb, illetve keményebb dalok, továbbá a bátrabb elektronikus effekthasználat mind erről árulkodnak. 

A legújabb dalok mellett a szentesi koncerten természetesen nem maradhatnak el az utóbbi évtized legnagyobb Paddy and the Rats slágerei sem, így hát mi mással is zárhatnánk e sorokat, minthogy meginvitáljunk minden érdeklődőt a Zene-Világ-Zene Graffiti idei első koncertjére:

Patkányok! Fedélzetre!

Facebook esemény itt!

 

fotó: Paddy and the Rats
írta: Sebők Tamás

Bővített évaddal, nívós előadásokkal várja vendégeit a Hangversenyközpont

2020. augusztus 14. - Hangversenyközpont

dsc_3067.JPG

A járványügyi intézkedésekből fakadóan idő előtt zárult a szentesi Hangversenyközpont tavalyi évada, emiatt azonban 2020-2021-ben közel 30 előadással várja a zeneszerető közönséget az intézmény. A koncertekről, valamint a járványhelyzet zeneipari hatásairól Kertész Ákos intézményvezetővel beszélgettünk.

Egy zenei szempontból igen nehéz időszakban vagyunk még napjainkban is, és ez nyilvánvalóan egy olyan szezonális rendezvénysorozat létrejöttét is megnehezítette, mint a Zene-Világ-Zene és a Zene Világ-Zene Graffiti. Hogyan állt össze a 2020- 2021-es évad?

  Több szempontból is borús hónapok állnak mögöttünk, és talán az a legnehezebb a jelenlegi helyzetben, hogy nem mondhatjuk, hogy nincs előttünk ugyanilyen nehéz időszak. Mind a Hangversenyközpont vezetőjeként, mind előadóművészként elmondhatom, hogy talán soha nem jártam még ilyen cipőben. Úgy gondolom, az ember két dolgot tehet ilyen helyzetben: megvárhatja a fényt az alagút végén, vagy elébe megy a dolgoknak és bizakodva nekilát a munkának. Mi itt a Hangversenyközpontban utóbbi koncepciót próbáljuk követni és igyekeztünk összerakni egy olyan évadot, amely a rendezvények mennyiségében és minőségében is büszkén képviseli azokat a kvalitásokat, melyeket közel 13 éve próbálunk Szentesen megvalósítani.

Most leginkább mint zenészt kérdezlek, mit látsz a szakmán, mennyire kerültek nehéz helyzetbe a zeneművészek és ez milyen hatással van közeljövőre?

  Hatalmas a küzdés, nem csak Magyarországon, hanem világszinten. Azt gondolom, hogy hosszútávon beláthatatlan következményeket okoz az, ami ma ezt a szakmát sújtja. Meg kell találni azokat a lehetőségeket és azokat a kondíciókat, amik alapján a zeneipar tovább tud működni. Talán egy kicsit pesszimistán látom a dolgokat, de én most úgy érzem, hogy ez már nem lesz olyan, mint volt. Ami a legnehezebb, hogy a kultúra és a közművelődés az a szegmens, melyet egyszerűen nem lehet úgy megállítani, mint mondjuk egy gyártósort. A kultúrát és közművelődést nagyon nehéz defibrillálni. Ez egy összetett dolog. Nem csak magukról az előadókról beszélünk jelen esetben, hanem a technikai személyzet, a szervezők és több szakember megélhetéséről.

Mit tudhatunk általánosságban az új évadról?

  Bővült az előadásaink száma, természetesen került át olyan koncert is, ami az elmúlt évadban elmaradt, hiszen ezeket szeretnénk bepótolni. Már emiatt is mondhatjuk, hogy gazdagodott a sorozat, ám ezen felül mind a Zene-Világ-Zene, mind a Zene-Világ-Zene Graffiti kínálata gyarapodott. Ez egészen pontosan 29 előadást tesz ki 2020-2021-ben.

programajanlo2020-2021.jpg

Milyen elképzelés útján állt össze az új sorozat?

  Az élőzene által nagyon sok közeget lehet érinteni, úgy érzem, hogy mindegyiknek meg is van a maga varázsa és természetesen a létjogosultsága. A Hangversenyközpont lassan 13 éve képviseli azt a szemléletet, miszerint a kezdetektől fogva koncerttermi rendezvényekkel próbálunk kikapcsolódást nyújtani a közönségünknek. Nem véletlenül, hiszen úgy érzem, ez egy másik minőséget és élményt jelent, és ehhez kimagasló minőségű koncertrepertoár társul.

Ha már szóba került a repertoárt, kérlek, mutasd be nekünk az idei évad koncertjeit pár szóban!

  Természetesen ragaszkodtam a határok feszegetéséhez. Ez egy nagyon jelentős kérdés számomra, hiszen így egy szervező azt a közönségréteget is képes bevonzani, akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem járnak ilyen típusú koncertekre. Én úgy látom, hogy az utóbbi években mind a fiatal, mind a középkorú nézők száma is elkezdett növekedni, ami nagy örömmel tölt el. A Hangversenyterem, mint a zeneiskola intézményének része lehetőségeket nyújt arra, hogy a jazz-etno, a népzene és nívós színvonalat képviselő könnyűzenei műfajok mellett a komolyzenei koncertek, hangversenyek is képviseltessék magukat az évad során.
  A koncerttermi évad mellett az idei évben is lesz Graffiti sorozat, melynek egyik zászlóshajója Arató Mátyás kollégám, aki a kultikus szentesi szórakozóhely szellemiségét próbálja új helyszínen, az ifjúsági házban újjáéleszteni. Természetesen itt már merészebb produkciók is palettára kerülnek az underground műfajok széles skálájával. Egy kicsit előre haladva az időben, (és mint az a mellékelt plakáton is látható – a szerk.) egy Szentes KultFESZT elnevezésű esemény is helyet kapott a naptárban, mely tulajdonképpen egy mini-fesztivál, ahol a zene mellett egy kiállítás is megjelenik, mely a szentesi koncertszerveződés elmúlt 30 évét öleli fel. Úgy vélem, ez egy olyan újdonság, mellyel ezidáig senki nem találkozott a programjaink között, ezzel pedig megvalósul az, amit nagyon régóta szeretnék elérni, nevezetesen, hogy egy multikulturális jelleggel is bírjon a Hangversenyközpont.

