Hangversenyközpont - Szentes | Olasz Sándor & Sebők Tamás írásai

Ál Live Zene-Világ-Zene: Újabb legendás zenész-vendég

2020. május 26. - Hangversenyközpont

sebo.jpg

Ezen a héten sem marad virtuális koncert nélkül a tisztelt közönségünk. Ez alkalommal 2015-be pörgetjük vissza a Zene-Világ-Zene időgépét, és a Sebő-együttes nemzeti ünnepünk tiszteletére adott előadásával várjuk önöket a képernyők elé, pénteken 19 órától. Addig is íme egy kis kedvcsináló Olasz Sándortól.

Ismét Kossuth-díjas zenészt üdvözölhetünk a városunkban. Olyan formátumú személyiséget, aki nélkül tán el sem indult volna a máig működő táncház-mozgalom, nem emelkedett volna ekkora rangra a magyar népzene-kultúra, és nem tartana ott a magyar világzenei kultúra sem (a maga sokszínűségével), ahol jelenleg tart. Sebő Ferenc érkezik hozzánk a róla elnevezett együttes élén október 22-én csütörtökön, hogy ünnepi koncertet adhasson társaival 19 órai kezdettel a Zeneiskolában, a Zene-Világ-Zene sorozat „könnyűzenei” nyitányaként.

Ha az 1972-ben (a már más dimenzióban élő Halmos Béla társaságában) készült József Attila-lemezét Berek Katinak „adjuk”, elmondhatjuk, hogy a Sebő együttes stílust teremtett az első két lemezével, mégpedig két különbözőt. A cím nélküli első az autentikus népzenére irányította a figyelmet, azt pedig, hogy a beszédes című Énekelt versek miről szól, nem kell megmagyarázni. Más kérdés, hogy a zenekar később az utóbbi irányzatot preferálta inkább, olyannyira, hogy a munkásságával (akarva-akaratlan) számos zenekar iránytűjévé, példaképévé vált. Közben persze maguk is tovább léptek. Nagy László, József Attila, Lázár Ervin: a költők, akiknek Sebőék önálló lemezt szenteltek, jó néhány további (koncepcionális) válogatás összeállítása mellett. A szentesi koncert műsora is minden bizonnyal ezeken az anyagokon alapul.

A mostani trió-formáció tagja egyébként (nem tegnap óta) a számos hangszert megszólaltatni tudó Barvich Iván, aki Guessous Majda Mária, alias Mesi együttesével az előző évadban járt nálunk. Az ő közbenjárásával jöhetett létre Sebő Ferenc – tudomásom szerint – első szentesi fellépése. Azé a Sebő Ferencé, akiről a 60. születésnapja alkalmából csodálatos portréfilm készült, és akinek zenei, zenei szervezői és -szerkesztői munkája mellett az építészi tevékenysége sem jelentéktelen. Aki a mai napig aktív, és nélkülözhetetlen kutatómunkát végez a magyar népzene szolgálatában: a felgyűjtött anyagok feldolgozása, rendszerezése tárgyában.

Akinek – legendás zenészhez méltó módon - legendás történetei vannak (amelyek közül kiemelkedik Aczél elvtárssal való találkozása a táncházmozgalom hőskorában), és aki – természetesen – zenélni sem felejtett el.

Igen. Újabb kihagyhatatlan koncert vár ránk, és nem kizárólag az októberi ünnep kapcsán. Becsüljük hát meg önmagunkat is vele és általa!

Ál Live Zene Világ Zene - CimbaliBand: Szívtánc és hagyományőrzés (2013)

cimbali.jpg

Ál Live Zene-Világ-Zene virtuális sorozatunkban ezúttal a világzene egyik hazai kiválóságának 2013-as koncertje kerül terítékre. A CimbaliBand akkori ünnepi előadása most újra képernyőre kerül, méghozzá május 15-én, pénteken 19 órától. A  koncerthez egy kis ízelítőt is kínálunk az alábbiakban. 

A CimbaliBand fejének falujában, Turán annyira természetes a néphagyományok átörökítése, mint máshol a levegővétel. A zenekarvezető (egyben a Czimbalmos pálinka-márka büszke tulajdonosa), Unger Balázs pályája az autentikus népzenét művelő Galga zenekarban indult, a Magyar Állami Népi Együttesben folytatódott. Játszott (a teljesség igénye nélkül) a Palya Bea neve által fémjelzett Kárpátiában (amely nem tévesztendő össze a hasonló néven futó ún. nemzeti rockzenekarral - az ugyanis a kulturális kitüntetés-ügyi miniszteriális döntéshozók privilégiuma). Fertőződött a jazz berkeiben, nem akármilyen környezetben: Dresch Mihály együttesében! Ennek ellenére mindkét szólólemeze vegytiszta népzenét tartalmaz. Végső soron a fenti állomások a fiatal muzsikusokból álló, az Unger Balázs neve alatt futott projektből kinőtt CimbaliBand előtörténetét képezik. Más megközelítésben: hogyan lett a Magyar Állami

Népi Együttes zenekarának oszlopából a cimbalom Chuck Berry-je? A nem mindennapi művészpálya mérföldkövei nem egyebek, mint a CimbaliBand lemezei. Az első, a TransBalkan Express akkora sebességgel rohant bele (nemzetközileg is) a világzene világába, mint a mozdony a CD borítóján. A népzenei feldolgozások között ugyanis megbújt egy slágergyanús darab, az Oppadirida, amelyre akarva-akaratlan felkapta a fejét, akinek alkalma volt meghallani azt. A Feketetó muzsikája a nevezett falu vásári hangulatát idézi, az egymás közelségében élő népek zenéiből válogatva. Következhetett egy élőben rögzített album, a CimbaliBand koncertek hiteles hangi/hangulati lenyomata. A 2011-ben kiadott Ablakimba pedig már helyenként rockos hangvételt mutat – nem szakadva el a népzenétől. (Rajta egy nagyon szerethető saját szerzeménnyel, amely az Igénytelen dal címet viseli.) A 2012-es Szívtánc (egyik dala klipjét a pusztulásában is méltóságteljes turai kastélyban forgatták) tovább mélyíti a virtuóz cimbalomjáték és a népzene sajátos viszonyát. 2013-ban pedig egy (talán kevéssé sikerült) saját szerzeményekből álló négyszámos lemezt publikáltak, a játékos Ungerground címmel.

És hogy mit várhatunk október 22-én, kedden 19 órakor a zeneiskolában, ahová a CimbaliBand először látogat a Zene-Világ-Zene koncertsorozat keretében? Nos, az ünnep előestéjére tekintettel mindenképp népzene-dominanciát. Ugyanakkor, nem is ők lennének, ha nem vennék olykor könnyedebbre is a figurát. Történjék bármi, annyi bizonyos: ismét kihagyhatatlan koncert előtt állunk!

Olasz Sándor