Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

A zene örök gyógyszer a lelkünknek

Élő koncertet adott a Molnár Dixieland Band a Zene Ünnepén

2020. június 25. - Hangversenyközpont

105884922_2965630773485482_8287445926273701948_o.jpg

Ismét megnyitotta kapuit közönsége előtt a szentesi Hangversenyközpont, június 21-én, a Zene Ünnepén a Molnár Dixieland Band koncertjével zárult a Zene-Világ-Zene sorozat idei évada.

Március közepe óta némán és hatalmas türelemmel várta a korlátozások megszűnését a Hangversenyközpont, és bár úgy tűnt a Zene Ünnepét zárt ajtók mögött, az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva ünnepli a város, a koncertet megelőző napok rendelkezései lehetővé tették, hogy a közönség a helyszínen élvezhesse a Molnár Dixieland Band műsorát. Szabó Zoltán Ferenc polgármester a koncertet megelőzően ünnepi gondolatait osztotta meg a közönséggel. –  Nagyon nehéz időszakon van túl az ország és Szentes városa is. Az összes oktatási, kulturális és sportintézményeinket be kellett zárnunk. Büszke vagyok arra, hogy Szentes a járványügyi időszakot követően elsőként lépett nagyon sok mindenben, és ez a ma esti koncert is bizonyos tekintetben az elsőnek számít. Hosszú hetek tárgyalásai állnak a rendezvény mögött, és örülök, hogy a Zene Ünnepén közösen tekinthetjük meg a Molnár Dixieland Band koncertjét itt, a Hangversenyteremben – hangzottak el a polgármester szavai.

A Hangversenyközpont 13 éves fennállása alatt nem voltunk ilyen nehéz szituációban – ezt már Kertész Ákos intézményvezető mondja megnyitójában. – Úgy gondolom, az utóbbi időszak több volt annál, minthogy korlátozták mindennapjainkat. A járványhelyzet megfosztott bennünket azoktól az élményektől, melyektől igazán érző emberek lehetünk. Mi más, ha nem a kultúra az, amely minden nap ápolja az emberi lelket. Manapság számos platform rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy pótoljuk az élő zene jelentette űrt, de lássuk be, a Facebook előtt azért ez mégsem kelt ugyanolyan hatást – fogalmazott a Hangversenyközpont vezetője.

105822503_2965631186818774_2525557133148309007_o.jpg

A szegedi Molnár Dixieland Band hosszú évek óta visszatérő fellépője a Zene-Világ-Zene sorozatnak. A századeleji jazz-zene hazai helytartói mindig pompás hangulatot varázsoltak a helyi közönségnek. Molnár Gyula zenekarvezető egy szájmaszkban lépett a színpadra melyet a korlátozások megszűnésének jelképeként vett le, ahogy mondta: „Ha ez rajtam van, nem tudom megszólaltatni a hangszerem.”

Az együttes a XX. század elején New Orleans-ból induló stílus jeles képviselője immáron 56 éve töretlenül vannak jelen a hazai zenei vérkeringésben. Koncertjüket a Perzsa vásár című operasláger feldolgozásával indították. Ahogy a zenekar vezetője elmondta, az egyes népek zenéje is hatást gyakorolt az együttesre, repertoárjukat ékesítették magyar, orosz és francia dalok feldolgozásai, de Oscar Peterson egyik kissé feledésbe merült „himnusza”, a Hymn to Freedom, vagy Acker Bilk slágere, a Creol Jazz is felcsendült sajátos előadásukban. A műsort a leginkább rock ’n’ rollos stílusjegyeket magában hordozó Bring Me Sunshine zárta.

A koncertet a Szentes TV és a Kurca TV élőben közvetítette.

104817670_2965631590152067_3990157158278681906_o.jpg 

Sebők Tamás
fotók: Vecseri Ferenc

Live koncerttel adózik a Zene Ünnepének a Hangversenyközpont

60346483_2133371290044772_4396968830794989568_o.jpg

Bár a koronavírus miatt elrendelt korlátozások megpecsételték a Zene-Világ-Zene sorozat tavaszi évadát, a Zene Ünnepén ez alkalommal is különlegességgel szolgál közönségének a Hangversenyközpont. Június 21-én, vasárnap 19 órától élőben tekinthetik meg a Molnár Dixieland karantén-koncertjét a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán, valamint a Kurca TV és Szentes TV közvetítésében.

Évek óta rendszeresen ad koncertet városunkban a Molnár Dixieland nagy sikerrel, és úgy tűnik, ez most sem maradhat el. Ám az idei rendhagyó előadás lesz, a mindig szépszámú közönséget ezúttal a képernyők elé várják szervezők.

– Érthető okokból nagyon sokáig úgy tűnt, ez a rendezvény nem fog megvalósulni, mi pedig az utolsó pillanatig vártunk, hiszen bíztunk benne, hogy változik a helyzet és ezt az előadást valódi élő koncertként tarthatjuk meg. Ám mivel ez ma (június 16.) a korlátozások miatt nem valósítható meg, ezért bár a Molnár Dixieland színpadra lép a Hangversenyközpontban, a közönség számára nem nyit ki az intézmény. A helyi média közreműködésével, valamint a Hangversenyközpont közösségi felületein azonban élőben követhetik az ünnepi előadást – jegyezte meg Kertész Ákos, a Hangversenyközpont vezetője.

A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló és egyben legismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta őket, de nem kellett sokat várniuk az első hivatalos elismerésükre sem: a korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek hatására a Magyar Rádió is megkereste őket, felvételek készítése céljából. Különféle jazz fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek, lépnek fel évente 50-100 alkalommal.

 

Sebők Tamás
fotó: Vecseri Ferenc

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Misztrál-koncert

misztral.jpg

Virtuális koncertmaratonunk utolsó epizódjához érünk június 19-én. Az Ál Live Zene-Világ-Zene sorozatot a Misztrál Együttes 2011-es ünnepi koncertjével zárjuk. A Bartók Béla-díjas, aranylemezes zenekar előadásáról Olasz Sándor írt beharangozót. A koncertet pénteken 19 órától a Zene-Világ-Zene Facebook oldalán tekinthetik meg.

A tisztító tavaszi szél nevét viselő, 1997-ben alakult, számos díjat elnyert zenekar október 21-én, pénteken 19 órakor Szentesen is bemutatkozhat végre, mégpedig a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat bérleten kívül előadásán! Az alkalom ünnepi: legutóbbi forradalmunk évfordulójának elő-előestéje. Egyet biztosan tudok: a Misztrál meg fog felelni a felfokozott várakozásnak, és olyan előadást produkál majd, amely hangsúlyossá teszi ’56 méltóságát. Állításomat ők maguk igazolták előzetesen, mégpedig lemezeik és DVD-jük segítségével, amelyek között aranylemezzel fémjelzett is akad.

Ezek túlnyomó többségén bebizonyították, hogy ott a helyük abban az előkelő sorban, amelyet – mások mellett - a Sebő együttes, a Kaláka és a Szélkiáltó fémjelez. Ez a sor – az említett zenekari nevekből kitalálható - az énekelt verseké! A Misztrálra azonban különösen jellemző az alábbi, magyarra fordított Jethro Tull-sor (hiába, ki kellett bújnia valahol a rockernek belőlem): „a múltban él és a jövőbe mutat”! Janus Pannonius megzenésített verseinek például egy teljes CD-t szenteltek, csakúgy, mint Balassi Bálintnak és Dsida Jenőnek. (Utóbbi érdekessége, hogy az épp a Kaláka kiadójánál jelent meg, a Hangzó Helikon sorozatban.) Természetesen, más magyar költők verseihez is szívesen írtak zenét (Ady Endre, József Attila, Szabó Lőrinc, Mécs László, Kassák Lajos, Nagy László, és még sorolhatnám). Színes műsort várok a fiúktól, amelyik úgy ad élményt, hogy gondolkodásra és befelé fordulásra készteti hallgatóit. Mindezt változatos hangszerelésben, hiszen az immár hagyományosnak számító gitárokon és ütőhangszereken kívül például hegedű, klarinét, doromb, cselló és koboz is a rendelkezésükre áll.

Ezek után nem árt tudni azt sem, hogy a zenekar rendezi Nagymaroson évről évre a Regejáró Misztrál Fesztivált.

És ha már Szentesre jön a csapat, délelőtt gyermekkoncertet is adnak ugyanazon a helyszínen, hiszen a legutóbbi albumuk, az Álomkófic minőségi gyermeklemez. De az egy másik történet, és egy másik koncert.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: De ki az a Mrs. Columbo?

mrscolombo.jpg

Ezúttal a 2013-ban ’Az év hazai jazz albuma’ kategóriában Fonogram-díjat nyert Mrs. Columbo koncertjét elevenítjük fel Ál-Live Zene-Világ-Zene rovatunkban. Pénteken 19 órától három gyönyörű hölgy lép a Hangversenyközpont virtuális színpadára, ne maradjanak le róla. Addig is íme egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Ami nem sikerült anno a tévében (ma DVD-n) megkedvelt Columbo nyomozónak, sikerült Pély Barnának! Nevezetesen: beházasodnia a Mrs. Columbo zenekarba, annak énekesnőjét, Galambos Dorinát véve feleségül. Ennyit témánk bulvár-szegmenséről, amit a legnépszerűbb sajtóféleség a lehető legalaposabban kivesézett nemrég. Olyannyira, hogy számunkra nem hagyott csámcsogni valót a kizárólagos tulajdonukat képező Megasztár-gumicsonton.

Jól tették, mert így máris a lényegre térhetünk: szeptember 27-én pénteken 19 órakor a megszokott helyszínen, a Zeneiskolában elindul a várva várt Zene-Világ-Zene 2013-2014-es évada, mégpedig a Mrs. Columboval!