A helyszínek tekintetében készülhetünk-e újdonságra ebben az esztendőben?

  A zeneiskola hangversenyterme, az ifjúsági ház, valamint a megyeháza kerthelyisége mellett az előzetes tervek szerint a majdan megnyíló Tóth József Színház és Vigadóban is megvalósul az évad néhány koncertje.

A szentesi Hangversenyközpont a hazai zenei életben is népszerű helyszín, erről árulkodik egy elismert fiatal zenekar sikeres pályázata is. Kérlek, mesélj a részletekről!

  Nagy örömmel jelenthetem be, hogy a közelmúltban zenekarok számára kiírt karanténkoncert-pályázaton az utóbbi években kétszer is az intézményünkben vendégeskedő Peet Projecttel közös beadványunkat sikeresen bírálták el. A pályázatnak az volt a kitétele, hogy egy preferált helyszínnel közösen együttműködve készüljön egy koncertfelvétel, mely elsősorban a helyszínt biztosító intézmény internetes oldalain, közösségi felületein kerüljön promotálásra. Ezt a koncertet hamarosan rögzíteni is fogjuk.

 

írta: Sebők Tamás
fotó: Vidovics Ferenc

A zene örök gyógyszer a lelkünknek

Élő koncertet adott a Molnár Dixieland Band a Zene Ünnepén

105884922_2965630773485482_8287445926273701948_o.jpg

Ismét megnyitotta kapuit közönsége előtt a szentesi Hangversenyközpont, június 21-én, a Zene Ünnepén a Molnár Dixieland Band koncertjével zárult a Zene-Világ-Zene sorozat idei évada.

Március közepe óta némán és hatalmas türelemmel várta a korlátozások megszűnését a Hangversenyközpont, és bár úgy tűnt a Zene Ünnepét zárt ajtók mögött, az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva ünnepli a város, a koncertet megelőző napok rendelkezései lehetővé tették, hogy a közönség a helyszínen élvezhesse a Molnár Dixieland Band műsorát. Szabó Zoltán Ferenc polgármester a koncertet megelőzően ünnepi gondolatait osztotta meg a közönséggel. –  Nagyon nehéz időszakon van túl az ország és Szentes városa is. Az összes oktatási, kulturális és sportintézményeinket be kellett zárnunk. Büszke vagyok arra, hogy Szentes a járványügyi időszakot követően elsőként lépett nagyon sok mindenben, és ez a ma esti koncert is bizonyos tekintetben az elsőnek számít. Hosszú hetek tárgyalásai állnak a rendezvény mögött, és örülök, hogy a Zene Ünnepén közösen tekinthetjük meg a Molnár Dixieland Band koncertjét itt, a Hangversenyteremben – hangzottak el a polgármester szavai.

A Hangversenyközpont 13 éves fennállása alatt nem voltunk ilyen nehéz szituációban – ezt már Kertész Ákos intézményvezető mondja megnyitójában. – Úgy gondolom, az utóbbi időszak több volt annál, minthogy korlátozták mindennapjainkat. A járványhelyzet megfosztott bennünket azoktól az élményektől, melyektől igazán érző emberek lehetünk. Mi más, ha nem a kultúra az, amely minden nap ápolja az emberi lelket. Manapság számos platform rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy pótoljuk az élő zene jelentette űrt, de lássuk be, a Facebook előtt azért ez mégsem kelt ugyanolyan hatást – fogalmazott a Hangversenyközpont vezetője.

105822503_2965631186818774_2525557133148309007_o.jpg

A szegedi Molnár Dixieland Band hosszú évek óta visszatérő fellépője a Zene-Világ-Zene sorozatnak. A századeleji jazz-zene hazai helytartói mindig pompás hangulatot varázsoltak a helyi közönségnek. Molnár Gyula zenekarvezető egy szájmaszkban lépett a színpadra melyet a korlátozások megszűnésének jelképeként vett le, ahogy mondta: „Ha ez rajtam van, nem tudom megszólaltatni a hangszerem.”

Az együttes a XX. század elején New Orleans-ból induló stílus jeles képviselője immáron 56 éve töretlenül vannak jelen a hazai zenei vérkeringésben. Koncertjüket a Perzsa vásár című operasláger feldolgozásával indították. Ahogy a zenekar vezetője elmondta, az egyes népek zenéje is hatást gyakorolt az együttesre, repertoárjukat ékesítették magyar, orosz és francia dalok feldolgozásai, de Oscar Peterson egyik kissé feledésbe merült „himnusza”, a Hymn to Freedom, vagy Acker Bilk slágere, a Creol Jazz is felcsendült sajátos előadásukban. A műsort a leginkább rock ’n’ rollos stílusjegyeket magában hordozó Bring Me Sunshine zárta.

