Nemzetközi hírű csapat lemezbemutatójával várja zeneszerető közönségét a Hangversenyközpont február 4-én, szombaton, 19 órától. A világzenei szféra elismert hazai alakulata, a Cimbaliband ’Szabadon’ címre keresztelt, 2022-ben megjelent lemezét hozza a zeneiskola Hangversenytermébe.

Bármily’ meglepő is, a 2008-ban alakult CimbaliBand minden évben tud valami különlegeset, frisset mutatni a magyar világzenei színpadán! A banda tizenegy nagylemezének zenéjében a kelet-európai életérzés keveredik a népzenével, és a közönség által kedvelt modern zenei stílusokkal. A zenekar tagjainak jelentős népzenész múltja van, így a Cimbaliband “boszorkánykonyhájában” a gyökerektől merített autentikus zenéből kiindulva készülnek a fogások, a zenei csemegéket pedig úgy tálalják elénk, hogy a dalok alapját egy igen különleges hangszer, a cimbalom alkotja. A felölelt stílusokból nem maradhat ki a jazz, a latin zene, a balkáni ritmusok sem, ezeket egyesítve válik teljessé a hallgató számára az eredeti kelet-európai cimbalom-rock’n’roll.

A CimbaliBand számos nemzetközi fesztiválon képviselte Magyarországot, 2013-ban lett a Petőfi Rádió "év felfedezettje”. A formáció ’Moldva’ című albuma 2015-ben a World Music Charts Europe világzenei ranglista nyolcadik helyére került, a 2017-es ’Recycle’ pedig a huszadik helyig kúszott fel. A 2019-es ’Iram’ című korongjuk mindezeken felül a csak „Magyar Grammy”-ként aposztrofált Fonogram-díjat nyerte el. A World Music Charts Europe 50 főből álló szakmai zsűrije a ’Szabadon’-t sem hagyta le a fent említett nívós listáról, a minőségi zenei élmények tehát garantálva lesznek február 4-én, szombaton 19 órától a Hangversenyközpontban.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, valamint az állandó jegyárusító pontokon, a Hangversenyközpontban, illetve a Szentesi Művelődési Központban válthatnak az érdeklődők.  

Mit ki nem hoz ez az átkozott vírushelyzet egyes férfiemberekből! A CimbaliBand hímnemű tagjai például – kivételesen - énekesnő nélkül merték elkészíteni az aktuális lemezüket. Ez önmagában is egyfajta (asszem, irigylésre méltó) szabadság, de talán most mégsem kéne az egyik, rossz fordításba beleragadt Bob Marley-szám (No Woman, No Cry) címével poénkodnom. Annál is inkább, mert az új zenéjükkel kb. a zenei szabadság ötven árnyalatát vonultatták fel a fiúk. Nem lövöm le mindegyiket. Bízok egyet-mást a kedves hallgató fantáziájára is! Szóval...

Az alapállás az, hogy a kedves népdalaikat vagy a saját gyűjtéseiket dolgozták fel. Ami persze nem biztos, hogy hajszálpontosan lefedi a valóságot, de a viszonylagos egyszerűség végett, és mert jól hangzik maradjunk ennél a klisénél. Tehát.

Ízekre szedik a dallamokat, bedarálják, jó ízléssel megfűszerezik, az így nyert zene-masszát pedig visszatöltik azok még épen maradt, gondosan megtisztított alkatrészeibe. Mert így készülnek az igazi finomságok máshol is, nem igaz? Falusi versenyzők előnyben az eredetinek vélt analógia feloldásakor, de hát most nekünk jut az összes kóstoló a jóból. Szóval.

Az alaptónus ezúttal is a magyar népzene, természetesen, „aki” engedelmesen, sőt lelkesen vetíti ki és tárja a hallgatóság elé a szabadság lehetséges megnyilvánulásait. Közte annak talán legfőbb koloritját, a jazzt. Mégsem állítható azonban, hogy „megjazzelt” népzene lenne ez a lemezanyag, legalábbis nem szimplán az. Sőt, inkább „csak” finom improvizáció-morzsákkal, könnyű kézzel megszórt muzsika.