Mért jó nekünk ez a kezdés? Azért, mert amíg a krimisorozatban csupán láthatatlan szereplő: szóbeszéd tárgya volt a nyomozó felesége, a Mrs. Culumbo a maga hús-vér valójában jelenik meg előttünk!

Komolyra fordítva a szót: a csapat tagjai – három lány, aki zenél, meg a fiú, aki dobol - (bocs, most ígértem, hogy komolyra fordítom) tudnak valamit, amelynek eredményeképp hasonló felállású zenekar nem érdemelte ki még a magyar Fonogram-díjat. Márpedig ez történt (mégpedig az idén), köszönhetően a tavalyi lemezüknek, amelyen Dorinán kívül a virtuóz, sokoldalú zongorista Sárközi Fanni, a bőgőn Hudák Zsófi játszik, Kovács Norbert pedig a dobok mögül tesz hozzá „néha” a csajok teljesítményéhez. Nem mellesleg – amint láthatták a közszolgálati tévében – a Játszd újra! című számuk bekerült az Eurovíziós Dalverseny magyarországi elődöntőjének legjobb 30 dala közé.

Kiderült a CD-ről, hogy a Megasztárba dögös rocker-lányként berobbant Dorina remekül megtanult jazzt énekelni idő közben. A többiek pedig egyszerűen felnőttek a feladathoz, ami ebben a formában megint csak nem teljesen igaz. A jazz-sztenderdek rovására ugyanis alaposan kicserélték a repertoárjukat. A saját szerzeményeken kívül 30Y, Queen, vagy éppenséggel Beatles feldolgozás várható tőlük. Speciális műsorukkal a patinás BJC-ben (Budapest Jazz Club) is felléptek már, irigylésre méltó sikert aratva, egyszersmind bebizonyítva, hogy a nagyvilágban smooth-nak nevezett „könnyű” jazz képes minőségi lenni, csak akarni kell!

A koncertsorozat további fellépői névsorának ismeretében szívesen ragoznám, mennyire érdemes erre az évadra is bérletet venni és mennyiért, ám kénytelen vagyok egy boldog emlékű punkzenekar nevével (vissza)élni: Hatóságilag Tilos! Az Internet (meg a reklámok) segítségével azonban semmi lényeges nem marad titokban az érdeklődők előtt.

Olasz Sándor
fotó:Mrs. Columbo Facebook

Ál Live Zene-Világ-Zene: Azúrkék a zenei palettán (2011)

1266655_642250295806680_488209624_o.jpg

Egy nem mindennapi előadást választottunk virtuális koncertsorozatunk egyik újabb állomásaként. Egészen 2011-ig pörgetjük vissza virtuális időgépünk számlálóját és a kiváló Azur Blue Band lemezbemutató előadása elevenedik meg most a képernyőinken. Pénteken 19 órától a Facebook oldalunkon ismét hívjuk, várjuk önöket. Egy kis ízelítő most sem hiányozhat, az alábbiakban Olasz Sándor kiváló írását olvashatják.

Legszebb ideje Szentesen is egy Azur Blue Band-lemezbemutatónak! A csapat Blue Driver című CD-je megjelenéséről az első adandó alkalommal, a múlt év májusában sikerült számot adnom olvasóinknak. Nem mostanában tehát, ezért aligha fog ártani némi összefoglalás, ismétlés.

A formáció kulcsfigurái az Imago Mundi gitárosa és zeneszerzője Veress Gábor, valamint a szentesi Kertész Ákos, aki hangszerelőként is alaposan kivette a részét a munkából. A zene pedig meghatározhatatlan, szinte megfoghatatlan, egyedi, kicsit misztikus, kicsit keleties, ambientben oldódó jazz.

A koncert lemezen is közreműködő vendégei közül Szirtes Edina „Mókus” szinte hazajár hozzánk: őt szükségtelen bemutatni. A bolgár származású Nikola Parov az Azur Blue Band CD-jén való közreműködése óta – a Naplegenda után – egy újabb táncjáték, szintén a Magyar Állami Népi Együttes részére komponált Álomidő zenéjét hozta ki lemezen. Jeszenszky István pedig (a szitár után) a második legismertebb indiai húros hangszer, a sarod egyik legnagyobb hazai mestere.

Egy stúdióban megteremtett zeneanyag élő megszólaltatása mindig izgalmas feladat. Az Azur Blue Bandnél különösen az! Nagy kérdés, Kertész Ákos mikor, mennyi időt tölt a dobok mögött, és mennyit játszik „váltóhangszerén”, egy csúcsminőségű szintetizátoron. Vagy, hogy a számtalan hangszert megszólaltatni képes Nikola milyen instrumentumokat hoz magával. (Egy különleges észak-európai népi hangszerrel is rendelkezik, például. Nem csak Balkánban „utazik” tehát.) Egyáltalán: mekkora szerep hárul a vendégekre? (A magam részéről lényegesen többet várok a „szokásos” mértéknél.)

A klasszikus indiai zenét játszó Calcutta Trió évtizedekkel ezelőtti szentesi fellépése óta nem emlékszem hasonló (kvázi meditatív) hangulatú koncertre. Márpedig, az Azur Blue Band április 15-én, pénteken 19 órakor a Lajtha László AMI-ban megrendezésre kerülő hangversenye ilyesmit ígér. (A zenekar egyébként egy belga fesztiválról érkezik haza a hét közepén, majd két olasz fesztiválra utazik tovább.) A Zene-Világ-Zene sorozat legkevésbé sem szürke palettája pedig minden bizonnyal újabb, ritkaságszámba menő (azúrkék) színfolttal gazdagodik majd.

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Újabb legendás zenész-vendég

sebo.jpg

Ezen a héten sem marad virtuális koncert nélkül a tisztelt közönségünk. Ez alkalommal 2015-be pörgetjük vissza a Zene-Világ-Zene időgépét, és a Sebő-együttes nemzeti ünnepünk tiszteletére adott előadásával várjuk önöket a képernyők elé, pénteken 19 órától. Addig is íme egy kis kedvcsináló Olasz Sándortól.

Ismét Kossuth-díjas zenészt üdvözölhetünk a városunkban. Olyan formátumú személyiséget, aki nélkül tán el sem indult volna a máig működő táncház-mozgalom, nem emelkedett volna ekkora rangra a magyar népzene-kultúra, és nem tartana ott a magyar világzenei kultúra sem (a maga sokszínűségével), ahol jelenleg tart. Sebő Ferenc érkezik hozzánk a róla elnevezett együttes élén október 22-én csütörtökön, hogy ünnepi koncertet adhasson társaival 19 órai kezdettel a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat „könnyűzenei” nyitányaként.

Ha az 1972-ben (a már más dimenzióban élő Halmos Béla társaságában) készült József Attila-lemezét Berek Katinak „adjuk”, elmondhatjuk, hogy a Sebő együttes stílust teremtett az első két lemezével, mégpedig két különbözőt. A cím nélküli első az autentikus népzenére irányította a figyelmet, azt pedig, hogy a beszédes című Énekelt versek miről szól, nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy a zenekar később az utóbbi irányzatot preferálta inkább, olyannyira, hogy a munkásságával (akarva-akaratlan) számos zenekar iránytűjévé, példaképévé vált. Közben persze maguk is tovább léptek. Nagy László, József Attila, Lázár Ervin: a költők, akiknek Sebőék önálló lemezt szenteltek, jó néhány további (koncepcionális) válogatás összeállítása mellett. A szentesi koncert műsora is minden bizonnyal ezeken az anyagokon alapul.

A mostani trió-formáció tagja egyébként (nem tegnap óta) a számos hangszert megszólaltatni tudó Barvich Iván, aki Guessous Majda Mária, alias Mesi együttesével az előző évadban járt nálunk. Az ő közbenjárásával jöhetett létre Sebő Ferenc – tudomásom szerint – első szentesi fellépése. Azé a Sebő Ferencé, akiről a 60. születésnapja alkalmából csodálatos portréfilm készült, és akinek zenei, zenei szervezői és -szerkesztői munkája mellett az építészi tevékenysége sem jelentéktelen. Aki a mai napig aktív, és nélkülözhetetlen kutatómunkát végez a magyar népzene szolgálatában: a felgyűjtött anyagok feldolgozása, rendszerezése tárgyában.

Akinek – legendás zenészhez méltó módon - legendás történetei vannak (amelyek közül kiemelkedik Aczél elvtárssal való találkozása a táncházmozgalom hőskorában), és aki – természetesen – zenélni sem felejtett el.

Igen. Újabb kihagyhatatlan koncert vár ránk, és nem kizárólag az októberi ünnep kapcsán. Becsüljük hát meg önmagunkat is vele és általa!

Ál Live Zene Világ Zene - CimbaliBand: Szívtánc és hagyományőrzés (2013)

cimbali.jpg

Ál Live Zene-Világ-Zene virtuális sorozatunkban ezúttal a világzene egyik hazai kiválóságának 2013-as koncertje kerül terítékre. A CimbaliBand akkori ünnepi előadása most újra képernyőre kerül, méghozzá május 15-én, pénteken 19 órától. A  koncerthez egy kis ízelítőt is kínálunk az alábbiakban. 