A koncertet a Szentes TV és a Kurca TV élőben közvetítette.

104817670_2965631590152067_3990157158278681906_o.jpg 

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Live koncerttel adózik a Zene Ünnepének a Hangversenyközpont

60346483_2133371290044772_4396968830794989568_o.jpg

Bár a koronavírus miatt elrendelt korlátozások megpecsételték a Zene-Világ-Zene sorozat tavaszi évadát, a Zene Ünnepén ez alkalommal is különlegességgel szolgál közönségének a Hangversenyközpont. Június 21-én, vasárnap 19 órától élőben tekinthetik meg a Molnár Dixieland karantén-koncertjét a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán, valamint a Kurca TV és Szentes TV közvetítésében.

Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland nagy sikerrel, és úgy tűnik, ez most sem maradhat el. Ám az idei rendhagyó előadás lesz, a mindig szépszámú közönséget ezúttal a képernyők elé várják szervezők.

– Érthető okokból nagyon sokáig úgy tűnt, ez a rendezvény nem fog megvalósulni, mi pedig az utolsó pillanatig vártunk, hiszen bíztunk benne, hogy változik a helyzet és ezt az előadást valódi élő koncertként tarthatjuk meg. Ám mivel ez ma (június 16.) a korlátozások miatt nem valósítható meg, ezért bár a Molnár Dixieland színpadra lép a Hangversenyközpontban, a közönség számára nem nyit ki az intézmény. A helyi média közreműködésével, valamint a Hangversenyközpont közösségi felületein azonban élőben követhetik az ünnepi előadást – jegyezte meg Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

 

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Misztrál-koncert

misztral.jpg

Virtuális koncertmaratonunk utolsó epizódjához érünk június 19-én. Az Ál Live Zene-Világ-Zene sorozatot a Misztrál Együttes 2011-es ünnepi koncertjével zárjuk. A Bartók Béla-díjas, aranylemezes zenekar előadásáról Olasz Sándor írt beharangozót. A koncertet pénteken 19 órától a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán tekinthetik meg.

A tisztító tavaszi szél nevét viselő, 1997-ben alakult, számos díjat elnyert zenekar október 21-én, pénteken 19 órakor Szentesen is bemutatkozhat végre, mégpedig a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat bérleten kívül előadásán! Az alkalom ünnepi: legutóbbi forradalmunk évfordulójának elő-előestéje. Egyet biztosan tudok: a Misztrál meg fog felelni a felfokozott várakozásnak, és olyan előadást produkál majd, amely hangsúlyossá teszi ’56 méltóságát. Állításomat ők maguk igazolták előzetesen, mégpedig lemezeik és DVD-jük segítségével, amelyek között aranylemezzel fémjelzett is akad.

Ezek túlnyomó többségén bebizonyították, hogy ott a helyük abban az előkelő sorban, amelyet – mások mellett - a Sebő együttes, a Kaláka és a Szélkiáltó fémjelez. Ez a sor – az említett zenekari nevekből kitalálható - az énekelt verseké! A Misztrálra azonban különösen jellemző az alábbi, magyarra fordított Jethro Tull-sor (hiába, ki kellett bújnia valahol a rockernek belőlem): „a múltban él és a jövőbe mutat”! Janus Pannonius megzenésített verseinek például egy teljes CD-t szenteltek, csakúgy, mint Balassi Bálintnak és Dsida Jenőnek. (Utóbbi érdekessége, hogy az épp a Kaláka kiadójánál jelent meg, a Hangzó Helikon sorozatban.) Természetesen, más magyar költők verseihez is szívesen írtak zenét (Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Mécs László, Kassák Lajos, Nagy László, és még sorolhatnám). Színes műsort várok a fiúktól, amelyik úgy ad élményt, hogy gondolkodásra és befelé fordulásra készteti hallgatóit. Mindezt változatos hangszerelésben, hiszen az immár hagyományosnak számító gitárokon és ütőhangszereken kívül például hegedű, klarinét, doromb, cselló és koboz is a rendelkezésükre áll.

Ezek után nem árt tudni azt sem, hogy a zenekar rendezi Nagymaroson évről évre a Regejáró Misztrál Fesztivált.

És ha már Szentesre jön a csapat, délelőtt gyermekkoncertet is adnak ugyanazon a helyszínen, hiszen a legutóbbi albumuk, az Álomkófic minőségi gyermeklemez. De az egy másik történet, és egy másik koncert.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: De ki az a Mrs. Columbo?

mrscolombo.jpg

Ezúttal a 2013-ban ’Az év hazai jazz albuma’ kategóriában Fonogram-díjat nyert Mrs. Columbo koncertjét elevenítjük fel Ál-Live Zene-Világ-Zene rovatunkban. Pénteken 19 órától három gyönyörű hölgy lép a Hangversenyközpont virtuális színpadára, ne maradjanak le róla. Addig is íme egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Ami nem sikerült anno a tévében (ma DVD-n) megkedvelt Columbo nyomozónak, sikerült Pély Barnának! Nevezetesen: beházasodnia a Mrs. Columbo zenekarba, annak énekesnőjét, Galambos Dorinát véve feleségül. Ennyit témánk bulvár-szegmenséről, amit a legnépszerűbb sajtóféleség a lehető legalaposabban kivesézett nemrég. Olyannyira, hogy számunkra nem hagyott csámcsogni valót a kizárólagos tulajdonukat képező Megasztár-gumicsonton.