Benne alapfokon biztosított a legalább ötféle népzenei tájegység által képviselt, gyönyörködtető változatosság.

Ott van aztán a tánc is (például a legényes, az ugrós vagy a csárdás), az ő ritmusa, a lendülete és tüze, vele a mozgás (vágyának, jobb híján a „fejben táncolásnak”) hatásos, pezsdítő adrenalin-injekciója.

Meg az életöröm különös fergetege, ami megint csak mindent visz. Ez azonban -szerencsére - nagyon másfajta ahhoz képest, amelyik a házat, a kocsit és a tévét is magával ragadja. (Respekt Ferenczi Gyurinak – az utóbbi gondolat-özönért is.)

És. Mint mindig, Unger Balázs ezúttal is kézben tartja kis csapata működését, ám most más eszközökkel, mint máskor. Miközben remekül leszúrt cimbalom-szólókkal adja meg számukra az érkezési koordinátákat, nem annyira akaratlanul, mint akarva nagyobb mozgásteret hagy a társainak, akik óriási lelkesedéssel, egyszersmind remek szólókat közbeiktatva élnek a felkínált lehetőségekkel, helyenként váratlan, sőt meghökkentő hangszerelési megoldásokat és kombinációkat hozva ki magukból. (Itt vallom be, hogy reggae-futamokra például a legmerészebb álmomban sem számítottam tőlük. Épp csak a rap hiányzott a heveny szívrohamomhoz, de amint a mellékelt ábra mutatja, túléltem a lemezhallgatást, bár mintha valamiféle, beazonosíthatatlan halmazállapotban érkezett volna valamennyi ebből a stílusból is.)

Nem is értem, hogy a CimbaliBand esetében mért hiszem azt általában, hogy a legújabb lemezük az, amelynek a készítésekor a legjobban odatették magukat. És ez ezúttal sem történt másként!

Sőt, most egy magas hőfokú szabadság érzet is kisugárzik belőle. Talán épp azért, mert ez a banda minden tekintetben olyan szabad, mint a madárcsicsergés, vagy mint az általuk jól „megmuzsikált” őszi szél.

Olasz Sándor

A Hangversenyközpont hagyományaihoz hűen ez alkalommal is komolyzenei előadással indítja az évet, január 12-én, csütörtökön 19 órától az Alföld Quartet műsorával veszi kezdetét az intézmény 2023-as programsorozata.

Az Alföld Quartet 2012 őszén alakult azzal a céllal, hogy a rendkívül gazdag, ám méltatlanul háttérbe szoruló kamarazenei irodalom remekeit mind szélesebb körben szólaltassák meg a Dél-Alföldi régió és távolabbi országrészek hangversenytermeiben, templomaiban, művelődési központjaiban.

A Quartet fennállásának elmúlt éveit az együttes elkötelezett muzsikusainak hitvallása határozta meg: igényesség, profizmus, szakmai alázat, és érzékenység a közönség zenei, lelki nyitottságára. Az így folyó munka a zenetörténet fontos korszakait felölelő repertoárt, a világi és egyházi stílusokban, műfajokban való otthonosságot, sőt az igényes szórakoztató muzsika előadását is magával hozta. Mindeközben a vonósnégyes régiónk egyik meghatározó zenei együttesévé nőtte ki magát. A klasszikus felálláson kívül a kreativitás és a színes programokra való törekvés énekegyüttessel, hangszeres szólistákkal, színművészekkel együtt megvalósított produkciókat is hozott. Az együttes 2017-ben zeneművészet kategóriában elnyerte a Békés Megyei Prima Díjat. A formációt a szentesi hangversenyen Rázga Áron kíséri zongorán.

Jegyeket a jegy.hu online rendszerében, valamint a Hangversenyközpontban illetve a Szentesi Művelődési Központban válthatnak az előadásra az érdeklődők.

fotó: alfoldquartet.hu