A CimbaliBand fejének falujában, Turán annyira természetes a néphagyományok átörökítése, mint máshol a levegővétel. A zenekarvezető (egyben a Czimbalmos pálinka-márka büszke tulajdonosa), Unger Balázs pályája az autentikus népzenét művelő Galga zenekarban indult, a Magyar Állami Népi Együttesben folytatódott. Játszott (a teljesség igénye nélkül) a Palya Bea neve által fémjelzett Kárpátiában (amely nem tévesztendő össze a hasonló néven futó ún. nemzeti rockzenekarral - az ugyanis a kulturális kitüntetés-ügyi miniszteriális döntéshozók privilégiuma). Fertőződött a jazz berkeiben, nem akármilyen környezetben: Dresch Mihály együttesében! Ennek ellenére mindkét szólólemeze vegytiszta népzenét tartalmaz. Végső soron a fenti állomások a fiatal muzsikusokból álló, az Unger Balázs neve alatt futott projektből kinőtt CimbaliBand előtörténetét képezik. Más megközelítésben: hogyan lett a Magyar Állami

Népi Együttes zenekarának oszlopából a cimbalom Chuck Berry-je? A nem mindennapi művészpálya mérföldkövei nem egyebek, mint a CimbaliBand lemezei. Az első, a TransBalkan Express akkora sebességgel rohant bele (nemzetközileg is) a világzene világába, mint a mozdony a CD borítóján. A népzenei feldolgozások között ugyanis megbújt egy slágergyanús darab, az Oppadirida, amelyre akarva-akaratlan felkapta a fejét, akinek alkalma volt meghallani azt. A Feketetó muzsikája a nevezett falu vásári hangulatát idézi, az egymás közelségében élő népek zenéiből válogatva. Következhetett egy élőben rögzített album, a CimbaliBand koncertek hiteles hangi/hangulati lenyomata. A 2011-ben kiadott Ablakimba pedig már helyenként rockos hangvételt mutat – nem szakadva el a népzenétől. (Rajta egy nagyon szerethető saját szerzeménnyel, amely az Igénytelen dal címet viseli.) A 2012-es Szívtánc (egyik dala klipjét a pusztulásában is méltóságteljes turai kastélyban forgatták) tovább mélyíti a virtuóz cimbalomjáték és a népzene sajátos viszonyát. 2013-ban pedig egy (talán kevéssé sikerült) saját szerzeményekből álló négyszámos lemezt publikáltak, a játékos Ungerground címmel.

És hogy mit várhatunk október 22-én, kedden 19 órakor a zeneiskolában, ahová a CimbaliBand először látogat a Zene-Világ-Zene koncertsorozat keretében? Nos, az ünnep előestéjére tekintettel mindenképp népzene-dominanciát. Ugyanakkor, nem is ők lennének, ha nem vennék olykor könnyedebbre is a figurát. Történjék bármi, annyi bizonyos: ismét kihagyhatatlan koncert előtt állunk!

Olasz Sándor

„Amikor úgy érzed, besokalltál, és magad mögött hagynál mindent”

Ripoff Raskolnikov: I’ll Walk Away

ripoff.jpg

Nem szeretek itt lenni, így mi értelme lenne tovább itt maradni - erről a felismerésről szól Ripoff Raskolnikov I’ll Walk Away című száma egy nem mindennapi szemszögből. A melankolikus hangulatú blues dalhoz erdőben bolyongva forgattak különös atmoszférájú klipet.

Small World című lemezének utolsó dalához, az I’ll Walk Away-hez készített klipet Ripoff Raskolnikov. Bár a szám néhány mondata és hangulata akár a jelenlegi helyzetre is reflektálhatna, jóval korábban készült. „A legtöbb dalszerző általában olyasmiről ír, ami foglalkoztatja, ami erős érzelmeket vált ki belőle. Lehet ez sok minden, az utóbbi időben azonban volt pár olyan téma, amiről ezelőtt nem írtam.  Ez is egy, azok közül. A szöveg egy Alzheimer-kórban szenvedő idős asszony történetét meséli el, aki egy otthonban lakik. Egy szép napon azonban úgy dönt, hogy most aztán kisétál onnan, és világgá indul. A nem szeretek itt lenni, így mi értelme itt maradni érvelés azt hiszem, sokunknak ismerős lehet... A dal pusztán fikció, barátom, Reinhold Tritscher osztrák színházi rendező ötlete nyomán született. Ő évek óta több dalom születésekor „bábáskodik” mellettem. Egyébként az alaptörténethez hozzá tartozik, hogy édesanyám élete utolsó 10 évében demenciában szenvedett, ám sosem élt otthonban, és forradalmár sem volt. Így úgy érzem, a dal mégsem kapcsolódik az ő sorsához” – meséli Ripoff Raskolnikov.

A dalhoz Benkő Bálint és csapata készített klipet. „Az alapötletet egy, már az első hallgatásra bevillanó érzés, hangulat adta: amikor úgy érzed, besokalltál és magad mögött hagynál mindent. El is indulsz, majd mikor azon kapod magad, hogy elég távol kerültél a problémáidtól és önmagadtól is, hirtelen megkönnyebbülsz. Ám nemsokára újra ott találod magad, ahonnan elindultál. Ezt a menekülést egy meglehetősen eseménytelen, monoton loopban ábrázoljuk, ahogy Ripoff az erdőben bolyong. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantunk a helyszínre, az egész forgatásra egyetlen esős, ködös napunk volt - pont erre az időjárásra vártunk -, és mindössze háromszor tudtuk felvenni, mielőtt lement a nap” – meséli a rendező.  

Hogy legközelebb mikor hallhatjuk élő koncerten az I’ll Walk Away-t, az sajnos még kétséges. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva azonban szerda esténként Ripoff Raskolnikov a facebook oldalán streameli otthoni koncertjeit, melynek setlistjét minden héten egy-egy téma mentén válogatja össze.

A klip készítői: Dir: Bálint BENKŐ, DOP: Bálint OROSZ, 1st AC: Milan MARUSZKI, 2nd AC: Daniel ENDRE, Colorist: Csaba VICZE, VFX: Zsuzsanna BÁNYAI

 

Ál Live Zene-Világ-Zene: Coppola cimbalmosa (2008)

large_0828_b_k_g_c_b.jpg

Ez alkalommal a szentesi Hangversenyközpont egyik olyan előadásával folytatjuk az Ál Live Zene-Világ-Zene rendhagyó  virtuális sorozatát, melyet az elsők között tekinthetett meg a közönség a hangversenyteremben. Időgépünket ezen a héten 2008. november 28-ra állítjuk vissza, és Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band előadásával várjuk önöket a képernyő elé pénteken 19 órától. Addig is egy kis ízelítő Olasz Sándor tollából. 

Egyes muzsikus cigánycsaládokban hegedűvonót szokás adni az újszülött kezébe. Amelyik rajkó ráfog, abból a hiedelem szerint muzsikus válik! Nem tudom, Balogh Kálmán kézbe kapta-e a vonót csecsemő korában, annyi azonban biztos, hogy a cimbalom-verőkkel ördögi virtuozitással bánik! És ez csak a dolog egyik része. A másik a hihetetlen stílusérzék, amelynek segítségével magabiztosan mozog a jazzben, a kortárs zenében, a világzenében és a népzenében egyaránt. A harmadik a legkülönbözőbb népek zenéinek sokasága, amelyeket ismer. A negyedik tényező pedig az a bravúr, ahogyan összeolvasztani, szintetizálni képes egymással össze nem illőnek hitt zenei világokat. Ahogyan a tavaly megjelent lemezén is tette (Aven Shavele a címe), amit a saját zenekarával, a Gipsy Cimbalom Banddel készített. A káprázatosan sokszínű zeneanyagban gond nélkül megférnek - néhány ismert dallam között - térségünk népeinek zenéi, azok hol inkább jazzes, hol pedig az autentikushoz közelítő feldolgozásai, valamint népzenei ihletésű saját szerzemények, nívós világzenévé elegyedve.

Balogh Kálmán számtalan formációban szerepelt és szerepel zenekari tagként vagy vendégként. Játszott persze népzenében utazó zenekarokban (Jánosi, Ökrös, Téka, Méta, Muzsikás, Vízöntő, Zsarátnok, Vasmalom, Fonó, Üsztürü), de közreműködött az egyedülállóan különleges Vágtázó Csodaszarvas immár „bearanyozódott" első lemezén, valamint a Fonogram-díjas Napra albumán is. (A 2007-ben a legjobb világzenei albumának járó díjat kapott folkrock banda muzsikája annyira megtetszett neki, hogy oda maga ajánlkozott.) Dolgozott spanyol muzsikusokkal és táncosokkal, sőt Amerikában felfigyeltek Kálmán kivételes tehetségére. Nem csak koncertkörútra hívták, de a világhírű filmrendező, Francis Ford Coppola kifejezetten az ő játékát akarta új filmjének zenéjéhez.

Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band november 28-án, pénteken 19 órai kezdettel a Zene-világ-zene hangversenysorozat keretében ad fergetegesnek ígérkező koncertet a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont nagytermében.

Olasz Sándor

Hetven éves Gryllus Dániel

dszzs20110621002-1.jpg

Gryllus Dániel (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Hetvenedik születésnapját ünnepli április 23-án Gryllus Dániel. A több mint ötven éve működő Kaláka együttes vezetője, zenésze a járvány miatti bezártságban is aktív és számos terve van a közeljövőre, közben pedig két jelentős díjat kapott.

A Kaláka tavalyi, 50. évfordulós jubileumi évében nagyon sokat dolgoztunk, koncerteztünk, stúdióztunk, ezért a január és a február a pihenésé volt. Március elején adtunk néhány koncertet, de a felsőbb hatalmak úgy döntöttek, legyen kicsit hosszabb ez a szabadság” – fogalmazott Gryllus Dániel az MTI-nek.

Mint megjegyezte, számára ez az időszak valóban a teljes karantént jelenti: több mint egy hónapja nem lépett ki a házuk kapuján, egész életében jelen lévő asztmája miatt még nagyobb kockázatnak van kitéve. A Várkert Bazárba április 26-ra tervezett 70. születésnapi koncertjét a járvány miatt ugyan le kellett mondai, a zenész a helyszín internetes oldalán húsvétkor egy héten át jelentkezett otthoni videókkal, amelyekben a Lackfi János szövegeire, imádságfüzérére írt dalait énekelte el saját citerakíséretével.