Jól tették, mert így máris a lényegre térhetünk: szeptember 27-én pénteken 19 órakor a megszokott helyszínen, a Zeneiskolában elindul a várva várt Zene-Világ-Zene 2013-2014-es évada, mégpedig a Mrs. Columboval!

Mért jó nekünk ez a kezdés? Azért, mert amíg a krimisorozatban csupán láthatatlan szereplő: szóbeszéd tárgya volt a nyomozó felesége, a Mrs. Culumbo a maga hús-vér valójában jelenik meg előttünk!

Komolyra fordítva a szót: a csapat tagjai – három lány, aki zenél, meg a fiú, aki dobol - (bocs, most ígértem, hogy komolyra fordítom) tudnak valamit, amelynek eredményeképp hasonló felállású zenekar nem érdemelte ki még a magyar Fonogram-díjat. Márpedig ez történt (mégpedig az idén), köszönhetően a tavalyi lemezüknek, amelyen Dorinán kívül a virtuóz, sokoldalú zongorista Sárközi Fanni, a bőgőn Hudák Zsófi játszik, Kovács Norbert pedig a dobok mögül tesz hozzá „néha” a csajok teljesítményéhez. Nem mellesleg – amint láthatták a közszolgálati tévében – a Játszd újra! című számuk bekerült az Eurovíziós Dalverseny magyarországi elődöntőjének legjobb 30 dala közé.

Kiderült a CD-ről, hogy a Megasztárba dögös rocker-lányként berobbant Dorina remekül megtanult jazzt énekelni idő közben. A többiek pedig egyszerűen felnőttek a feladathoz, ami ebben a formában megint csak nem teljesen igaz. A jazz-sztenderdek rovására ugyanis alaposan kicserélték a repertoárjukat. A saját szerzeményeken kívül 30Y, Queen, vagy éppenséggel Beatles feldolgozás várható tőlük. Speciális műsorukkal a patinás BJC-ben (Budapest Jazz Club) is felléptek már, irigylésre méltó sikert aratva, egyszersmind bebizonyítva, hogy a nagyvilágban smooth-nak nevezett „könnyű” jazz képes minőségi lenni, csak akarni kell!

A koncertsorozat további fellépői névsorának ismeretében szívesen ragoznám, mennyire érdemes erre az évadra is bérletet venni és mennyiért, ám kénytelen vagyok egy boldog emlékű punkzenekar nevével (vissza)élni: Hatóságilag Tilos! Az Internet (meg a reklámok) segítségével azonban semmi lényeges nem marad titokban az érdeklődők előtt.

Olasz Sándor
fotó:Mrs. Columbo Facebook

Ál Live Zene-Világ-Zene: Azúrkék a zenei palettán (2011)

1266655_642250295806680_488209624_o.jpg

Egy nem mindennapi előadást választottunk virtuális koncertsorozatunk egyik újabb állomásaként. Egészen 2011-ig pörgetjük vissza virtuális időgépünk számlálóját és a kiváló Azur Blue Band lemezbemutató előadása elevenedik meg most a képernyőinken. Pénteken 19 órától a Facebook oldalunkon ismét hívjuk, várjuk önöket. Egy kis ízelítő most sem hiányozhat, az alábbiakban Olasz Sándor kiváló írását olvashatják.

Legszebb ideje Szentesen is egy Azur Blue Band-lemezbemutatónak! A csapat Blue Driver című CD-je megjelenéséről az első adandó alkalommal, a múlt év májusában sikerült számot adnom olvasóinknak. Nem mostanában tehát, ezért aligha fog ártani némi összefoglalás, ismétlés.

A formáció kulcsfigurái az Imago Mundi gitárosa és zeneszerzője Veress Gábor, valamint a szentesi Kertész Ákos, aki hangszerelőként is alaposan kivette a részét a munkából. A zene pedig meghatározhatatlan, szinte megfoghatatlan, egyedi, kicsit misztikus, kicsit keleties, ambientben oldódó jazz.

A koncert lemezen is közreműködő vendégei közül Szirtes Edina „Mókus” szinte hazajár hozzánk: őt szükségtelen bemutatni. A bolgár származású Nikola Parov az Azur Blue Band CD-jén való közreműködése óta – a Naplegenda után – egy újabb táncjáték, szintén a Magyar Állami Népi Együttes részére komponált Álomidő zenéjét hozta ki lemezen. Jeszenszky István pedig (a szitár után) a második legismertebb indiai húros hangszer, a sarod egyik legnagyobb hazai mestere.

Egy stúdióban megteremtett zeneanyag élő megszólaltatása mindig izgalmas feladat. Az Azur Blue Bandnél különösen az! Nagy kérdés, Kertész Ákos mikor, mennyi időt tölt a dobok mögött, és mennyit játszik „váltóhangszerén”, egy csúcsminőségű szintetizátoron. Vagy, hogy a számtalan hangszert megszólaltatni képes Nikola milyen instrumentumokat hoz magával. (Egy különleges észak-európai népi hangszerrel is rendelkezik, például. Nem csak Balkánban „utazik” tehát.) Egyáltalán: mekkora szerep hárul a vendégekre? (A magam részéről lényegesen többet várok a „szokásos” mértéknél.)