Ez egy meglehetősen intenzív munkasorozat volt, gyakorlatilag egy nap alatt kellett zenét szerezni, az erre a dallamra írt teljesen új szövegeket megtanulni és rögtön előadni. Reményeim szerint folytatni fogjuk Lackfi Jánossal a sorozatot és a jövőben rögzíteni tudjuk több zenésszel” – tette hozzá.

A Kaláka együttes (Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs, Becze Gábor) öt évtizedes munkásságát a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjjal ismerték el (húsz év után másodszor is), a Gryllus fivérek két héttel később a legjobb keresztény szellemiségű előadóknak járó Szikra-díjat kapták meg életművükért. Személyesen később vehetik át a kitüntetéseket.

Úgy tudom, korábban egyetlen zenekar sem kapott két alkalommal is Kossuth-díjat. Nagy megtiszteltetés ez, a kitartásunk van benne, hogy 2000 után is annyi mindent csináltunk, különböző esteket, turnékat, lemezeket. Talán az elmúlt húsz év még termékenyebb volt számunkra, mint az első harminc, sokkal inkább a magunk urai lettünk, mint korábban. A Szikra-díj azért kedves, mert bibliai témájú lemezeimen, a Pál apostolos, a hegyi beszédes vagy a zsoltáros anyagokon az Ószövetség és az Újszövetség egyaránt jelen van” – mondta Gryllus Dániel.

1991 tavaszán jelent meg a Kaláka vezetője által alapított Gryllus Kiadó első lemeze, a cég azóta nemcsak a zenekar és tagjai anyagait gondozza, hanem számos ismert előadó, köztük a Sebő együttes, Kobzos Kiss Tamás, Palya Bea, Bognár Szilvia, Ferenczi György és a Rackajam és Dévényi Ádám lemezeit is megjelentette. A Gryllus Kiadó túl van a 220 CD-n, az öt évtized alatt mintegy 1300 verset (mások mellett Kányádi Sándor, Kiss Anna, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Áprily Lajos költeményeit) megzenésített Kaláka pedig több mint harminc lemezt készített, a legutóbbi a tavaly év végi Békabúcsúztató volt. „A jó versek ma is népszerűek, Lackfi János vagy Szabó T. Anna új írásait ötven-hatvanezer ember olvassa el. A verséneklés tekintetében is optimista vagyok, miután közösségben vagyunk azokkal, akik hozzánk hasonlóan ezt művelik” – fogalmazott Gryllus Dániel.

A közeljövőre vonatkozó tervekről elmondta: motoszkál a fejében, hogy kellene csinálni egy turnét Kányádi Sándor bácsi nyomában címmel. „Érdemes lenne az útjait dokumentálni Erdélyben, Észak- és Dél-Amerikában és máshol is, egy ilyen sorozat címe lehetne Szabófalvától San Franciscóig, a Halottak napja Bécsben című verséből idézve. Szeretném azt is, ha tovább játszanánk a harminc éve műsoron lévő Pál apostolos anyagot Ferenczi Gyuriékkal és Szirtes Edina Mókussal.”

A 70. születésnapi koncert nem marad el, az új dátum október 28., a helyszín változatlanul a Várkert Bazár. A műsor sem változik: az egyik blokkban a Sumonyi Zoltán verseire írt bibliai dalok, a Tíz példázat című lemez anyagát adja elő Gryllus Dániel számos közreműködővel, a másikban a Weöres Sándor költői prózájának mondataiból írt dalsorozat hangzik el.

Az idei, június végére tervezett egri Kaláka Fesztivál, ami a 41. lett volna a sorban, biztosan elmarad. A Művészetek Völgyét, ahol a Kaláka Versudvar működik, egyelőre nem mondták le, az július második felében lenne. 

„A család, a közeli rokonság tizenöt fős, húsvétkor a zoom alkalmazás segítségével rendeztünk közös vacsorát. Hét különböző lakásból jelentkeztünk be, a képernyőn mindenki láthatott mindenkit. Gondolom, csütörtökön, a születésnapomon is lesz egy ilyen kapcsolás, amikor mindenki ott lesz, és felemeljük poharunkat egy virtuális koccintásra” – mondta végül Gryllus Dániel az MTI-nek.

forrás: MTI

'Ál' Live Zene-Világ-Zene: Rackák jönni Szentes

ferenczigyorgy_es_a_rackajam1.jpg

Április 24-én minden bizonnyal a közelmúlt egyik legemlékezetesebb előadását idézzük fel állandó virtuális koncertsorozatunkban. Figyelem, a képernyőkre érkezik Ferenczi György és a Rackajam. Olasz Sándor sorait olvashatják 2016-ból.

E sorok írója nem meghibbanni a címválasztás előtt, ha egyáltalán. Vagy mégis. A végeredményről illetve a részletekről nem nyitok vitát.

Komolyra fordítva a szót: aki ismeri Ferenczi György Rackajam nevű zenekarát, annak nem új információ, hogy az utolsó előtti (2014-es) albumukat az általuk művelt sajátos műfaj őshazájában, egészen pontosan egy nashville-i stúdióban rögzítették egyszeri nekifutásra (a legapróbb momentumokat is a két hangmérnökre bízva, akik egyike négyszeres Grammy-díjas), és adták ki itthon Grylluséknál Rackák menni Amerika címmel. Innen tehát a fenti fura ötlet.

A Ferenczi-jelenség lényegét a Csík Zenekar egyik oszlopa, Szabó Attila fogalmazta meg legtalálóbban a CD kísérő füzetében: „Az amerikai zenét kereste itt Magyarországon, végül Nashville-ben találta meg a magyart.” Miről is van szó? Arról, hogy a szájharmonika virtuóz hegedűművész, zeneszerző, szövegíró és énekes (pardon, néha gitáros is) az akusztikus bluest és a vele rokonságban álló amerikai műfajokat ötvözi a magyar népzenével! Első hallásra kissé merésznek tűnik az elképzelés, de a kivitelezés olyannyira működőképes, hogy az általuk megzenésített versekre (Petőfi, Gérecz Attila, Kiss Anna) is igaz a felvázolt zenei kavalkád. Annyira kiforrottá vált a stílusuk a sokéves közös munka következtében, hogy a Nemzeti Színházban is muzsikálnak a Rackák élőben, a Betyárjáték című, február végén műsorra kerülő előadásban. Amerikába pedig turnézni mennek vissza legközelebb.

Előbb azonban Szentesre érkeznek: február 19-én pénteken 19 órakor kezdődik a fellépésük a Zene-Világ-Zene sorozat idei első könnyűzenei eseményeként, a Zeneiskolában. Hogy mit jelenthet nekik egy szentesi koncert – Amerika előtt? Meggyőződésem, hogy szinte ugyanazt: egy „új világ” (újabb hangversenyterem, új közönség) felfedezését! Ezek a fiúk ugyanis nem csak tudnak, de szeretnek is muzsikálni. Ugyanakkor, hálásak a szeretetteljes fogadtatásért, a tapsokért, a pozitív visszajelzésekért.

A műsoruk gerincét – minden valószínűség szerint – a legnépszerűbb dalaik adják majd. Ám, ahogyan a humor (zenei és verbális egyaránt), úgy a kísérletezés sem áll tőlük távol, ezért nem lennék meglepve olyan szám hallatán akár, amivel Szentesen lépnek először közönség elé. Ami azonban egészen bizonyos: remek hangulatú, egyéni hangú, zeneileg minimum európai színvonalú előadás részesei lehetünk a Zeneiskola széksoraiban. Én máris türelmetlenül várom – reményeim szerint nagyon nem egyedül!

Olasz Sándor

Ál Live Zene-Világ-Zene: Ünnepi Makám koncert (2012)

makam_foto_2014_2.JPG

Állandó virtuális koncertsorozatunkban ezúttal egészen 2012-ig utazunk vissza méghozzá az október 23-i nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett előadás felvételét poroljuk le. A Makám együttes 2012. október 19-i koncertjének beharangozóját Olasz Sándor tollából olvashatjátok. Az Ál Live Zene-Világ-Zene következő előadását április 17-én 19 órától tekinthetitek meg Facebook oldalunkon.

A Zene-Világ-Zene immár hagyományos októberi, ünnepi koncertjét - 19-én, 19 órai kezdettel – az idén számos díj és kitüntetés birtokosa, a Makám zenekar adja! (A helyszín hagyományosan a Zeneiskola hangversenyterme. A Makám neve egyébként beszédes: arab zenélési mód, amelyben az évszázadok alatt kikristályosodott zenei hagyományok kötöttsége, valamint a muzsikusok improvizatív szabadsága szerves egységbe forr.)

A gitáros-zeneszerző-szövegíró-énekes Krulik Zoltán együttese már készített ünnepi koncertlemezt, nem is olyan régen: a 2010. karácsonyán felvett lemezanyagukat publikálták, megemlékezve megalakulásuk 30. évfordulójáról is, egybefolyva testvérzenekarukkal, a Kolindával. A Szentesre szinte hazajáró Szirtes Edina 'Mókus' is vendégeskedett, valamint több megzenésített vers (pl. Nagy Lászlótól és Szécsi Margittól) is helyet kapott rajta. Mindez előrevetít egy halvány képet az októberi este műsorából. Bár, aligha valószínű, hogy kizárólag megzenésített versekből állna a Makám szentesi programja, hiszen igen sokoldalú zenekarról van szó, amely a bő harminc éve alatt számos stílus- és korszakváltást élt meg, netán vészelt át.

Egzotikus beütésű experimentális jazztől az ún. világzenén át a sajátos hangú népdalfeldolgozásokig igen széles a skála, nagy a mozgásterük. „Mellékhatásként” hangszeres muzsikusok és énekesnők sokaságát nevelték ki (a névsorolvasástól hely hiányában eltekintek), elindítva őket a saját útjukon.

Jogos a kérdés: hol tartanak most? Nehéz a pontos válaszadás, legutóbbi CD-jük ugyanis gyermeklemez. (Apropó, a fenti, pénteki nap délelőttjén gyermekkoncerteket is ad a Makám.) Manapság alighanem összefoglalják, szintetizálják éppen mindazt a sokféleséget, amelyek korábban jellemezték őket, nem téve igazán hangsúlyossá egyik korszakot vagy stíluselemet sem.

Ezúttal „csak” az alapzenekar érkezik, igaz, két énekesnővel! Azt Hornai Zóra és Korzenszky Klára – ének, Boros Attila - akusztikus basszusgitár, Eredics Dávid - klarinét, szaxofon, kaval, furulya, Kuczera Barbara - hegedű, ének, Keönch László - ütőhangszerek: dob, udu, cajon, derbuka, xilofon, és persze Krulik Zoltán - akusztikus gitár alkotja a csapatot.

A mindennapi élet hullámveréseiben az októbereink egyre inkább felértékelődnek. A Makám hangszerparkját alapul véve, az emelkedett, ünnepi hangulathoz különleges hangzásvilág, garantáltan egyedi zenei élmény járul majd.

2017 - Szentesen az új Djabe!

djabe.jpg

Az 'Ál' Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozatban ez alkalommal nem lapozunk sokat vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében. A 2017-es évad egyik emlékezetes koncertjével várunk benneteket a képernyők elé április 10-én 19 órától, addig is itt egy kis ízelítő Olasz Sándortól.

Igen, volt „régi” is, tudjuk. Az Genesis egykori gitárosával, Steve Hackett-tel érkeztek Szentesre, és „szétvertük a házat” - nem csak a világhírű gitáros miatt, hiszen a Djabe maga is kitett magáért. A Djabe és Steve Hackett munkakapcsolata töretlen (irigylésre méltó nemzetközi szereplésük közben október elején Magyarországon is játszani fognak együtt), ám a zenekar összetétele átalakult – nem kicsit. Kvázi „sorcsere” történt, ahogyan az a jégkorongban szokás. A korábbi csapatból a zenekarvezető, gitáros Égerházi Attila maradt meg, vele egy másik kulcsfigura, a sokoldalú basszusgitáros, zeneszerző (zenei rendező stb.) Barabás Tamás.

Az új fiúk hárman vannak. Névsorba rendezve: Kaszás Péter – dob. A magyar zenei élet beváltott ígérete ő, aki nem kevés időt töltött Al DiMeola zenekarában! A jazzrock úttörője pedig nem vesz maga mellé akármilyen kvalitású muzsikust. Nos, Peti immár a Djabét erősíti!

Koós-Hutás Áron trombitán és szárnykürtön játszik. Jól tudják ezt azok a szerencsések, akik a szólólemezét vihették haza nyeremény gyanánt a Zene-Világ-Zene valamelyik előadásáról. Mindez úgy történhetett meg, hogy a koncertsorozat egyik támogatója a Gramy Records (újabb nevén: GR1993 Records), nem mellesleg a Djabe saját kiadója, amely Áron albumát is megjelentette. Mintha megérezték volna, hogy lesz még dolguk egymással.

Ha invenciózus billentyűst keresünk a magyar jazzben, Nagy János neve biztosan szóba kerül. Természetesen nem Szentes köztiszteletben álló, nyugalmazott igazgatójáról beszélünk, aki ugye, továbbra is koncertezik. Nem tudom, ismerik-e egymást a névrokonok, de azt gondolom: az elismerés egyaránt és kölcsönösen kijár nekik!

Marton László Távolodó szavaival élve: hát így!

Magánvélemény, de azt gondolom, a hegedűhang sokunknak hiányozni fog nekünk, akik a Djabét megszerettük az idők során. Mint tudjuk, Kovács Ferenc szólaltatta meg, aki már játszott a csapat első lemezén, de „rendes taggá” később vált. Zenei utóéletének érdekessége, hogy Steve Hackett meghívta őt és leányát, Sárát (aki szintén fellépett anno a szentesi közönség előtt) vendégmuzsikusnak az idén megjelent (egyébként remekül sikerült) lemezéhez (The Night Siren), egyetlen szám erejéig.

Ami pedig a Djabe új felállásban készült albumát illeti: nos, nem vacakoltak vele sokat. Rögtön az első koncertjüket rögzítették a Budapest Jazz Clubban, New Dimension Update Live címmel publikálva az eredményt. Ebből biztosan hoznak majd Szentesre is, de nem tartom kizártnak, hogy a hivatalosan október elején megjelenő, Steve Hackettel és Gulli Briemmel felvett Life is A Jurney című stúdióalbum is ott fog várakozni a lemezeket kínáló asztalon. Időben szólok, nehogy lemaradjunk valamiről, mert mondanom sem kell: ez az élményszámba menő esemény kihagyhatatlan, a vásárlás csak ráadás!

Nem indul rosszul a Zene-Világ-Zene újabb évada, ugye? (Elárulom: a folytatás sem lesz gyenge. Olyannyira nem, hogy szerénytelen véleményem szerint soha nem érte meg ennyire bérletet vásárolni!) Adós vagyok még a Djabe-koncert időpontjával: szeptember 29. (péntek)  óra. A helyszínről szívem szerint csak annyit mondanék: a szokásos, de számítok más településekről érkező vendégekre is. Tehát a koncert a Zeneiskola hangversenytermében kerül megrendezésre – a zenekar nívójához méltó technikai feltételek mellett.

Djabe - magyarul: szabadság! Szentesen? Ez igen, ezt szeretem, és már nem kifejezetten türelmesen várom!

 Olasz Sándor

Nincs napsütés – 81 éves korában elhunyt Bill Withers

bill-withers-obit.jpg

81 éves korában szívelégtelenségben elhunyt a soul legenda, Bill Withers. Karrierje során olyan kiváló slágereket írt, mint a Lean on Me, a Lovely Day vagy az Ain’t No Sunshine. A zenész halálhírét családja tudatta egy internetes közleményben.

Withers viszonylag rövid zenei karriert tudhatott magáénak, 7 éves pályafutása alatt 7 nagylemezt adott ki, majd 7 év szünetet követően az 1985-ben visszatért a Watching You Watching Me albummal, ám ezzel be is zárta tartalmas életművét. Három Grammy-díjat nyert, 2015-ben pedig beiktatták a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.

Egy szerető és odaadó apa és férj távozott közölünk. Bill képes volt a zenéjével  kapcsolatot teremteni az emberek között. Imádkozunk érte és reméljük, hogy ebben a nehéz időszakban is vigaszt nyújtanak dalai a rajongók számára. 

Sebők Tamás

SaxOrgan: Bachtól a jazzig

31321_124332150927904_5800167_n.jpg

fotó: SaxOrgan Facebook

Az ’Ál’ Live Zene-Világ-Zene virtuális koncertsorozata április 3-án folytatódik, amikor egészen 2013-ig lapozunk vissza a Hangversenyközpont történelemkönyvében és egy igen különleges duó koncertjével várunk benneteket a képernyők elé. Ehhez kapcsolódóan egy archív cikket hoztunk nektek Olasz Sándor tollából.

A címben jelzett szójáték nem a szaxofon fejlődéstörténetéről szóló kiállításra, hanem egy különleges koncertre invitál. A szaxofon és az orgona szokatlan, mondhatni ritkaságszámba menő hangszerpárosítása kerül ezúttal szentesi színpadra.

A SaxOrgan duó 2005 óta mûködik. Tagjai a zene egymástól látszólag távoli mûfajait képviselik. Nagy László Adrián a Margit körúti ferences templom orgonistája Budapesten. Zsemlye Sándor (alias Zsömi) vérbeli, ugyanakkor sokoldalú jazzmuzsikus, és ha olykor úgy hozza az élet, session-zenész. Neve a Fusióból, Ferenczi György és a Herfli Davidsonból, a „tévésztár” Teából, a blues-orientált Kiru Gotta Humble-ból, Vasvári Pál zenekarából, a 9:30 nevű formációból, Presser Gábor kísérõ zenekarából, vagy a Freestyle Chamber Orchestrából lehet ismerős.

A két muzsikus célja mégis egy: a jazz és a klasszikus zene közti korlátok átlépésével zenei világokat szintetizálni, közös nevezõre hozni, valamint a különbözõ stílusok réteg-közönségét megszólítani, segíteni a megnyílásban, a látszólag ellentétes pólusok meghatározásában. Ismert és kevésbé ismert művek átirataiban, újrafogalmazásában keresik a mélyebb, stílusoktól független invenciót és inspirációt. Megmutatják, hogy minden zenének közös a gyökere, az alapja, a különbségek pedig külsődlegesek csupán. A klasszikus zene kereteibe visszaültetik a mára leginkább a jazzben élő improvizációt, rögtönzést – ami annak idején nem volt idegen a „komoly” zenétõl sem. A duó műsorán egymás mellett szerepel Händel ária és magyar népdal feldolgozása, Bach-concerto lassú tétele jazz-improvizációval és Chick Corea jazz-kompozíciója „klasszicizálva”, Fauré vagy Rachmanyinov dala, és a tagok saját szerzeményei. A speciális hangszer-összeállítás – szaxofon és a „templomi” orgona – izgalmas, mégis jól harmonizáló hangzást eredményez. A szoprán- és altszaxofon mellett feltűnnek népi fúvós hangszerek is: a kaval, a tárogató és a duduk mind újabb és újabb élményt jelent a hallgatónak, amely tartósítható: hozni fognak ugyanis Szentesre a lemezükből!

A SaxOrgan muzsikája – amely Bachtól a jazzig vezet – a klasszikus zenéhez áll közelebb. Talán ezért is került a koncert csütörtöki napra: február 7-én, 19 órakor kezdõdik a Lajtha László Alapfokú Mûvészeti Iskola hangversenytermében, a Zene-Világ-Zene sorozat keretében. 