A klasszikus indiai zenét játszó Calcutta Trió évtizedekkel ezelőtti szentesi fellépése óta nem emlékszem hasonló (kvázi meditatív) hangulatú koncertre. Márpedig, az Azur Blue Band április 15-én, pénteken 19 órakor a Lajtha László AMI-ban megrendezésre kerülő hangversenye ilyesmit ígér. (A zenekar egyébként egy belga fesztiválról érkezik haza a hét közepén, majd két olasz fesztiválra utazik tovább.) A Zene-Világ-Zene sorozat legkevésbé sem szürke palettája pedig minden bizonnyal újabb, ritkaságszámba menő (azúrkék) színfolttal gazdagodik majd.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Újabb legendás zenész-vendég

sebo.jpg

Ezen a héten sem marad virtuális koncert nélkül a tisztelt közönségünk. Ez alkalommal 2015-be pörgetjük vissza a Zene-Világ-Zene időgépét, és a Sebő-együttes nemzeti ünnepünk tiszteletére adott előadásával várjuk önöket a képernyők elé, pénteken 19 órától. Addig is íme egy kis kedvcsináló Olasz Sándortól.

Ismét Kossuth-díjas zenészt üdvözölhetünk a városunkban. Olyan formátumú személyiséget, aki nélkül tán el sem indult volna a máig működő táncház-mozgalom, nem emelkedett volna ekkora rangra a magyar népzene-kultúra, és nem tartana ott a magyar világzenei kultúra sem (a maga sokszínűségével), ahol jelenleg tart. Sebő Ferenc érkezik hozzánk a róla elnevezett együttes élén október 22-én csütörtökön, hogy ünnepi koncertet adhasson társaival 19 órai kezdettel a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat „könnyűzenei” nyitányaként.

Ha az 1972-ben (a már más dimenzióban élő Halmos Béla társaságában) készült József Attila-lemezét Berek Katinak „adjuk”, elmondhatjuk, hogy a Sebő együttes stílust teremtett az első két lemezével, mégpedig két különbözőt. A cím nélküli első az autentikus népzenére irányította a figyelmet, azt pedig, hogy a beszédes című Énekelt versek miről szól, nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy a zenekar később az utóbbi irányzatot preferálta inkább, olyannyira, hogy a munkásságával (akarva-akaratlan) számos zenekar iránytűjévé, példaképévé vált. Közben persze maguk is tovább léptek. Nagy László, József Attila, Lázár Ervin: a költők, akiknek Sebőék önálló lemezt szenteltek, jó néhány további (koncepcionális) válogatás összeállítása mellett. A szentesi koncert műsora is minden bizonnyal ezeken az anyagokon alapul.

A mostani trió-formáció tagja egyébként (nem tegnap óta) a számos hangszert megszólaltatni tudó Barvich Iván, aki Guessous Majda Mária, alias Mesi együttesével az előző évadban járt nálunk. Az ő közbenjárásával jöhetett létre Sebő Ferenc – tudomásom szerint – első szentesi fellépése. Azé a Sebő Ferencé, akiről a 60. születésnapja alkalmából csodálatos portréfilm készült, és akinek zenei, zenei szervezői és -szerkesztői munkája mellett az építészi tevékenysége sem jelentéktelen. Aki a mai napig aktív, és nélkülözhetetlen kutatómunkát végez a magyar népzene szolgálatában: a felgyűjtött anyagok feldolgozása, rendszerezése tárgyában.

Akinek – legendás zenészhez méltó módon - legendás történetei vannak (amelyek közül kiemelkedik Aczél elvtárssal való találkozása a táncházmozgalom hőskorában), és aki – természetesen – zenélni sem felejtett el.

Igen. Újabb kihagyhatatlan koncert vár ránk, és nem kizárólag az októberi ünnep kapcsán. Becsüljük hát meg önmagunkat is vele és általa!

Ál Live Zene Világ Zene - CimbaliBand: Szívtánc és hagyományőrzés (2013)

cimbali.jpg

Ál Live Zene-Világ-Zene virtuális sorozatunkban ezúttal a világzene egyik hazai kiválóságának 2013-as koncertje kerül terítékre. A CimbaliBand akkori ünnepi előadása most újra képernyőre kerül, méghozzá május 15-én, pénteken 19 órától. A  koncerthez egy kis ízelítőt is kínálunk az alábbiakban. 

A CimbaliBand fejének falujában, Turán annyira természetes a néphagyományok átörökítése, mint máshol a levegővétel. A zenekarvezető (egyben a Czimbalmos pálinka-márka büszke tulajdonosa), Unger Balázs pályája az autentikus népzenét művelő Galga zenekarban indult, a Magyar Állami Népi Együttesben folytatódott. Játszott (a teljesség igénye nélkül) a Palya Bea neve által fémjelzett Kárpátiában (amely nem tévesztendő össze a hasonló néven futó ún. nemzeti rockzenekarral - az ugyanis a kulturális kitüntetés-ügyi miniszteriális döntéshozók privilégiuma). Fertőződött a jazz berkeiben, nem akármilyen környezetben: Dresch Mihály együttesében! Ennek ellenére mindkét szólólemeze vegytiszta népzenét tartalmaz. Végső soron a fenti állomások a fiatal muzsikusokból álló, az Unger Balázs neve alatt futott projektből kinőtt CimbaliBand előtörténetét képezik. Más megközelítésben: hogyan lett a Magyar Állami

Népi Együttes zenekarának oszlopából a cimbalom Chuck Berry-je? A nem mindennapi művészpálya mérföldkövei nem egyebek, mint a CimbaliBand lemezei. Az első, a TransBalkan Express akkora sebességgel rohant bele (nemzetközileg is) a világzene világába, mint a mozdony a CD borítóján. A népzenei feldolgozások között ugyanis megbújt egy slágergyanús darab, az Oppadirida, amelyre akarva-akaratlan felkapta a fejét, akinek alkalma volt meghallani azt. A Feketetó muzsikája a nevezett falu vásári hangulatát idézi, az egymás közelségében élő népek zenéiből válogatva. Következhetett egy élőben rögzített album, a CimbaliBand koncertek hiteles hangi/hangulati lenyomata. A 2011-ben kiadott Ablakimba pedig már helyenként rockos hangvételt mutat – nem szakadva el a népzenétől. (Rajta egy nagyon szerethető saját szerzeménnyel, amely az Igénytelen dal címet viseli.) A 2012-es Szívtánc (egyik dala klipjét a pusztulásában is méltóságteljes turai kastélyban forgatták) tovább mélyíti a virtuóz cimbalomjáték és a népzene sajátos viszonyát. 2013-ban pedig egy (talán kevéssé sikerült) saját szerzeményekből álló négyszámos lemezt publikáltak, a játékos Ungerground címmel.

És hogy mit várhatunk október 22-én, kedden 19 órakor a zeneiskolában, ahová a CimbaliBand először látogat a Zene-Világ-Zene koncertsorozat keretében? Nos, az ünnep előestéjére tekintettel mindenképp népzene-dominanciát. Ugyanakkor, nem is ők lennének, ha nem vennék olykor könnyedebbre is a figurát. Történjék bármi, annyi bizonyos: ismét kihagyhatatlan koncert előtt állunk!

Olasz Sándor

„Amikor úgy érzed, besokalltál, és magad mögött hagynál mindent”

Ripoff Raskolnikov: I’ll Walk Away

ripoff.jpg

Nem szeretek itt lenni, így mi értelme lenne tovább itt maradni - erről a felismerésről szól Ripoff Raskolnikov I’ll Walk Away című száma egy nem mindennapi szemszögből. A melankolikus hangulatú blues dalhoz erdőben bolyongva forgattak különös atmoszférájú klipet.

Small World című lemezének utolsó dalához, az I’ll Walk Away-hez készített klipet Ripoff Raskolnikov. Bár a szám néhány mondata és hangulata akár a jelenlegi helyzetre is reflektálhatna, jóval korábban készült. „A legtöbb dalszerző általában olyasmiről ír, ami foglalkoztatja, ami erős érzelmeket vált ki belőle. Lehet ez sok minden, az utóbbi időben azonban volt pár olyan téma, amiről ezelőtt nem írtam.  Ez is egy, azok közül. A szöveg egy Alzheimer-kórban szenvedő idős asszony történetét meséli el, aki egy otthonban lakik. Egy szép napon azonban úgy dönt, hogy most aztán kisétál onnan, és világgá indul. A nem szeretek itt lenni, így mi értelme itt maradni érvelés azt hiszem, sokunknak ismerős lehet... A dal pusztán fikció, barátom, Reinhold Tritscher osztrák színházi rendező ötlete nyomán született. Ő évek óta több dalom születésekor „bábáskodik” mellettem. Egyébként az alaptörténethez hozzá tartozik, hogy édesanyám élete utolsó 10 évében demenciában szenvedett, ám sosem élt otthonban, és forradalmár sem volt. Így úgy érzem, a dal mégsem kapcsolódik az ő sorsához” – meséli Ripoff Raskolnikov.

A dalhoz Benkő Bálint és csapata készített klipet. „Az alapötletet egy, már az első hallgatásra bevillanó érzés, hangulat adta: amikor úgy érzed, besokalltál és magad mögött hagynál mindent. El is indulsz, majd mikor azon kapod magad, hogy elég távol kerültél a problémáidtól és önmagadtól is, hirtelen megkönnyebbülsz. Ám nemsokára újra ott találod magad, ahonnan elindultál. Ezt a menekülést egy meglehetősen eseménytelen, monoton loopban ábrázoljuk, ahogy Ripoff az erdőben bolyong. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantunk a helyszínre, az egész forgatásra egyetlen esős, ködös napunk volt - pont erre az időjárásra vártunk -, és mindössze háromszor tudtuk felvenni, mielőtt lement a nap” – meséli a rendező.  

Hogy legközelebb mikor hallhatjuk élő koncerten az I’ll Walk Away-t, az sajnos még kétséges. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva azonban szerda esténként Ripoff Raskolnikov a facebook oldalán streameli otthoni koncertjeit, melynek setlistjét minden héten egy-egy téma mentén válogatja össze.

A klip készítői: Dir: Bálint BENKŐ, DOP: Bálint OROSZ, 1st AC: Milan MARUSZKI, 2nd AC: Daniel ENDRE, Colorist: Csaba VICZE, VFX: Zsuzsanna BÁNYAI

 

Ál Live Zene-Világ-Zene: Coppola cimbalmosa (2008)