Olasz Sándor

Csaba Toth Bagi: Balkan Union

36504105_2147265755303523_7099878040355733504_o.jpg

A második „Csaba Toth Bagi – Balkan Union” DVD már nem „hivatalos kalóz” kiadvány. Neves német kiadó, az In-akustik vette szárnyai alá, és röpítheti az egekig – ha rajtunk múlna –, legalábbis minél magasabbra.

A koncert felvétele a Szegedi Nemzeti Színházban készült Mike Stern és Trilok Gurtu vendégszereplésével.

A „jazz-újszülöttek” kedvéért: a gitáros Mike Stern, ahogyan sokan mások, a jazz folyamatos megújítója, a nemrég minden idők legnagyobb jazz-muzsikusává választott Miles Davis oldalán vált ismertté világszerte. A legendás jazz-rock korszak hanyatlását követően, nyolcvanas évek elejétől annak közepéig tartott az együttműködésük. Ezt követően – Davis muzsikusai túlnyomó többségéhez hasonlóan – igen sikeres szólópályára lépett, „szabad idejében” másokat is segítve az előrelépésben.

Az indiai ütőhangszeres muzsikus, Trilok Gurtu szintén hatalmas karriert futott be a nemzetközi jazz-életben. Legyen itt elég John McLaughlin, Jan Garbarek partnereként, valamint az Oregon együttes tagjaként említenem a nevét.

A szegedi varázslatos este filmfelvétele a Tóth Bagi Csaba vezette Balkan Union társaságában, méltán keltette fel a nemzetközi terepen mozgó lemeztársaság figyelmét. Alighanem a képsorokon átütő, szerteáradó energia és a szemmel láthatóan felfokozott koncentráció tette, hogy a muzsika valójában egy magasabb dimenzióba tevődött át. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar fiúk nem csak hogy felnőttek a feladathoz, hanem a jazz-világsztárok egyenrangú partnereivé váltak a koncert idejére. Aki már látta, nem felejti el Kertész Ákos tekintetét, ahogyan közvetlen közelről próbálja ellesni Trilok Gurtu ütéstechnikáját a tablán, mintha valami káprázatos és tanulságos workshopot szemlélne. (Ha belegondolok, valóban: ez is belefér ebbe a buliba!) Emlékezetes perceket hozott a koncert vége felé kettejük hangszeres párbaja (számos, további érdekfeszítő részlet mellett, természetesen). A két gitárosé említését azért tartogattam idáig, hogy elmondhassam: mennyire szabadabb felfogásban tálalták az első Balkan Union-lemez címadó szerzeményét (Aved Ivenda), mint Al DiMeolával!

Akinek csak ezt a DVD-t sikerül megszereznie, összevetheti a két verziót, hiszen számos felvétel került rá a DiMeola neve által fémjelzett, egy évvel korábbi koncertről bónuszként (négy további bónusz-darabbal együtt), ráadásul gyakorlatilag egymást követik azok.

A DVD anyaga pedig nem kevesebb, mint a jazz és a balkáni alapú világzene műsorában különleges, arányaiban hibátlan fúziója (mondom ezt azzal együtt, hogy különböző felfogású és vérmérsékletű világsztárok játszanak rajta, akik közül valakinek több, másoknak kevesebb idejük maradt foglalkozni az „alapanyaggal”: az Aved Ivenda lemezzel), és amelybe néhol a magyar népzene is becsatlakozik, mégpedig a legkevésbé sem észrevétlenül, jelentéktelenül.

A kiadvány megvásárlása annyi nehézségbe ütközik, hogy az boltokban nem, hanem Tóth Bagi Csabáék koncertjein lehetséges csak. Tapasztalatból mondom: jól megtérülő szellemi befektetés a „dupla áldozat”!

Olasz Sándor

Egy hónapig ingyenesen elérhetők a Montreux Jazz Fesztivál legendás koncertjei

47a83aaf95306c0364f84ee176ce3e1f.jpg

A tervek szerint a héten jelentették volna be az 54. Montreux Jazz Fesztivál idei fellépőit. A neves zenei rendezvény 2020-as felvonása július 3. és 18. között zajlana. Bár elhalasztásról eddig nem érkezett hír, a fellépők névsorának bejelentését egy későbbi időpontban teszik meg a szervezők. 

Amolyan vigaszként azonban a globális helyzetre való tekintettel elérhetővé vált a neves zenei esemény 53 éves történelmének számos legendás koncertje. Egy promóciós kód felhasználását, valamint egy ingyenes regisztrációt (Facebook profilunkkal is bejelentkezhetünk) követően 30 napon keresztül ingyenesen tekintheti meg bárki a világon a Montreux-i koncerteket. A felhozatal szinte minden zenei stílus rajongóinak kedvez, a blues kedvelői lazulhatnak Gary Moore (1990), Etta James (1993), a The Moody Blues (1991) vagy a ZZ Top (2013) koncertjeire, a soul és a funk hívei pöröghetnek a Stax Records legendája, Isaac Hayes (2005), vagy James Brown (1981) előadására, de olyan modernkori kiválóságok fellépései is elérhetők, mint a Jack White által vezetett garázsrock csapat, a The Racounters (2008), vagy a fiatalok körében népszerű nu-metal együttes, a Korn (2004). A listán olyan további nagyágyúk szerepelnek a teljesség igénye nélkül, mint Carlos Santana, a Yes, a Deep Purple, a Stray Cats, Solomon Burke, a Jethro Tull, Alanis Morissette, Lou Reed, Quincy Jones vagy az Emerson Lake and Palmer.  

A Montreux Jazz Festival egyetemes történelmének koncertjeit ide kattintva tekinthetitek meg.

Sebők Tamás

86 éves korában elhunyt a kameruni afrojazz-legenda, Manu Dibango

manudibango.jpg

Március 24-én, kedden koronavírus következtében 86 éves korában elhunyt a legendás jazz-szaxofonos, Manu Dibango. Halálhírét hivatalos Facebook oldalán is megerősítették.

Kamerunban született, de zenei tanulmányait Párizsban kezdte 15 évesen. A zongora volt az első hangszere, ám ezt követően egy kölcsönkapott szaxofon határozta meg zenei irányultságát. A 70-es évek derekától kezdett lemezeket készíteni, pályafutása alatt, több mint 40 kiadványon szerepel. Turnézott az Africa Jazz kollektívával, színpadra lépett, Herbie Hancockkal és Fela Kutival, ezen felül afrojazz szaxofonosként elévülhetetlen érdemei voltak a kameruni zenei hagyományok népszerűsítésében.

1972-es Soul Makkosa című slágere több New York-i rádióállomást és a Billboard slágerlistáját is megjárta. Refrénjét előszeretettel „használták” olyan későbbi kiválóságok, mint Michael Jackson, vagy Rihanna, akiket Dibango be is perelt. A dal hatalmas szerepet játszott abban, hogy az afrikai zene teret hódítson Amerikában.   

Manu Dibango a párizsi kórházban hunyt el.

Sebők Tamás

Könyv készül Anglia egyik legjobb énekesének karrierjéről

paulrodgers-website-slider-1-copy-1.jpg

A rockzene hőskorának egyik újabb oszlopos tagja örökíti meg hamarosan könyv formájában színes karrierjének történetét. Paul Rodgers a Free énekeseként vált világszinten ismertté, majd a Bad Company, a Firm és a Queen frontembereként is a színpadon kápráztatta a közönséget. A 70 éves énekes ma is kivételes és egyedülálló tehetségéről tesz tanúbizonyságot, fáradhatatlanul viszi tovább néhai zenésztársainak emlékét. 

Paul Rodgers Middlesbroughban született, blues zenén nevelkedett, testvérével kezdett zenélni. A 60-as évek második felében költözött Londonba, ahol Paul Kossoffal és Simon Kirke-kel közösen megalapították a Free-t. A zenekar a korszak egyik nagyágyúja lett, a Led Zeppelin mellett. 1972-ben először és utoljára hazánkban is koncerteztek, - egy nem épp a sikere miatt emlékezetes koncertet adtak – a Kisstadionban, ahol a Radics Bélával felálló Taurus volt az előzenekaruk.

Rogders azonban nem utoljára lépett fel magyar színpadra, 2004-ben a Queen énekeseként látogatott ismét Budapestre. Korábban azonban világraszóló sikereket ért el a Bad Companyval és a rockzene krémjét (Jimmy Page (Led Zeppelin) - gitár, Tony Franklin – Whitesnake, David Gilmour, Roy Harper – basszusgitár, Chris Slade -AC/DC - dobok) verbuváló csapattal, a Firmmel is.

Legújabb könyvében közel fél évszázad történetét meséli el, és a fenti sorok mind bizonyítják, nem lesz unalmas olvasmány...

írta: Sebők Tamás
fotó: paulrodgers.com

Mókus és a Fabula Rasa: Hűhó much ado

1-2.jpgMárcius 27-én, pénteken 19 órától a képernyők elé várjuk önöket, a Fabula Rasa és Müller Péter 'Sziámi' közös koncertjével indul a Hangversenyközpont virtuális koncertsorozata. Ehhez kapcsolódóan Olasz Sándor tollából olvashattok egy kis ízelítőt. Pénteken 19 órától várunk benneteket a képernyők elé.

A hazai world music-szcéna egyik meghatározó formációjának számító Fabula Rasa a borítója szerint 2012-re datált, ám az idei évre átcsúszott CD-je nem multinacionális cégnél jött ki, mint az utóbbiak, hanem a független Gramy Recordsnál. Érett ez a váltás, magam is számítottam rá, hiszen a cég (egyik barátom szóhasználatával élve) „minőséges” stúdióval rendelkezik. (Gondoljunk a Djabe zenekar számos, az adott kort megelőző színvonalú technikai eszközökkel készült kép- és hangfelvételeire.)