large_0828_b_k_g_c_b.jpg

Ez alkalommal a szentesi Hangversenyközpont egyik olyan előadásával folytatjuk az Ál Live Zene-Világ-Zene rendhagyó  virtuális sorozatát, melyet az elsők között tekinthetett meg a közönség a hangversenyteremben. Időgépünket ezen a héten 2008. november 28-ra állítjuk vissza, és Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band előadásával várjuk önöket a képernyő elé pénteken 19 órától. Addig is egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Egyes muzsikus cigánycsaládokban hegedűvonót szokás adni az újszülött kezébe. Amelyik rajkó ráfog, abból a hiedelem szerint muzsikus válik! Nem tudom, Balogh Kálmán kézbe kapta-e a vonót csecsemő korában, annyi azonban biztos, hogy a cimbalom-verőkkel ördögi virtuozitással bánik! És ez csak a dolog egyik része. A másik a hihetetlen stílusérzék, amelynek segítségével magabiztosan mozog a jazzben, a kortárs zenében, a világzenében és a népzenében egyaránt. A harmadik a legkülönbözőbb népek zenéinek sokasága, amelyeket ismer. A negyedik tényező pedig az a bravúr, ahogyan összeolvasztani, szintetizálni képes egymással össze nem illőnek hitt zenei világokat. Ahogyan a tavaly megjelent lemezén is tette (Aven Shavele a címe), amit a saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel készített. A káprázatosan sokszínű zeneanyagban gond nélkül megférnek - néhány ismert dallam között - térségünk népeinek zenéi, azok hol inkább jazzes, hol pedig az autentikushoz közelítő feldolgozásai, valamint népzenei ihletésű saját szerzemények, nívós világzenévé elegyedve.

Balogh Kálmán számtalan formációban szerepelt és szerepel zenekari tagként vagy vendégként. Játszott persze népzenében utazó zenekarokban (Jánosi, Ökrös, Téka, Méta, Muzsikás, Vízöntő, Zsarátnok, Vasmalom, Fonó, Üsztürü), de közreműködött az egyedülállóan különleges Vágtázó Csodaszarvas immár „bearanyozódott" első lemezén, valamint a Fonogram-díjas Napra albumán is. (A 2007-ben a legjobb világzenei albumának járó díjat kapott folkrock banda muzsikája annyira megtetszett neki, hogy oda maga ajánlkozott.) Dolgozott spanyol muzsikusokkal és táncosokkal, sőt Amerikában felfigyeltek Kálmán kivételes tehetségére. Nem csak koncertkörútra hívták, de a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola kifejezetten az ő játékát akarta új filmjének zenéjéhez.

Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band november 28-án, pénteken 19 órai kezdettel a Zene-világ-zene hangversenysorozat keretében ad fergetegesnek ígérkező koncertet a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont nagytermében.

Olasz Sándor

Hetven éves Gryllus Dániel

dszzs20110621002-1.jpg

Gryllus Dániel (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Hetvenedik születésnapját ünnepli április 23-án Gryllus Dániel. A több mint ötven éve működő Kaláka együttes vezetője, zenésze a járvány miatti bezártságban is aktív és számos terve van a közeljövőre, közben pedig két jelentős díjat kapott.

A Kaláka tavalyi, 50. évfordulós jubileumi évében nagyon sokat dolgoztunk, koncerteztünk, stúdióztunk, ezért a január és a február a pihenésé volt. Március elején adtunk néhány koncertet, de a felsőbb hatalmak úgy döntöttek, legyen kicsit hosszabb ez a szabadság” – fogalmazott Gryllus Dániel az MTI-nek.

Mint megjegyezte, számára ez az időszak valóban a teljes karantént jelenti: több mint egy hónapja nem lépett ki a házuk kapuján, egész életében jelen lévő asztmája miatt még nagyobb kockázatnak van kitéve. A Várkert Bazárba április 26-ra tervezett 70. születésnapi koncertjét a járvány miatt ugyan le kellett mondai, a zenész a helyszín internetes oldalán húsvétkor egy héten át jelentkezett otthoni videókkal, amelyekben a Lackfi János szövegeire, imádságfüzérére írt dalait énekelte el saját citerakíséretével.

Ez egy meglehetősen intenzív munkasorozat volt, gyakorlatilag egy nap alatt kellett zenét szerezni, az erre a dallamra írt teljesen új szövegeket megtanulni és rögtön előadni. Reményeim szerint folytatni fogjuk Lackfi Jánossal a sorozatot és a jövőben rögzíteni tudjuk több zenésszel” – tette hozzá.

A Kaláka együttes (Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs, Becze Gábor) öt évtizedes munkásságát a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjjal ismerték el (húsz év után másodszor is), a Gryllus fivérek két héttel később a legjobb keresztény szellemiségű előadóknak járó Szikra-díjat kapták meg életművükért. Személyesen később vehetik át a kitüntetéseket.

Úgy tudom, korábban egyetlen zenekar sem kapott két alkalommal is Kossuth-díjat. Nagy megtiszteltetés ez, a kitartásunk van benne, hogy 2000 után is annyi mindent csináltunk, különböző esteket, turnékat, lemezeket. Talán az elmúlt húsz év még termékenyebb volt számunkra, mint az első harminc, sokkal inkább a magunk urai lettünk, mint korábban. A Szikra-díj azért kedves, mert bibliai témájú lemezeimen, a Pál apostolos, a hegyi beszédes vagy a zsoltáros anyagokon az Ószövetség és az Újszövetség egyaránt jelen van” – mondta Gryllus Dániel.

1991 tavaszán jelent meg a Kaláka vezetője által alapított Gryllus Kiadó első lemeze, a cég azóta nemcsak a zenekar és tagjai anyagait gondozza, hanem számos ismert előadó, köztük a Sebő együttes, Kobzos Kiss Tamás, Palya Bea, Bognár Szilvia, Ferenczi György és a Rackajam és Dévényi Ádám lemezeit is megjelentette. A Gryllus Kiadó túl van a 220 CD-n, az öt évtized alatt mintegy 1300 verset (mások mellett Kányádi Sándor, Kiss Anna, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Áprily Lajos költeményeit) megzenésített Kaláka pedig több mint harminc lemezt készített, a legutóbbi a tavaly év végi Békabúcsúztató volt. „A jó versek ma is népszerűek, Lackfi János vagy Szabó T. Anna új írásait ötven-hatvanezer ember olvassa el. A verséneklés tekintetében is optimista vagyok, miután közösségben vagyunk azokkal, akik hozzánk hasonlóan ezt művelik” – fogalmazott Gryllus Dániel.