Égerházi Attiláék nem hogy nem szóltak bele a Fabula művészi törekvéseibe, de hozzájárultak egy sor vendégművész szerepeltetéséhez. Minden szempontból jó helyre került tehát Szirtes Edina „Mókus” csapata.

Az elmúlt év végén, amikor hírét vettem a lemeznek (tudom, elsőre furcsán hangzik), tartottam annak címétől. Nem mintha nem illene az eddigiek sorába, hanem azért, hogy vajon mit fog szólni hozzá Müller Péter Sziámi, a szöveg-centrikus magyar underground rock élő legendája, aki a versek többségét írta, ezúttal a Fabula-dalokhoz? A CD-t meghallva  megnyugodtam, hiszen újfent meggyőződtem (szó-)játékos énje  létezéséről, amelyet ezek a szövegek, bár nem mindig direktben, de igazolnak. Ha feldobja, szó, ha leesik: poén, jogos a taps!

Az első szám címe célirányos, de nem a legeredetibbek közül való: „One woman show”. Kivételesen nem a humor a dal erőssége, hanem az, hogy tökéletesen telibe találta vele Szirtes Edina „Mókus” belső énjét. Talán maga sem írhatta volna meg különbül... Hozzá a muzsika! Nos, az jellegzetesen Fabula Rasa: alapból balkáni, ám számos más zenei elemmel gazdagon díszítetten tálalva. Mintegy előrevetíti mindazt, ami a lemezanyag egészét  jellemzi. Nevezetesen.

Más legalább három lemezt írt volna ekkora ötlethalmazból, de hát a Fabula Rasa nem az a zenekar. (Ha most jön az invenció, most kezdenek vele valamit, nem jegelik, nem dédelgetik.) Már nem csupán dalonként, hanem egy-egy számon belül is számtalan váltást hallunk. A virtuozitás, az előadás temperamentuma eddig is mintegy a védjegyüknek bizonyult. Most egy újszerű líraiság került melléjük a palettára.

Lényegében az utóbbiak egyike a másodikként beszerkesztetett Lélekvesztő is, ahol a szöveg egyik olvasata az önkritika, a másik pedig a szatíra, mint a humor egyik (majdhogynem szélsőséges) megnyilvánulása. A Pupalu címet viselő dal zeneileg és gondolatilag szintén többszörösen összetett. (Hogy ki az a Pupalu? A kérdésre jóval később kapunk választ a Pupalu meséje című rövidke darabban, prózában, mégpedig Müller Péter Sziámi színészeket megszégyenítő színvonalú tolmácsolásában.)

A Tündérpor nőisége (Sziámi tollából!) szintén önmagáért beszél. Nem mehetünk el szó nélkül a dobos-zongorista Kertész Ákos instrumentális szerzeménye, az Abigél mellett sem. A darab lírai szépsége annyira megkapó, mint egy fényképé, amelyen gyermekmosolyt látunk, a kislány önfeledt pillanatában.

Néhány újraértelmezett Fabula-számot is tartalmaz a lemez, amelyeket indokolt volt rögzíteni ebben a formában is, hiszen – amint említettem - népes „vendégsereget” mozgósított a zenekar ehhez a lemezhez, akik által valóságosan újjászülettek a dalok. A legtöbb segítséget a Four Bones Quartet adta, de Kovács Ferenc és Unger Balázs is hozzátette a magáét.

Összességében a legjellemzőbb tényező természetesen a Hűhón is a világzene, amiben – az ötletgazdagsága folytán – sikerült ismét némi újat hozni. Még sincs itt semmi felesleges felhajtás, trükközés nincs szemfényvesztés. Egyszerűen, elkészült a Fabula Rasa eddigi legjobb lemeze. „Csak” ennyi történt, nem egyéb.

Olasz Sándor

Nem marad koncertek nélkül a Hangversenyközpont közönsége

index.jpg

’Ál’Live Zene-Világ-Zene. Ezzel a címmel indul útjára a szentesi Hangversenyközpont új digitális koncertsorozata. A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet a Zene-Világ-Zene programsorozatát is érintette, az évad 8 koncertje került elhalasztásra. Most azonban - egy kicsit a #maradjotthon kampány jegyében is - a szervezők minden zeneszerető otthonába eljuttatják az utóbbi 12 évad legkiválóbb koncertjeit. Az új kezdeményezésről Kertész Ákos vezető nyilatkozott.

Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a jelenlegi helyzet miatt sajnos tényszerűen nem tudunk koncertet rendezni. Ám aki ismeri a csapatot – és figyelemmel kísérte a munkánkat az elmúlt 12 évben - az láthatta, hogy komoly elhivatottság van bennünk annak tekintetében, hogy az üzenetet minden körülmények között közvetíteni tudjuk. Gyakorlatilag a koncertjeink leállását követően kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen módja lehetne, hogy ezt az üzenetet továbbra is közvetíteni tudjuk a közönség felé úgy, hogy sajnálatos módon nem találkozhatunk velük.

Mivel a Facebookon manapság egyre divatosabbá váltak az élő megosztások, live-stream-ek, ezért gondoltam, hogy egy kisebb szójátékkal élve egy ál-live stream-et indítunk, mely végül az ’Ál’Live Zene-Világ-Zene címet kapta, és nem véletlenül, az I Love kifejezésre utal. A sorozat lényege, hogy az elmúlt 12 év legemlékezetesebb koncertjeit kutatjuk fel az archívumunkból, ezeket teljes terjedelmükben közzétesszük a közösségi oldalunkon a szokásos időpontban: pénteken 19 órától.

Kertész Ákos hozzátette, így próbálják életben tartani azt az ars poetica-t, amit a Hangversenyközpont az elmúlt 12 évben igyekezett megteremteni. A vezető hangsúlyozta, ezek a koncertek az előadók hozzájárulásával kerülnek feltöltésre, és azt is elárulta, próbálnak a komoly-, a nép- és könnyűzene rajongóinak egyaránt kedvezni.

A sorozat március 27-én indul, a Fabula Rasa és Müller Péter Sziámi 2012 áprilisában adott koncertjével.

Sebők Tamás

 

Braindogs: Real Live Brains (XLNT Records)

br.jpg

Azok a fránya tribute-zenekarok! Mitakarásnak nyögés a vége – a legtöbb, akarom mondani: számos alkalommal. Jobb esetben a felfokozott tisztelet-adás, a legrosszabb esetben viszont az invenció elmaradása okán lépnek rá a bandák erre a – látszólag kitaposott - útra. A nagy átlagról beszélek, de nem általánosítanék, a világért sem!

Annál is inkább. mert az üdítő kivételek közé tartozik a reszelős hangú, saját univerzumot teremtett amerikai „underground” kult-figura (szolid olvasmány róla: Mac Montandon: Tom Waits – Álmodban ártatlan. Cartaphilus Kiadó, 2006.), magyar születésű nemzetközi tribute-társulása. Az alapításakor nevesincs hobbizenekar Kiss Tibor kezdeményezésére jött létre, aki – az együttes fb-profilja szerint – már nem tartozik a Braindogs laza kötelékébe. (Az önálló bandákkal rendelkező művészek számára ritkásan szervezhető össze egy-egy turné, amelynek során színpadra léphetnek az egymással egyébként nagy örömmel zenélő fiúk.) Ráadásul megint rezeg a léc, hiszen Ian Siegal fakó nyakkendőjét elkapta az újdonsült felesége, hogy annak segítségével vonszolja maga után exportra, mégpedig Thaiföldre. (Az európai koncertezéstől való búcsúzkodása folyamatban van szegénynek. Hátha újabb típusú örömök érik ott őt vigasztalásul, minimálisan kárpótlásul. Alakuljon akárhogyan is, tudhatja: visszavárjuk!) Bár számtalanszor gondoltam rá, kivált egy-egy Braindogs-koncert után, belátom: valóban 2019-ben érett lemezre ez a produkció. A héttagú szupercsapat pedig egy gonoszkodás-mentes névsorolvasást alapból megérdemel. A sorrend a lemezborítóéval egyező, tehát. Ian Siegal (angol): ének, gitár, ütőhangszerek, Ripoff Raskolnikov (osztrák): ének, gitár, Mischa Den Haring (holland): ének, gitár, Varga Livius: ének, ütőhangszerek, Frenk: dobok, ének, gitár, Nagy Szabolcs: billentyűs hangszerek, Varga Laca: basszusgitár.

És hát, igen. Minden Tom Waits-fannak megvan a külön bejáratú best of-összeállítása. Nagy kérdés, mekkora az átfedés a többiekével, bár az meg a másik, hogy fontos-e ez igazából. A legszebb az egészben az, hogy valamekkora közös halmaz mégis csak létezik, alighanem mindegyikkel. No de. Miket, milyen nótákat preferál a Braindogs? (Nem is mondtam még: a zenekar neve az egyik (1985-ben publikált) Tom Waits-album címének átértelmezése, továbbgondolása.) A csapat voltaképp azokat kedveli, amelyekben jól mutat a szabad játék. Amelyekben lazán lehet improvizálni, ahol alaposan ki lehet futtatni a szólókat. Amelyekben hatásosan lehet inspirálni, helyzetbe hozni a társakat a színpadon. Nem a véletlen műve hát, hogy élőben, mégpedig az A38-on készült a felvétel, hiszen a színpad létszükséglete ennek a kivételes képességű társaságnak. Mégis.