A közeljövőre vonatkozó tervekről elmondta: motoszkál a fejében, hogy kellene csinálni egy turnét Kányádi Sándor bácsi nyomában címmel. „Érdemes lenne az útjait dokumentálni Erdélyben, Észak- és Dél-Amerikában és máshol is, egy ilyen sorozat címe lehetne Szabófalvától San Franciscóig, a Halottak napja Bécsben című verséből idézve. Szeretném azt is, ha tovább játszanánk a harminc éve műsoron lévő Pál apostolos anyagot Ferenczi Gyuriékkal és Szirtes Edina Mókussal.”

A 70. születésnapi koncert nem marad el, az új dátum október 28., a helyszín változatlanul a Várkert Bazár. A műsor sem változik: az egyik blokkban a Sumonyi Zoltán verseire írt bibliai dalok, a Tíz példázat című lemez anyagát adja elő Gryllus Dániel számos közreműködővel, a másikban a Weöres Sándor költői prózájának mondataiból írt dalsorozat hangzik el.

Az idei, június végére tervezett egri Kaláka Fesztivál, ami a 41. lett volna a sorban, biztosan elmarad. A Művészetek Völgyét, ahol a Kaláka Versudvar működik, egyelőre nem mondták le, az július második felében lenne. 

„A család, a közeli rokonság tizenöt fős, húsvétkor a zoom alkalmazás segítségével rendeztünk közös vacsorát. Hét különböző lakásból jelentkeztünk be, a képernyőn mindenki láthatott mindenkit. Gondolom, csütörtökön, a születésnapomon is lesz egy ilyen kapcsolás, amikor mindenki ott lesz, és felemeljük poharunkat egy virtuális koccintásra” – mondta végül Gryllus Dániel az MTI-nek.

forrás: MTI

'Ál' Live Zene-Világ-Zene: Rackák jönni Szentes

ferenczigyorgy_es_a_rackajam1.jpg

Április 24-én minden bizonnyal a közelmúlt egyik legemlékezetesebb előadását idézzük fel állandó virtuális koncertsorozatunkban. Figyelem, a képernyőkre érkezik Ferenczi György és a Rackajam. Olasz Sándor sorait olvashatják 2016-ból.

E sorok írója nem meghibbanni a címválasztás előtt, ha egyáltalán. Vagy mégis. A végeredményről illetve a részletekről nem nyitok vitát.

Komolyra fordítva a szót: aki ismeri Ferenczi György Rackajam nevű zenekarát, annak nem új információ, hogy az utolsó előtti (2014-es) albumukat az általuk művelt sajátos műfaj őshazájában, egészen pontosan egy nashville-i stúdióban rögzítették egyszeri nekifutásra (a legapróbb momentumokat is a két hangmérnökre bízva, akik egyike négyszeres Grammy-díjas), és adták ki itthon Grylluséknál Rackák menni Amerika címmel. Innen tehát a fenti fura ötlet.

A Ferenczi-jelenség lényegét a Csík Zenekar egyik oszlopa, Szabó Attila fogalmazta meg legtalálóbban a CD kísérő füzetében: „Az amerikai zenét kereste itt Magyarországon, végül Nashville-ben találta meg a magyart.” Miről is van szó? Arról, hogy a szájharmonika virtuóz hegedűművész, zeneszerző, szövegíró és énekes (pardon, néha gitáros is) az akusztikus bluest és a vele rokonságban álló amerikai műfajokat ötvözi a magyar népzenével! Első hallásra kissé merésznek tűnik az elképzelés, de a kivitelezés olyannyira működőképes, hogy az általuk megzenésített versekre (Petőfi, Gérecz Attila, Kiss Anna) is igaz a felvázolt zenei kavalkád. Annyira kiforrottá vált a stílusuk a sokéves közös munka következtében, hogy a Nemzeti Színházban is muzsikálnak a Rackák élőben, a Betyárjáték című, február végén műsorra kerülő előadásban. Amerikába pedig turnézni mennek vissza legközelebb.

Előbb azonban Szentesre érkeznek: február 19-én pénteken 19 órakor kezdődik a fellépésük a Zene-Világ-Zene sorozat idei első könnyűzenei eseményeként, a Zeneiskolában. Hogy mit jelenthet nekik egy szentesi koncert – Amerika előtt? Meggyőződésem, hogy szinte ugyanazt: egy „új világ” (újabb hangversenyterem, új közönség) felfedezését! Ezek a fiúk ugyanis nem csak tudnak, de szeretnek is muzsikálni. Ugyanakkor, hálásak a szeretetteljes fogadtatásért, a tapsokért, a pozitív visszajelzésekért.

A műsoruk gerincét – minden valószínűség szerint – a legnépszerűbb dalaik adják majd. Ám, ahogyan a humor (zenei és verbális egyaránt), úgy a kísérletezés sem áll tőlük távol, ezért nem lennék meglepve olyan szám hallatán akár, amivel Szentesen lépnek először közönség elé. Ami azonban egészen bizonyos: remek hangulatú, egyéni hangú, zeneileg minimum európai színvonalú előadás részesei lehetünk a Zeneiskola széksoraiban. Én máris türelmetlenül várom – reményeim szerint nagyon nem egyedül!

Olasz Sándor

süti beállítások módosítása