Lesztek szívesek bemondásra elhinni nekem, hogy erre a bulira ők így, együtt annyira összeszedték magukat, mint talán még soha. Természetesen, azt nem merném felelősséggel kijelenteni, hogy ez a lemezanyag csupán nyomokban tartalmaz elszállásokat.A track-listára visszakanyarodva: mind a tizennégyet mégsem fogom kivesézni, bár szívem szerint megtenném. Pár apróság, tehát. A bemelegítő Goin Out West-be például a Braindogs volt szíves legalább kettőzött energiát beletolni. Az ő Shore Leave-jüket sem az eredeti verzió fojtogató finomságaiért szeretjük. Meg ott hasít az immár kultikus darabnak számító Undergruond elemi erővel előtörő szenvedélye is. Meg ilyesmik, vagy tucatnyian, mégpedig szédítően összerázva. Oly módon, hogy egyik feldolgozott dal sem vesz el egy grammot sem az eredetiek értékeiből, ellenkezőleg. Gazdagítják azok létét, amely által maguk is létjogosultságot nyernek az emberi léptékkel mérhető térben és időben.

Fontos ez a pozitív energiáktól fűtött kiadvány, hiszen hasonló felfogásban ritkán készül efféle indíttatású alkotás. Csak remélni merem, hogy a tengeren túlra, a Mester kezei közé is eljut belőle egy példány, hogy legalább ezen az úton-módon ő is megismerhesse a nem hétköznapi muzsikusi kvalitásokkal bíró európai tisztelőit, követőit. Mindegyik „agykutya” vastagon megérdemelné!

Olasz Sándor

#neváltsvisszajegyet: új civil kezdeményezés az előadóművészekért

ticket.jpg

Az új koronavírus-járvány Magyarországra törésével tömegesen maradnak el a színházi előadások, koncertek, igen nehéz helyzetbe hozva ezzel az színművészeket, zenészeket, előadókat. Az ő megsegítésükre létrehozott civil kezdeményezés a #neváltsvisszajegyet.

Szerda délután Magyarország Kormánya veszélyhelyzet rendelt el az országban a koronavírus-járvány miatt. Számos korlátozást vezettek be azonnali hatállyal, ezek egyike volt a rendezvények korlátozása is. A rendelkezés értelmében a beltéren 100 főnél, kültéren 500 főnél nagyobb eseményeket törölni kell.

A rendelet óriási lavinát indított el, a legtöbb színház, koncertterem, klub több hetes szervezői munkája ment a levesbe egy pillanat alatt.

És bár az intézmények biztosították a közönséget arról, hogy a jegyek árát visszatérítik, a közösségi médiában ezzel egyidőben útjára indult egy felhívás, amely a társulatok, előadók, zenészek megsegítésére kéri azokat, akik a döntés miatt nem tudnak részt venni a korábban megváltott jegyükkel egy-egy programon.

Az egyik budapesti könnyűzenei klub programigazgatója az alábbiakat posztolta a Facebookra.

...mivel a jegybevétel egy elég fontos lába az amúgy sem könnyű helyzetben lévő kultúriparnak, szeretném azzal támogatni a színházakat, szervezőket, művészeket, hogy nem váltom vissza a belépőimet. Ha lehetőségem adódik, elmegyek majd a későbbi pótelőadásra, vagy ha nem, egyszerűen lemondok az árukról. Ha megteheted, tegyél így te is! #neváltsvisszajegyet

A kezdeményezéshez azóta több ismert kulturális személyiség, művész és számos cég is csatlakozott.

Sebők Tamás

"Mi magunk sem értjük, mi működik ilyen jól itt Szentesen"

89318136_2711846315530597_3195861538338504704_o.jpg

Talán az előzetes várakozásokat is felülmúlta március 6-án a Peet Project koncertje. A szemtelenül fiatal és szemtelenül tehetséges együttes koncertjét álló vastapssal köszönte meg a hazai publikum. Volt is okuk a hálálkodásra, valósággal kápráztatott a fővárosi ötös, ismét óriási bulit csináltak. Erről árulkodott az is, hogy a koncert után seperc alatt elfogytak a CD-k és percekig készültek a közös fotók is, mi pedig a zenekar énekesét, Ferencz Pétert, Peet-et kérdeztük az aktualitásokról.

– A közelmúltban jelentkeztetek az immáron hatodik nagylemezetekkel, kérlek, mesélj egy kicsit az Ups & Downs megszületéséről, az inspirációról!

– Az inspiráció Amerikából jött, mégis itthon készítettük el ezt az anyagot, ami azért is büszkeség számunkra, mert azok a sztárvendégek, akik ezen a lemezen szerepelnek, itthon, hazai környezetben dolgoztak velünk. Ahogy említetted, ez már a hatodik lemezünk, és az volt a fő célkitűzésünk hogy legalább azt a szintet tudjuk hozni, amit a korábbi albumaink esetében, illetve hogy új inspirációkat is szerezzünk ezáltal. Úgy érzem, a lehetőségeink, az amerikai kiutazások, az újabb és újabb kapcsolatok, amiket megteremtünk, a közös zenélések egy gördülékeny alkotói folyamatot eredményeznek. Több együttműködést előre megbeszéltünk, akár Michael Lington, akár Paul Brown esetében is. Említhetném Dezső Csabát is, aki a műfaj egyik hazai ásza, mind a mai napig koncertezik, úgy hogy a nyolcadik X-et tapossa. Óriási öröm számunkra, hogy vele dolgozhattunk. 

– Vegyük egy kicsit górcső alá ezt a lemezt. Ahogy már említettünk az Ups & Downs címet viseli, de vajon zeneileg is magában hordozza ezeket a végleteket?

– Igen elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen két egymástól távol álló tetőpontja van ennek a zenei világnak. Vannak balladisztikus, kicsit lassabb, és vannak a vidám, nagyon ritmusos, modern és nagyon funky dalok is. Ebből jött a lemez címe is. Van egy dal is rajta, ami egymagában nagyon jól reprezentálja ezt. ez a Bipolar, ami a turnén a koncertet indító dallá avanzsált.

– Milyen lehetőségeket, kapukat nyitott meg előttetek ennek a lemeznek a megjelenése?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy immáron második alkalommal vehettünk részt a kaliforniai Carmel borvidéken helyet kapott Jazz Weekender fesztiválon, aminek egy folytatása is lesz egy óceánjáró hajón az ősszel, ott is számítanak ránk a szervezők. Tulajdonképpen mind a két helyszínen a házi after party zenekar szerepkörét töltjük be. Nagyon nagy perspektívát látunk ezekben a koncertekben. Az idei évben további két meghívásunk van az egyik a méltán híres zongorista, producer, Brian Culbertson chicagoi fesztiváljára, ezen kívül pedig a los angelesi Catalina Island JazzTrax Festivalra is visszavárnak bennünket. Büszkén mondhatom, hogy már hagyományos módon, az 5. alkalommal mutathatjuk meg magunkat.

– Több ízben nyertetek díjat is ezen a fesztiválon…

Az év felfedezettje díját nyertük meg első alkalommal. Tulajdonképpen a JazzTrax egy fesztivál-franchise, több helyszínen rendezik meg, illetve egy smooth-jazz egy igazán hallgatott rádióállomás is tartozik hozzá. Tulajdonképpen ennek a közösségnek vannak különböző toplistái, szavazásai, ami már több, mint 30 éve működik. Az Év felfedezettje cím után a 2017-es Bad Boys of Budapest című lemezünkkel az Év albuma címet is elnyertük náluk.

88265974_2711845732197322_6568435052189843456_o.jpg

– Számtalan külföldi fellépést említettél, de felmerült bennem a kérdés, mi újság hazai fronton?

Küzdelmes a hazai piac. Igazából ennek a műfajnak Amerikában alakult ki egy hatalmas rajongótábora, és erre lehet is ilyen magas szintű rendezvényeket és vendéglátó egységeket építeni. Nagyon sok rádióállomás is hallgatható. Magyarországon ez a műfaj – nem mondom, hogy gyerekcipőben jár, de – megtalálta azt a szűk hazai réteget, akik befogadók e tekintetben. Sajnos úgy látom, hogy ez a réteg már hosszú ideje nem tágul.

– Van egyfajta kultúrmissziótok is?

– Természetesen szeretnénk megszólítani a fiatal generációt ezzel a stílussal. Ezen egyébként Amerikában is dolgoznak, nyilván ők könnyebb helyzetben vannak, hiszen ott rengeteg ember gyermekét az ilyesfajta muzsikára. Magyarországon ez azért küzdelmesebb, viszont mi pont ezért rakjuk bele a zenénkbe a fiatalos lendületet, a modern hangzásvilágot, - ami mellesleg a szívünkből jön - hogy ezáltal is meg tudjuk fogni a fiatal generációt.

– Úgy tűnik, hogy a szentesi Hangversenyközpont nyit felétek, hiszen a tavalyi év után ismét a Zene-Világ-Zene sorozat vendégei vagytok…

– Egy általunk nagyon sokat emlegetett koncert volt a legutóbbi. Nem számítottunk rá, hogy ilyen mértékű lesz az érdeklődés, a kiváló hangulatra meg még úgysem. Azt érzem, hogy nagyon sok reménységet adnak az ilyen pillanatok. Tulajdonképpen mi magunk sem nagyon értjük azt, hogy mi működik ilyen jól itt Szentesen, távol Budapesttől. Szeretném azt mondani, hogy a szentesi Hangversenyközpont egy nagyon jó példa sok más vidéki helyszínnek is, hiszen itt bizonyított, hogy lehet kiváló zenei életet csinálni a „tűztől távol” is.

fotók: Vecseri Ferenc
írta: Sebők Tamás

RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNY!

A kormány rendkívüli veszélyhelyzetre vonatkozó utasítása a hangversenyközpontot is közvetlenül érinti. A fenntartó önkormányzattal történt egyeztetésre és utasításra hivatkozva tájékoztatjuk tisztelt koncertlátogató közönségünket, hogy rendezvényeink a rendkívüli veszélyhelyzet visszavonásáig, illetve egyéb rendelkezés hatályba helyezéséig elmaradnak.

Kertész Ákos - Hangversenyközpont vezető

28166642_1552110094837564_7542151110318112602_n-2.png